Mennyire vagyunk rabjai a TV-nek?

A tévénézés Magyarországon is a legjellemzőbb kulturális időtöltés. A 2009/2010-es időmérleg-felvétel adatai szerint a megkérdezettek 84 százaléka a felvételre kijelölt napon nézett tévét. Ez azt jelenti, hogy a tévézés napjaink egyik legáltalánosabb emberi tevékenysége, megítélése azonban rendkívül ellentmondásos.

Az életkor mentén folyamatosan emelkedik a televízió képernyője előtt töltött napi idő hossza. 2010-ben a legidősebb korosztály tagjai átlagosan több mint három és fél órát tévéztek, szemben a legfiatalabbak kevesebb mint másfél órájával.

A keleti régiókban lényegesen több időt fordítanak tévézésre Grafika: Kelemen Attila

A nők a korosztályok többségében körülbelül fél órával kevesebb időt tévéznek, mint a férfiak. Különösen a felsőfokú végzettségnek van jelentős hatása a tévénézési szokásokra. Míg a legfeljebb csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők 86 százalék-a ült a képernyő előtt a felvételre kijelölt napon, addig a diplomásoknak 77 százaléka.

A legalacsonyabb iskolai végzettségűek átlagosan két és fél órát nézték a televíziót, ez közel háromnegyed órányival volt több, mint a legiskolázottabbakra jellemző érték.

A 2009/2010. évi időmérleg tanúsága szerint az összes tévézésre szánt idő 35 százaléka volt társasági, 44 százalékában magányos tevékenység.