Hétköznapi klíma-panasz

Az élet minden területére kihat már a klímaváltozás. A hétköznapokban is érezhetjük hatását. Idén februárban -20 fokokat mértek, nyáron pedig csaknem +40-et, ráadásul mind a hideg, mind a hőhullám - utóbbiból 6 volt - tartósnak bizonyult. A következmény: elfagyott-megfőtt termés, dráguló élelem, romló pénzügyi helyzet. De kihat a klíma a komfortérzetünkre, az egészségünkre - erre leginkább -, a gazdálkodásra. Megmutatja a hibákat és hiányokat. Legfőképpen azt, ha gyorsan nem alkalmazkodunk - politika, állam, egyén - akkor igen súlyos árat fizethetünk. A szakemberek szerint a változás már visszafordíthatatlan, de hatásait csökkenthetjük.

A meteorológia állomások bezárása, átszervezése, vagy az ezzel foglalkozó tudományágak támogatásának csökkentése  már most láthatóan nagy hiba volt. Ugyanis éppen a Kárpát-medencében  gyorsult fel  és gyorsul tovább a klímaváltozás (nem mellesleg 10 évvel  ezelőtt már ezt  előre jelezték),  így éppen itt lenne a legnagyobb szükség az éghajlattal kapcsolatos gyors  információkra. Mármint lokálisan. Hiszen napjainkban   szó szerint a bőrünkön (lásd: az UV-sugárzás extremitása)  érezzük a változásokat. És nagyon úgy néz ki, nem,  vagy  lassan veszünk róla tudomást.

Bogáti András környezetvédelmi szakember pontokba szedte, hogy mi írható máris a klímaváltozás rovására. Egyben azt is jelezte, hogy   szemléletváltásra, vele pedig az új technológiák villámgyors elterjesztésére van szükség. 
- Túravezetőként látom a hatásokat, például a csapadék hiány miatt kevesebb gomba. Ez már sok családnak okoz tekintélyes pénzbevételi kiesést és éppen Vas megyében - mondta.  - Emellett új  és  ismeretlen  gombafajok jelentek meg,  miközben a növényzet, a fák, végsősoron az erdők elszáradnak. Ha ez így megy tovább, akkor a veszteség csak napi szinten több millió forint.  De szólhatnánk az eddig nem észlelt  rovarok előfordulásáról éppen úgy, mint a források vízhozamának csökkenéséről, illetve elapadásáról. Ez utóbbi  a legveszélyesebb, hiszen nagyon megdrágíthatja a vízhez jutást és  tönkreteheti a mezőgazdaságot. Mondjuk úgy, hogy  nem tudunk öntözni - mondta el Bogáti András. Aki szintén a klímaváltozás napi hatásai közé sorolja a  kiszámíthatatlan időjárásváltozást, vagy az adott terület madárvilágának ritkulását-átrendeződését  a táplálék hiány-bőség miatt.

De a  káros hatások csökkenthetők. Ausztriában vagy 20 éve elterjedten öntöznek,  a nagy ültetvények fölé pedig hálót húznak. Ez véd a jégesőtől,  a fagytól és a hőtől, azaz a gazdák nem a biztosítótól  várják a védelmet. Egy példa a klímalengésre: idén  februárban -15, -20 fok volt tartósan,  nyáron meg jött  6 tartós  hőhullám,  +35, +40 fokkal. 
 - A fogyó (fák) és a dráguló energiákat ki kell váltani a megújuló energiákkal - folytatta a szakember. - A klímaváltás   folyamatát  megállítani már nem lehet, de stagnálást megfelelő környezetvédelmi szabályozásokkal talán fent lehet tartani a jövő nemzedék számára.