Hírek

2013.09.11. 12:10

Ausztráliában született, az álmait Szombathelyen váltotta valóra

Kit ne vonzana a napfényes Ausztrália. Egy olyan ország, ahol ritkán csökken a hőmérséklet 15 fok alá, s egy kemény munkanap után az ember csak lemegy a partra, s rápattan a szörfdeszka hátára. Owen James tudja, hogy mindez milyen érzés, mégis most jelenleg Szombathelyen él, s élvezi a magyarok híres vendégszeretetét.

Bajdó Bettina

– Ausztráliában születettem, Brisbaneben, s ott is nőttem fel – mondja Owen James. – Gyerekként rajongtam a kosárlabdáért, kamaszként pedig a gitározásért és a motorbiciklizésért. Éltem a fiatalok mindennapjait. Egy szerelemnek köszönhetően döntöttem úgy, hogy Magyarországra, Szombathelyre költözöm egy időre. Ausztráliában megismerkedtem egy szombathelyi lánnyal, egymásba szerettünk, s született egy közös gyermekünk, Vincent. Azt szerettük volna, ha a gyerekünk mindkét családját megismeri, s a nyelveket is megtanulja. Öt hónapos volt a fiúnk, amikor Magyarországra érkeztünk.

Owen hamar megszokta a magyar életet, bár vannak olyan dolgok, melyek ismeretlenek voltak a számára. Az egyik ilyen a hideg és hosszú tél, de ahogy ő fogalmaz, erre is van „gyógymód”, a jó magyar pálinka képes felmelegíteni az ember.

– Már majdnem két éve élek itt, eleinte nehéz volt megszokni, de mára úgy érzem, hogy beilleszkedtem – teszi hozzá Owen. – Sok minden különbözik a két ország között, termálfürdők például Ausztráliában nincsenek. A magyar ételek nagyon finomak, bár sokkal fűszeresebbek, mint az ausztrálok. Szeretem a magyar konyhát, a kedvencem a marhapörkölt. Igaz, amit mondanak, a magyar lányok tényleg nagyon szépek, de ezt az ausztrál lányoknak inkább ne áruljuk el. Ami nagyon tetszik Magyarországon, hogy szinte minden hétvégére jut egy fesztivál. Szombathelyen nyáron nagyon jó programok voltak, a Savaria Karnevál programjait kifejezetten élveztem. Nagyon jó zenészek vannak, főleg Szombathelyen, nagyon tetszik az itteni pezsgés.

Owen januárban ellátogatott egy Jam estre, s ott ismerkedett meg Kercza Márkkal és Kirják Istvánnal. Összedugták a fejüket, s eldöntötték, hogy alapítanak egy zenekart. Owen felel a gitárért, az énekért, s emellett dalszövegeket, zenéket is ír. Kercza Márk ül a dobok mögött, Kirják István pedig a basszusgitáros. Ők hárman alkotják a Red Vortexet.

– Gyerekkoromban még arról álmodtam, hogy együtt kosarazok Michael Jordannal a Chicago Bullsban – emlékszik vissza mosolyogva. – Aztán kamaszként már arról, hogy lesz egy saját zenekarom. Majd másfelé terelt az élet. Aztán Magyarországra, Szombathelyre költöztem, s végül itt válthattam valóra a régi álmaimat. A zenekarral volt fellépésünk is, s nemsokára Bécsbe vonulunk egy stúdióba, ahol felvesszük az első lemezünket. Ha pedig elkészül a cd, akkor helyi rádióknak küldjük majd tovább a számainkat. Rockzenét játszunk, eredeti rockkot énekkel és gitárral. A dalszövegeket én írom, ehhez az ihletet pedig legtöbbször a saját életemből merítem. Ám van olyan is, amikor a napi események ihletnek meg. Előfordul, hogy 10 perc alatt megírom egy dalszöveg alapját, s van, amikor hónapok kellenek a tökéletesítéséhez.

Owen James (jobbra) álma vált valóra akkor, amikor megalapították a Red Vortexet, s gitárral a kezében a mikrofon mögé állhatott (Fotó: Ohr Tibor)

Ahogy Owent a kedvenceiről faggatjuk, azonnal jönnek a nagy nevek. A zenei hatások közül a modern amerikai művészek/zenészek, The White Stripes, The Black Keys befolyásolják a zenei stílusát, de az elektronikus zeneket is nagyon kedveli, főleg a Daft Punk-ot. Kedvenc dalszövegírója az ausztrál Tim Rogers, kedvenc gitárosa Jimi Hendrix, kedvenc száma pedig az AC/DC-től a Back in Black.

– A zenélés a hobbim, de persze a hétköznapokból is kiveszem itthon a részem – folytatja Owen. – Szeretek a városban sétálni, s jól esik, ha ismerősökkel futok össze a Fő téren. Elmegyek bevásárolni is, bár beszélgetni nem tudok, de az élelmiszerek nevei már mennek magyarul. Ha valaminek pedig nem jut eszembe a neve, akkor Vincent, a fiam örömmel kisegít. Mindig örülök, ha van lehetőségem gyakorolni a magyar nyelvet. Már sok szót ismerek, s nagyjából értem, amit mondanak nekem, csak a válasszal vannak még gondjaim. De arra törekszem, hogy napról napra egyre jobban tudjak kommunikálni. Vincent egyébként már mind a két nyelven megérteti magát. Az édesanyja magyarul beszél hozzá, én pedig angolul. Ha együtt van a család, akkor az angolt használjuk. Nála teljesen természetes, hogy mind a két nyelvet használja, váltogatja. El tudnám képzelni, hogy végleg itt, Szombathelyen telepedek le, bár a teltet nagyon nem szeretem. Ha választhatnék, hogy hol élnék, akkor biztos, hogy Tenerifére költöznék – fűzi hozzá viccesen.

Kérdésünkre, hogy a filmeken sokszor látott laza életmód, életérzés vajon tényleg így van-e, Owen így válaszolt:

– Egyértelmű túlzás. Ausztriában is nagyon sokat dolgoznak az emberek, csak a szabadidejüket használják fel másképp, mint a magyarok. Ott más a klíma, nagyon meleg van, így egy nehéz munkanap után sokaknak jól esik lemenni a partra napozni, szörfözni vagy éppen fürdeni. Talán ez is hozzájárul a más életvitelhez, más életfelfogáshoz. Kicsit talán nyugodtabb életet élnek, mivel többféleképpen tudnak kikapcsolni, lazítani.

 

Nem adta fel, hitt önmagában

Mindig jó érzés olyan emberel beszélgetni, akin látni, hogy megtalálta a maga útját. Owennek több ezer kilométert kellett utaznia ahhoz, hogy valóra váltsa gyerekkori álmait. Az élete sokfelé vitte, sok mindent megélt, de ott legbelül sosem adta fel, hitt abban, hogy egyszer még gitárral a kezében állhat zenekarával a színpadon. Talán, amikor Magyarországra érkezett, még nem is gondolta, hogy itt valósíthatja meg önmagát, de az élet úgy hozta, hogy olyan emberekkel ismerkedhetett össze, akik ugyanezen az úton szerettek volna elindulni. Az eredmény pedig egy zenekar lett, melyről biztosan hallunk még.

Ezek is érdekelhetik