Hírek

2013.02.07. 10:37

Nem jut pénz talajjavításra

Amikor a gazdaság szereplői napról napra élnek, likviditási gondokkal küzdenek, nem érdekesek a hosszú távú szempontok. Erre jó példa, hogy a korábban gyakorlattá vált talajjavítás mára szinte teljesen elmaradt - aminek hosszú távon visszaüthet.

- Vas megye 180 ezer hektárnyi mezőgazdasági területének (szántó, kert, gyümölcs, szőlő és gyep)  91,43 százaléka a savas kémhatású. Csupán néhány területen alakult ki pár száz hektáros foltokban (például Celldömölk észak-keleti része)  olyan meszet is tartalmazó talaj, ahol nem szükséges ezt a tápelemet pótolni - tudtuk meg dr. Márkus Antal mezőgazdasági szaktanácsadótól.

- Megyénk savanyú kémhatású talajai az úgynevezett nem podzolos barna- és az agyagbemosódásos erdőtalajokon alakultak ki, melyeket a szél és vízerózió különböző mértékben sújtott. Az alpok-aljai klíma, a viszonylag rendszeres és bő csapadék hatására a talajba szivárgó nedvesség a felső talajréteg mállástermékeit egyre mélyebb és mélyebb rétegekbe sodorta.  Az alkáli- és alkáli földfém-sók kilúgozódását a vas- és alumínium-ionok, majd később az agyagos rész lemosódása követte.

Nem elég vetés előtt a talajt megmunkálni, a tápanyagot pótolni, javítani is kell időszakonként. Fotó: Benkő Sándor

További gond, hogy a szántott réteg szervesanyag- tartalma 0,821,99 százalék  között váltakozik, de jellemző adat megyeszerte az egy százalék alatti  igen csekély   érték.  Vas megye hosszú távú éghajlati és talajtani adatainak ismeretében kijelenthető, hogy a talajok javítása, értékeinek legalább a szinten tartása fontos napi feladatunk kell, hogy legyen. Néhány évtizeddel ezelőtti földtörvény az állam kötelező közreműködő szerepét is deklarálta. A 60-as években a rakodótérrel rendelkező vasútállomásokra irányvonatok döntötték ingyen az úgynevezett péti meszet- mely az akkori nitrogénműtrágya előállításának mellékterméke volt. A gazdák feladata az elszállítása és kiszórása volt. A mai technológia más, nem keletkezik mész, mint melléktermék.  1970 és 1980 közötti tíz évben átlagosan évente 11 ezer hektár területen volt talajjavítás és mésztrágyázás megyénkben. A következő 10 évben évről évre 31 ezer hektáron (szántóterületünk 20 százalékán) szórtak ki meszet, majd az első nagy csökkenés 1990-től következett be: csupán 1500 hektáron volt talajjavítás évente.  2000-től 2005-ig tartó öt évben még volt vissza nem fizetendő állami támogatás (40   százalék) és újra 11 ezer hektárt javítottak fel termelőink az akkori öt évben. Időközben jelentéktelenné zsugorodott a cukorrépaterületünk: a 9095-ös években még 6600 hektár a területe: 2010-ben már csak ennek csupán 10 százaléka. Így többé nem jön vissza talajainkra a cukorgyári mésziszap, mint az egyik legjobb minőségű, gyorshatású kalciumforrás, valamint csupán egyetlen cukorgyár maradt meg a Dunántúlon. Sárvár, Ács és Petőháza, mint még közúti szállítással is elérhető mész beszerző helyek kiestek, így a mésziszap, mint talajjavító anyagunk eltűnt a határból, ezzel együtt ugyan így eltűnt állattartóink bánatára a melasz is.

Éppen ezen apropóból hívom fel a figyelmet újra és újra, de nem elégszer erre a munkára, hiszen maga a kalcium (Ca), mint úgynevezett mezo  tápelem igen fontos a növények számára, valamint az elmúlt időszak alatt tovább savanyítottuk a talajt műtrágya használatunkkal. Aki szerves trágyát használ sem lehet nyugodt, mert a közhiedelemmel ellentétben a szerves trágya savanyít.  Örömmel látni megyénkben több példát az ésszerű szervestrágyázásra, ahol a trágyát mészkőporral keverve együtt juttatják ki (Nemesbőd környéke stb.) A lehetséges és kapható javító anyagok közül kiemelkedő az úgynevezett lápi mész, mely szerves anyag és mikroelem tartalma miatt sokkal jobb és egyben gyorsabb hatású mészutánpótlást jelent, mint a jobban elterjedt mészkő, vagy dolomit por. Az utóbbiak beszerzése esetén a kedves termelő nézze meg a minőségi tanúsítványt, az anyag beltartalmi értékeit. Több tételben igen sok a magnézium, mely több esetben nem jó hatású talajainkra és egyes tápelemek felvételt blokkolhatja.  Továbbra is azt javaslom a vasi termelőknek, hogy a műtrágya vásárlására szánt költségeik egy részéből vásároljanak talajjavító anyagot.  Három- öt tonna hektáronkénti dózissal legalább talajaik minőségi szinten tartását szolgálják.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!