Több mint háromezer hallgató vizsgázik Szombathelyen

Ezekben a hetekben az intézmény valamennyi hallgatóját, a nappali és a levelező képzésben résztvevőket is érinti a számonkérés. A vizsgákra 3 ezer 070 tanuló jelentkezett - tudtuk meg dr. Czetter Ibolyától, a Bölcsészettudományi Kar oktatási dékánhelyettesétől.

- Az új szorgalmi időszak február 4-én kezdődik - folytatta a dékánhelyettes. - Jelenleg az első félévet zárjuk a vizsgákkal. Remélem, sikeresen veszik a hallgatók az akadályokat. Szabályok rögzítik azt, milyen körülmények között vizsgázhatnak a hallgatóink. Azoknak, akiknek nem sikerül egy vizsgájuk, háromszor van lehetőségük a javításra. Ha még így sem felelnek meg az elvárásoknak, akkor vagy újra felveszik a tárgyat, vagy élhetnek a rektori méltányossággal, s még egyszer próbálkozhatnak. Ez utóbbit azonban kevesen veszik igénybe, s véleményem szerint is jó, ha meghagyják a legvégső pillanatig. Ez ugyanis csak egy jogcímen és egyszer jár.

Sári Aliz, Baranyai Martin, Szegvári Martin és Vida Bernadett (balról jobbra) történelem szakos harmadéves hallgatók kedden vizsgáztak. Fotó: Kiss Teodóra

A dékánhelyettes hozzátette, az első utóvizsga ingyenes, a többi alkalomért a térítési szabályzat szerint fizetni kell. A kollokvium ismétlése kétezer, a szigorlaté pedig háromezer forintba kerül.

- Sajnos jellemző, hogy elég sokan használnak különféle segédeszközöket a vizsgák során - emelte ki dr. Czetter Ibolya.  - Ha valakit tetten érünk, akkor felfüggesztjük, vagyis sikertelennek számít a vizsgája. Nemcsak papír alapú segédanyagokat használnak a hallgatók, hanem sokan mobiltelefonjukat is bevetik a vizsgákon. Az okostelefonok világában számtalan lehetőség nyílik a puskázásra. Nagy segítség lesz számunkra, hogy a következő szemesztertől plágiumkereső segítségével is kontroll alatt tudjuk tartani a hallgatókat. A könyvtár pályázaton nyert pénzt ehhez a programhoz. Az oktatók így tudják majd ellenőrizni, ki az, aki másoktól lopja az anyagot.

A hallgatók legtöbbször írásbeli vizsgákon vetik be a segédeszközeiket, ám vannak, akik a szóbeli felelethez is használnak segédanyagokat. Egy tapasztalt oktató rögtön kiszűri, ki az, aki nem saját kútfőből mondja az adatokat.

- Az írásbeli vizsga előtt lehetőséget kell adnunk a hallgatóknak a felkészülésre - fűzte hozzá a dékánhelyettes. - Ez idő alatt a vizsgázó egy vázlatot készít, eközben előkerülhetnek a tiltott segédanyagok. Amikor azonban szóban kell számot adnia a tudásáról, rögtön kiszűrhető, hogy mennyire ragaszkodik a leírtakhoz, tud-e önállóan véleményt alkotni.

Sok diáknak nincs nyelvvizsgája

A vizsgaidőszakban nemcsak kollokviumok és szigorlatok vannak, hanem záróvizsgákat is tesznek a végzős hallgatók. A sikeresen vizsgázók pedig majd márciusban vehetik át diplomájukat. Idén sem kaphatnak azok diplomát, akiknek nincs nyelvvizsgájuk. Idén is elég sokan vannak olyanok, akik nem rendelkeznek papírral nyelvtudásukról. A végzősöknek általában a 30 százaléka emiatt nem veheti kezébe a diplomáját. Pedig az egyetemen ingyenes tanfolyam is van, ám ezt a lehetőséget a hallgatók mégsem használják ki. Csak az utolsó pillanatban jut eszükbe, hogy nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Sokan emiatt csak évekkel később jelentkeznek nyelvvizsgával a diplomájukért.