A nagy házalakítás

Ahogy Nagy Gábor, a színház vezetője érdeklődésünkre elmondta: a tervezettnek megfelelően haladnak a Koptik Odó utcai épület fölújítási munkái. A volt mozi lerobbant épületét ideje volt már kezelésbe venni. Amikor ott jártunk, Bolla Sándor mesterrel találkoztunk, aki éppen a madarak távoltartására való madárfésűvel bíbelődött: a fésűhöz hasonlatos szerkezetet az ereszen kell elhelyezni. A munkálatokban egyébként nemcsak a színház támogatói, hanem a társulat tagjai is közreműködnek. Különben ugyanúgy zajlik az élet, mint máskor: tájelőadások megyeszerte, erdélyi turné. Közben szerveződik a decemberre időzített nagy gála, amelynek a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár színházterme ad helyet, és amelyre ismét (hiszen volt már hasonló) neves színészeket, művészeket, előadókat várnak. Neveket egyelőre ne mondjunk, de a meghívottak a színházművészet első vonalából valók. A bevétel természetesen a Soltis színház munkáját segíti. A társulat tagjai a napi sodrásban arra is szakítanak időt, hogy néha ők maguk nézzenek színházat.

Az előtérben Bolla Sándor munka közben, a háttérben a kívül is megújuló Soltis Lajos Színház a belvárosi Koptik Odó utcában

A soproni Petőfi Színházban például több celli színész játszik, több előadásban (Tigris és Hiéna, A holdbeli csónakos). Az évad új bemutatói között van Goldoni vígjátéka, a Két úr szolgája, amelyben minden bizonnyal érdemes odafigyelni Pilnay Sárára, aki szintén a Soltis színházban nőtt föl, jelenleg a Kaposvári Egyetem színészhallgatója, ráadásul nemcsak színészi, hanem erős rendezői erényeket is csillogtat. És rendszeresen „hazajár” a celli társulathoz. A soproni Goldoni-előadás rendezője ráadásul az a Katona Imre, aki a magyar színháztörténetben is önálló szócikket kap, és aki az utóbbi években a kőszínházi világban nem volt jelen, viszont Cellben (korábban Sitkén) rendszeresen rendezett. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Soltis színház az elmúlt több mint tíz évben a kultúra fontos főhadiszállásává vált a városban. A másik főhadiszállás természetesen a KMKK. A 60 éves Kresznerics könyvtár ugyancsak neves vendégek meghívásával, könyves vasárnappal és a 60 éves Sport szelet megünneplésével csatlakozott a könyvtári napokhoz.

A Prima Primissima- díjas újságíró, Veiszer Alinda olyasmiről is beszélt, amiről eddig soha – Németh Tibor, a könyvtár vezetője kérdezte. Aztán Németh Tibor mutatta be Oravecz Imre Kossuth-díjas írót is, aki „amerikás trilógiája” most készülő záró kötetéből olvasott föl egy fejezetet a Kresznerics könyvtárban. Otthon, honvágy, identitás, disszidálás, kivándorlás, diaszpóralét, kultúraváltás, személyesség – és érdeklődő, Oravecz Imre regényeit láthatóan mélyen, jól ismerő közönség.