Hírek

2013.07.18. 16:50

Jelentős a Gyöngyös patak szerepe Szombathely klímájában

Vas megye - Savariával egyidős patakunk a Gyöngyös. Emlékeznek rá, amikor a textilgyárak miatt vörös volt a vize? Vagy amikor a sajtóban gyakran olvashattuk, hogy benne él a legtöbb pisztráng hazánkban? Milyen állapotban van ma?

Némethy Mária

Szombathely két  zöld folyosója a Perint és a Gyöngyös. Nagy a jelentősége a Gyöngyösnek, mert jó vízminőséget szállít Vas megyébe. A kiváló forrásvizek mellett bőséges alpesi csapadékot hoz a Kőszegi-hegység észak-keleti oldaláról, aztán felveszi a Szerdahelyi patak vizét, és mivel többnyire árnyékos helyeken halad, megőrzi a jó vízminőséget. A rómaiak is felismerték jelentőségét, amikor Gencsapátinál elágaztatták, mesterséges mederbe terelték. De mivel vize nem melegszik fel, Szombathely belvárosának klímájában is nagyon jelentős a szerepe.

Dr. Szinetár Csaba biológus arról beszélt: a Gyöngyös jó vízminőséget szállít Vas megyébe és Szombathely fontos zöld folyosója. Fotó: Kiiss Teodóra

Elöljáróban mindezt elmondja dr. Szinetár Csaba biológus, főiskolai tanár, aki már többször is vitába szállt a horgászokkal a Gyöngyös miatt.

– Azt terjesztették a patakról: ez Magyarország legjobb pisztrángos vize, itt él a legtöbb ebből a halfajból. Persze, mert betelepítették a pisztrángot. De értelmetlen volt ez a telepítés – ezt több fórumon is elmondtam –, mert a pisztráng nem maradt meg ezen a szakaszon. Ameddig jelen van, addig nagy károkat okoz.

Miért? A biológus elmagyarázza: a Gyöngyösnek gazdag az ősi halfaunája. A fejes domolykó, a fenékjáró küllő (népi nevén: göbi), vagy a kövi csík, a sujtásos küsz. Az utóbbi három védett faj.

Mit csinált velük a pisztráng?

– Elsősorban táplálék-konkurensek, illetve a fiatal domolykókat elfogyasztja. A Bükkben, a Szalajka-völgyben is telepítettek pisztrángot. Az ott már csaknem kipusztította az őshonos magyar márnát. Nekünk nem szabadna hagyni, hogy ez történjen! Becsüljük meg a többnyire természetes körülményeket! A minap olyan jó volt látni, amikor Gencsapátiban gyerekek cseresznyével próbáltak fogni domolykót. Ez így rendben van, ezt tették eleik is anno!

Egy kicsit elkanyarodva azt taglaljuk, miben tér el a húsvadász, vagy húshorgász az igazi vadásztól, horgásztól.

– A vadász, a horgász az ember ősi zsákmány ejtési ösztönét éli ki, de eközben tisztelettel, szeretettel van az állatok, a természet iránt. Nyugalmat, harmóniát keres és talál az erdőben, a vízparton, s nem hagy maga után nyomot. Ebben különbözik az állatban csak húst látótól – fejti ki dr. Szinetár Csaba.

Aztán tovább latolgatjuk az ismert helyzeteket. Mit élvez azon a vadász, amikor ládákban odaszállítják a vadászat színhelyére a fácánt, s csak le kell puffantania? És mit érez a komoly pisztrángozó horgász, amikor a patakban állva műléggyel csalizik, eközben odaúszik a lábához a pisztráng, mert tóban nevelték, s megszokta: az embertől táplálékot kap.

– Nekünk arra kell törekednünk, hogy a Gayer parknál, vagy a kórházon átfolyó Gyöngyöst őrizzük meg különlegességnek Szombathelyen. Reméljük, a természetközeli szakaszokhoz sem nyúlnak szabályozással – fejezi be a biológus.

Van sebes, van szivárványos

Magyarországon csak a sebes pisztráng őshonos, de 1885-től a szivárványos pisztrángot is betelepítették az országba. Ma elsősorban az Északi-középhegység, a Bakony és az Alpokalja patakjai jelentik a sebes pisztráng és a szivárványos pisztráng fő előfordulási helyét. A 1990-es években a Dunántúlon lévő Viszló-patak pisztrángállománya országos hírű volt, de a környékbeli bauxitbányászat leállítása után a patak is elapadt. Szilvásváradon, a Szinva-patak völgyében 1933-tól alapított tenyészet tartja fenn a hazai állományt, a telepített populációt.

Ezek is érdekelhetik