Társadalmi vita a fenntarthatóság kérdéseiről

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács bocsátotta társadalmi vitára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szövegét. A beszélgetéseket civil szervezetek szervezik. Itt a Kerekerdő Alapítvány, amelynek képviseletében Gyöngyössy Péter erdőmérnök elmondta, hogy a fenntarthatóság fogalma az ENSZ környezetvédelmi bizottsága 1988-as jelentésében szerepelt először. A hozzá kapcsolódó gondolkodás is 30 éves. A szó mára elvesztette tisztaságát, sokmindenhez hozzáragasztják, például: fenntartható gazdasági fejlődés és ez nem jó út.

A rendezvényen a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára, dr. Bartus Attila  vázolta a keretstratégia szakmai szövegtervezetét. Azt várják, hogy október 20. és december 7. között lezajló társadalmi viták során jöjjenek hozzá vélemények, szempontok, tartalmak. A keretstratégia címe: Átmenet a fenntarthatóság felé, 2012. tavaszán tárgyalja a parlament. Négy nagy nemzeti erőforrást nevez meg, amelyekből a jólétet elő tudjuk magunknak állítani: humán, társadalmi, környezeti és gazdasági erőforrásokat. Bemutatja a jelenlegi jólétnek mi az ára: feléljük az erőforrásainkat, egyre kiszolgáltatottabbakká válunk, a jövő generációkra hárítjuk a jelen döntések következményeit. Kimondja: korlátozásokra van szükség; fenntartható, megengedhető életvitel kialakítására.

Felkért hozzászóló volt dr. Vig Károly muzeológus, aki súlyosnak ítélte meg a jelenlegi helyzetet, a globális méretekű negatív folyamatokat. Történelmi példákat mutatott arra, mint élték fel egyes csoportok a környezetüket tragédiába forduló módon. Vajon tudunk-e tanulni a hibáikból? Megfogalmazta: számára csalódás a fenntartható fejlődés kifejezés használata a keretstratégiában. Maga a cím viszont biztató, mert jelzi: amerre most megyünk, az nem jó. Meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek átvezetnek minket egy másik életvitelbe, gazdálkodási módba. Hiányolta: a kormányzat mennyire tud hatni azokra a szemléletformáló erőkre, amelyek nem a takarékos megoldásokat preferálják. A keretstratégia célokat fogalmaz meg, de hogyanokat nem. Mintha csak bevezetője volna egy tanulmánynak.

A TERMÉSZET HASZNÁLATÁRÓL

A társadalmi vitán felkért hozzászóló volt dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója is, aki elmondta: a jelenlegi egy fenntarthatatlan világ, és helyben hiába igyekszünk megoldani, amikor a makroklimatikus változások is itt vannak a fejünk felett. Magyarországon szerencsére elég erdő van. 1713-as az első olyan szakkönyv, amely a tartósság, tartamosság lényegét megfogalmazza. Vagyis az erdészet azóta a fenntarthatóságot menedzseli.