Rekordtermést adott idén a repce

- A sikeres és eredményes termesztés alapfeltétele a minimum 2,5 tonnás, de inkább e feletti terméshozam elérése, amely néhány gazdánál sajnos idén sem következett be - tudtuk meg dr. Márkus Antal szaktanácsadótól. Ennek oka volt a vetés elhúzódása, valamint az őszi csapadékhiány. Az augusztusban vetett területekről zömében 3-4 tonnát takarítottak be, míg a legkésőbbi táblák a kelési hiányosság és egyéb technológiai elemek be nem tartása miatt nem adták meg a kéttonnás hozamot sem.

- Az aratás vége felé járunk, szeretném aláhúzni, hogy a gyors, szinte a kombájnok sarkában járva kell a talajt víztakarékosan elmunkálni, melyre jó példát Jánosháza határában tapasztaltam - folytatta a szakember. - Vetni idén két henger közé kell - fejtette ki.

Már 2010 és 2011 őszén is a repce vetési idejének elhúzódása miatt jelezte, hogy Vas megyében vissza kell térni az augusztus végi vetési időre. Az őszi káposztarepce optimális vetésideje augusztus vége, szeptember eleje. Gyakorlatban ez az augusztus 20-ától szeptember 5-éig terjedő időszakot jelenti, mellyel a szakma is egyet ért.

- Egyetértés van arról is, hogy a hűvösebb nyugati megyékben - Vas, Zala - az augusztus végi, míg az ország melegebb, szárazabb területein a szeptember eleji vetés az optimális. Továbbá fontos az a tény is, hogy a fajta repcéket korábban lassabban fejlődnek, míg a hibrideket későbbi időpontban vessük el.

Aratják a repcét Rum határában. Fontos a megfelelő agrotechnológia (Fotó: Szendi Péter)

A hetvenes-nyolcvanas években a repce vetése augusztusban mindig befejeződött. Ha túlfejlődött az állomány birkákkal meglegeltették, vagy mivel az állatállomány már akkor is fogyott magasra állított kaszával megkaszálták.

Ma már olyan kiváló regulátor hatású hatóanyagok állnak a gazdák rendelkezésére, amelyekkel ha túlfejlődne az állomány meg lehet állítani a növekedését, növelhetjük télállóságát. A leggyakoribb őszi gombabetegségek ellen - fóma, alternaria - is védelmet nyújt a difenokonazol+paklobutrazol: fluzilazol+famoxadon: tebukonazol.

Vas megyében nagy területen használják a metkonazol+mepiquatklorid hatóanyagot. Hatásáról mind a gyakorlatban, mind bemutatókon idén is meggyőződhettem. A vetéssel kapcsolatban néhány, de nagyon fontos növényvédelmi teendőre is fel kívánom a gazdák figyelmét hívni. Nem kerülhető meg a vetőmag használatunkról is szólni, hiszen a közelmúltban szokásos 9- 12 kg/ha vetőmag helyett ma már csupán 2- 3 kilogrammot vetünk el, négyzetméterenként 50- 60 szemet 200 helyett. A vetőmag kezelésére a tiametoxam hatóanyagot javaslom, fontos, hogy olyan vetőmagot vásároljunk, mely csávázva van, így a kikelő növény védelme megoldott. Továbbra sem javaslom a saját repcemag újravetését.

Gyomirtásnál igen nagy szakmai felelősség hárul a gazdára, hiszen ha elgyomosodik területe esetleg már a repce kelése előtt, az optimálisnak mondott, megerősödött állomány nem tud kifejlődni. Legfontosabb és megbízható hatóanyagok közül ki kell emelni a dimetaklórt, a napropamidot, klomazont. A metazaklor-quinmerak kombinációnak mind talajon, mind levélen keresztüli hatása is van, így vetés után kelés előtt, illetve kelés utáni kezelésre is ajánlható. Ez a kombináció az idei évtől 3. komponenst is kapott a dimetanamid-P-t, mellyel hatásspektruma jelentősen szélesedett.

- Egy két éve bevált Clearfield-technológiára kiemelten szeretném felhívni a figyelmet, melynek lényege, hogy ötvözi az alapkezelés és a valódi állománykezelés előnyeit. Ennél a rendszernél csak az imidazolin rezisztens fajtákat lehet a szerkombinációval kezelni, ahol a már említett metazaklórt imazamox hatóanyaggal együtt juttatva ki, kiváló gyomirtó hatást kapunk. Csak ez a kezelés alkalmas az un. keresztes virágú gyomnövények kordában tartására (vadrepce). A vetőmag előállító cégek felkészültek ilyen típusú vetőmag előállításával, jelölésük CL! A technológia betartásával az a cél, hogy 2014-ben újra kiváló hozamot érjünk el.