Szobrot avattak az ünnepen

A többi ünnepi esemény közül mindenképp kiemelkedett a szobor avatásra, amelyre már régóta nagy igény volt a városban. Magát az avatást ünnepi szentmise előzte meg, mire a mise véget ért, az eső is elállt, így háborítatlanul vonulhattak át a templomtól a szoborig az ünneplők. Az élen a fúvószenekar haladt, mögöttük Huszár Gábor polgármester, a meghívottak között láttuk V. Németh Zsolt államtitkárt és Bana Tibor országgyűlési képviselőt.

A több éve üresen álló szentélyben ma már ott áll Nepomuki Szent János faszobra. Labritz Béla városi képviselő volt az ünnepi szónok. Kiemelte: a város polgárai méltóképp emlékeznek meg az az államalapítás és az új kenyér ünnepéről: számos ünnepi esemény volt a városban, de a szórakozásra, szórakoztatásra is jutott figyelem.

A szónok hangsúlyozta: idén 830 éves település, amely 30 éve város, és épp 60 éve, hogy Nepomuki Szent János szobra elkerült innét. Annak pedig idén 200 éve, hogy az árvíz óriási károkat okozott a településen. Öt éve áll üresen a szobor helye, de ezt idén pótolták, tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a város az utóbbi időben rengeteget tett azért, hogy a múlt emlékeit pótolja, helyreállítsa erre több példát is hozott Labritz Béla.

Labritz Béla városi képviselő mondott  ünnepi beszédet az augusztus 20-i szoboravatáson (Fotó: Szendi Péter)

A beszédet rövid vallási szertartás és közös ima követte, melynek során Rimfer Ferenc plébános felszentelte a szobrot.

Maga az alkotás Boa Endre és Bedi László munkája, a szobor több száz éves piramistölgyből készült.

Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje, egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje is. A pontos születési ideje nem ismert, valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma Nepomuk) városkában, Plzeň (németül: Pilsen) közelében, német-cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. 1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték pappá.

Ezután jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora. 1389-ben Johann von Jenstein prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években feszült volt a viszony a prágai érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását. A király elhatározta, hogy egy új püspökség létrehozásával csökkenti a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát.

Nepomuki a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el, hogy mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. A király 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett), és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta.