Az állatorvoslás ma

Csütörtökön a gyöngyösfalui Tolnay iskolában rendezték meg a Tolnay Sándor Napot. Ezen sok állatorvos gyűlt össze, kitűnő szakmai előadások hangzottak el. De milyen helyzetben van ma az állatorvoslás?

- 1987-ben 200 éves volt az Állatorvostudományi Egyetem. Akkor derült ki, milyen nagy érdemei voltak létrehozásában a vasi Tolnay Sándornak. Ehhez egy bicentenárium kellett. 1992 óta, tehát most 20 éve rendezzük meg tiszteletére a Tolnay Sándor Napot - mondja dr. Sélley Erzsébet, a Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója. - A Tolnay-napra csütörtökön is szép számban jöttek össze állatorvosok az országból. Hivatásuk, szakmájuk fontos konferenciája ez kiváló előadókkal. Ez adott apropót arra, hogy megkérdezzük: milyen helyzetben van ma a magyar állatorvoslás?

- Tolnay Sándor még a keleti marhavész miatt szervezte meg az egyetemet Magyarországon, akkoriban sok járvány dúlt. Mára minden átalakult - magyarázza dr. Sélley Erzsébet. - Az állatállomány száma rendkívüli mértékben lecsökkent. Az Őrségben húsz éve még 32 ezer tehenet tartottak, ma számuk 12-13 ezer körüli.

Mindebből az következik, hogy egyre nehezebbé válik az állatorvosi praxis. Dr. Sélley Erzsébet azt magyarázza, hogy két nagyobb egységben dolgoznak: vannak a magánorvosok, akik szolgáltató jellegű munkát végeznek, jobbára hobbiból tartott állatokat gyógyítanak, s vannak a hatósági munkát végző állatorvosok, akik járványmegelőzésben, állatvédelemben fejtik ki tevékenységüket. Az igazgató szerint mivel egyre többen tartanak kedvtelésből állatokat, a legtöbb kezdő állatorvos ma rendelőben dolgozik. De nagyon fontos a hatósági munka is. 2006-ban a sajtót uralta a madárinfluenza, viszont kevesebb figyelmet kapott 2008-ban a bizonyos szúnyogok által terjesztett vírusos kéknyelv-betegség, amelyet a járványügyi adatok szerint Franciaországból származó szarvasmarhákkal hurcolták be hazánkba. A betegség a kérődző állatokra volt veszélyes.

- Ma a hatósági állatorvosi munka nagy részét az élelmiszerbiztonság teszi ki, a termőföldtől az asztalig terjed az állategészségügyi tevékenység - hallom dr. Sélley Erzsébettől.

2011. a világ állatorvosainak éve volt, mert 250 évvel azelőtt jött létre az első állatorvosi egyetem a franciáknál. A budapesti állatorvosi egyetemen most a 225. tanévet kezdik meg. Nem lesz férfi szakma az állatorvosi, a hallgatók több mint 80 százaléka hölgy.

Tolnay Sándor kisnemesi családban született a ma Lukácsházához tartozó Nagycsömötén. Kőszegen is tanult. Az Udvari Haditanács megbízásából és támogatásával 1769. és 1775. között Franciaországban tanulmányozta a lótenyésztést és gyógyítást. Később a Helytartótanács, melyhez közvetlenül tartozott az egyetemi oktatás, utasította Tolnay Sándort az állatorvosi tanszék működésének megszervezésére. 1787. február 6-át tekintik a hazai állatorvosi szakoktatás kezdetének. Tolnay szívós igyekezetének köszönhetően egyre többen szereztek tanszékén ismeretet, de akkoriban a hallgatók többszöröse is kevés lett volna a magyarországi állattenyésztés gyógyászati igényeinek ellátására.