Passzívház lehet régiből is

Világszerte egyre több „közel nulla energiás” passzívház épül. Az Európai Unió egy 2010-ben hozott irányelve szerint 2020-tól minden új épületnek ilyennek kell lennie.

Nagyon le vagyunk maradva ezen a téren. Amíg Ausztriában 12 ezer passzívház van már, Magyarországon 50 alatti a számuk. Pedig ez a jövő építészete. Ezek az épületek – mivel kiemelkedő hőszigeteltségük ezt lehetővé teszi –, a kívánt hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik.

Egy szombathelyi építészmérnök, Horváth Tamás kitartásának, elkötelezettségének köszönhetően Szombathely az energiatudatos és passzívházépítés egyik fontos központjává kezd válni. Tavaly tavasszal a Hefele szakiskolában ő szervezte meg Magyarországon az első passzívházas szakember tanfolyamot egy határon átnyúló projektnek köszönhetően.

Horváth Tamás építész az energiatudatos és passzívházak építését Grazban, egyetemen tanulta (Fotó: Horváth Csaba)

– Most egy sikeres nemzetközi pályázaton vagyunk túl – avat be a folytatásba. – Öt ország, Svájc, Németország, Ausztria és Románia szakembereivel fogtunk össze, s erre az öt országra kiterjedően 25 szakember dolgozza ki, hogyan lehet a már meglévő épületállományt okos épületekké átalakítani.

Úgy gondolják, minden országnak a sajátos épületállományára kidolgoznak majd irányelveket. Svájcban és Ausztriában például az alpesi házakra, farönkházakra, vagy Magyarországon a lakótelepekre, műemlékekre, avagy a századfordulós kisebb családi házakra egyaránt.

– Passzívház nem lehet belőlük, hiszen ahhoz új építés szükséges, de nagyon jelentős energiamegtakarítást el lehet majd érni – magyarázza a szakember.

Példaként egy Bécsben már ilyenné átalakított 10 emeletes épületet említ.

– Azt úgy alakították át, hogy kívülről beburkolták az egész házat. Pontos méreteket vettek róla kívülről, majd – mintha egy szabász kabátot varrna –, elkészítették az egyes részek paneljeit, majd daru segítségével beemelték, beöltöztették a házat. Ki volt vágva minden nyílászárónak a pontos helye, s abba csak bele kellett építeni a háromrétegű üveggel ellátott, szigetelt ablakokat. Az épületgépészetet pedig belülről oldották meg.

Horváth Tamás kérdésemre, miszerint a lakótelepi házakat nálunk is egy program alapján hőszigetelték, szkeptikusan válaszol:

– Az nem jó program, mert előbb vagy utóbb penészesedni fognak belül a falak, a lakások. A szellőztetést, az épületgépészeti megoldást ugyanis kihagyták a programból.

A mérnök tagja az osztrák és a német Passzív Ház Építők Szervezetének. Már idősödő fejjel, Grazban ült egyetemi padba, ott tanulta meg a jövő építészetét, s vált annak nagyon lelkes propagálójává.

– Építettem is ilyen házakat, s igazán nem dicsekvésként, de elmondom: karácsonykor a legszebb ajándék volt számomra a tulajdonosok hálálkodó e-mailjeit olvasni. Mindegyikben azt a kitételt fogalmazták meg: hiába van tél, ha süt a nap, leáll házukban a fűtés, de bent mégis nagyon jó meleg van – mondja örömmel.

Tavaly nagyon sikeres volt a szombathelyi passzívház-építési tanfolyam, az arra készült tankönyv, amit Horváth Tamás állított össze, alapműnek számít.

– Most is ilyen alap létrehozására készülünk, de most öt országra kiterjedően dolgozunk azon, hogy minél több okos ház legyen Európában. Úttörő munkát végzünk, ám a jövő, a racionalitás ezt követeli meg. Azt tervezzük, hogy a mindenképpen sikeres nemzetközi projekt segítségével augusztusig összeállítunk az országokra egy tananyagot, utána minden országban tanfolyamokon ismertetjük meg szakemberekkel a lehetőségeket. Magyarországon ősszel Szombathelyen, a Hefele Szakképző Iskolában tartunk majd elméleti és gyakorlati képzéseket. Ha ehhez csatlakozna a kormányzat, s a mainál jóval nagyobb pályázati lehetőség nyílna az energiatudatos házak építésére, akkor igazán nagyot léphetnénk előre Magyarországon.