Közös (hő)források

A szlovén-magyar REGNET projekt keretében a Vas megyei és zalai, illetve Pomurje és Prodavje területek szervezetei már korábban elkezdtek együttgondolkodni azon, hogy milyen irányokat is kellene vennie a határon átnyúló területfejlesztésnek, persze abban a reményben, hogy a gondolataik mentén kidolgozott közös stratégia a hivatalos programozásban is megjelenik majd.

A projekt keretében például sor került már a szlovén-magyar határtérség együttműködő szervezeteinek hálózati elemzésére, s a területfejlesztési konzultációs fórum és ernyőszervezet szakmai koncepciójának előkészítése is elindult. A közös munka soros állomását jelentő keddi fórumon a Hotel Lipában a projektben résztvevő Vas Megyei Közgyűlés képviseletében Marton Ferenc alelnök azt hangsúlyozta, hogy a Hármashatár térségében főként gazdasági és a turisztikai szereplők számára nyílhat még több lehetőség az együttműködésre, a rendelkezésre álló források ugyanis az eddigi kétszeresére nőnek.

Balról Huszár Gábor, Marton Ferenc és Dusan Snoj, továbbá Bebes István országgyűlési képviselő (Fotó: Szendi Péter)

Huszár Gábor szentgotthárdi polgármester ehhez kapcsolódva megerősítette, hogy a város nyitott kapukkal, az ipari parkban például közművesített területekkel várja a szlovén befektetőket, ugyanígy az idegenforgalmi célú beruházások megvalósításához is szívesen látják a szlovén cégeket. Dusan Snoj, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzulja azt hangsúlyozta, hogy a térségbeli többnyelvűség jó alapot adhat a szorosabb együttműködéshez, amely szerinte főként a nemzeti parkokra alapozott turizmus és az ipar területein vezethetne leggyorsabban kézzelfogható eredményekhez.

Győrffy Gábor (Nyugat-Pannon Közhasznú Nonprofit Kft.) arra hívta fel a figyelmet, hogy „nincs rajtunk kívüli fejlődés”, vagyis: mindkét ország, s különösképpen is az eddigi – a nagyvárosok által vitt – projektekből rendre kimaradó határmenti szlovén és magyar térség számára fontos, hogy a 2014- 20-as időszakra közös programokat dolgozzon ki. A szakember szerint közös erőfesztítésekkel, innovatív projektekkel, s persze a hőforrásokra, továbbá az itteni emberekben élő tűzre alapozva kell és lehet is elérni, hogy a szlovén-magyar együttműködésnek a Hármashatár térsége legyen a magja.

A határtérség közös erőforrásaira alapozó, hálózati területfejlesztési program elindítása okán a műhelymunka során a gazdaság- és vidékfejlesztés, a környezet- és természetvédelem, a turizmus, az emberi erőforrás-fejlesztés és a szervezeti együttműködés lehetőségeit vették és veszik ma górcső alá.