A Hónap orvosa decemberben Vasban: dr. Várbíró Mária

Decemberben is vártuk olvasóink ajánlásait és szavazatait az Emberséggel az egészségért! című sorozatunkban. Voksolni az újságban található szavazószelvényen és internetes oldalunkon is lehetett. Ahogy az elmúlt hónapban, úgy decemberben is rengeteg ajánlás érkezett. Sokan szerettek volna így köszönetet nyilvánítani azoknak, akik segítettek nekik a bajban. Olvasóink szavazatai alapján a Hónap orvosa dr. Várbíró Mária, a celldömölki kórház és a Hospice Alapítvány orvosa lett.

- Celldömölkön születettem, s Vas megyében nőttem fel - mondja a Hónap orvosa. - Kiskoromban Jánosházán éltem, majd gyerekként Szentgotthárdon is laktunk. A középiskola elvégzése után beadtam a jelentkezésem a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, s fel is vettek. 1975-ben kaptam kézhez a diplomámat. A patológiai intézet munkatársaként ott maradtam, majd tudományos ösztöndíjas gyakornokként szakvizsgáztam. Tanársegéd lettem, s hematológiai betegségekkel foglalkozhattam. Bécsbe kerültem egy tanulmányút során egy  leukémiai kutatásokkal foglakozó intézethez, melyhez klinika is tartozott. Fél évet tölthettem is, nagyon sok és hasznos tapasztalatot gyűjtöttem.

Amikor dr. Várbíró Mária hazatért, a főnöke azt mondta, hogy emberek közé való, ott tudná hasznosítani leginkább a tudását.

Dr. Várbíró Mária, aki decemberben a Hónap orvosa lett, belgyógyász hét közben a celldömölki kórház rendelőjében fogadja a betegeket. A munkaidő letelte után pedig a Szombathelyi Hospice Alapítványnál ténykedik, segít a daganatos betegséggel küzdők otthoni ápolásában. Azt vallja, nehéz ez a munka, de ennek ellenére is szereti csinálni (Fotó: Kiss Teodóra)

- Szombathelyre jöttem, s nagy szerencsémre prof. dr. István Lajos mellett dolgozhattam évekig - folytatja dr. Várbíró Mária. - Aztán a sárvári kórház belgyógyászati osztályára kerültem, belgyógyászati szakvizsgát is tettem. 1992-ben lehetőségem nyílt arra, hogy háziorvosként ténykedjek. Kértem gondolkodási időt, s úgy döntöttem, hogy belevágok. 18 évig Ikerváron praktizáltam, majd 2010-ben adtam el a praxisomat. Nem volt könnyű a döntés, de már érezhető volt az orvoshiány, ezért lépnem kellett. 2011 februárjában keresett meg  a celldömölki kórház vezetője, hogy egy-két napot egy héten nem tudnék-e segíteni a belgyógyászati szakrendelésen. Szívesen tettem eleget a kérésnek, s ma már ott tartunk, hogy szinte a hét minden napján dolgozom. Háziorvosként új kihívásokkal is szembekerültem, belecsöppentem a diabéteszes betegek gondozásába is. Továbbképzéseken vettem részt, s diabétesz klubot is szerveztem. Háziorvosként nagy hangsúlyt fektettem a megelőzésre, ezért több szűrőprogramot is szerveztem a településen.

A belgyógyász főorvos jelenleg a Szombathelyi Hospice Alapítványnál is fontos szerepet tölt be.

- Az alapítvány az 1990-es évek eleje óta Szombathely területén segíti a daganatos betegeket és hozzátartozóikat - emeli ki a Hónap orvosa. - Úgy gondolták, hogy szeretnének terjeszkedni Sárvár és Celldömölk környékére is. Teljesen véletlenül kerültem kapcsolatba velük, de szívesen vállaltam ezt a munkát. Nagyon nehéz feladat, váltakozó a betegszám is, s sajnos egyre több a daganatos beteg. Ezzel szemben még mindig kevesen tudnak arról, hogy a betegek igénybe vehetik ezt a fajta támogatást teljesen ingyen. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk a betegekért, hogy kiválthassák a kórházi tartózkodást  és az otthoni, megszokott környezetben ápolhassák őket. Éjjel-nappal elérhetők vagyunk, s arra törekszünk, hogy minél jobb szellemi és fizikai állapota kerüljenek a betegeink. Ebben sokan a segítségünkre vannak a háziorvosok és a kórházi dolgozók közül is.

Dr. Várbíró Mária elárulta, hogy emellett a hivatás mellett kevés a szabadideje. Ha akad, akkor azt a családjával tölti. Szeret olvasni, s mivel több mint tíz évig zongorázott, a klasszikus zenehallgatás teljesen kikapcsolja.