Képzettebb Vas megye lakossága

Az elmúlt évtizedben az általános tendenciákhoz hasonlóan Vas megyében is jelentősen nőtt az iskolázottság színvonala. Valamennyi végzettség tekintetében számottevő volt a javulás, elsősorban azonban a közép- és felsőfokúak száma és aránya nőtt. Ezzel párhuzamosan csökkent a 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek hányada, ami szorosan összefügg az általános tankötelezettség korhatárának emelkedésével.

A 2011. október 1-jei cenzus adatai szerint a 7 éves és idősebb népesség 27 százalékának legmagasabb iskolai végzettsége a 8 osztály volt, ami fokozatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. A szakmai oklevelet szerzettek aránya 22 százalék, ami az 1960-as években bevezetésre került oktatási forma esetében négy évtized alatt 4,6-szeresére emelkedett. Érettségije a vizsgált népesség 28 százalékának volt, míg 1960-ban még mindössze 4,2 százalékuk mondhatta ezt magáról. A diplomások gyakorisága kiemelkedően növekedett, míg 1960-ban a hét évnél idősebb népesség 1,2 százaléka rendelkezett egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel, addig 2011-ben már 13 százalékuk. A változás különösen a két utolsó népszámlálás között volt számottevő.

Az elmúlt évtizedben ugrásszerűen nőtt a diplomások aránya, 2001 óta legfőképp a nők szereztek nagyobb arányban felsőoktatási oklevelet (Grafika: Kelemen Attila)

Ami a 25 éves és annál idősebb korosztályt illeti: 1960 óta közel kilencszeresére nőtt a diplomások aránya. Az utolsó cenzus idején 15 százaléknak volt egyetemi vagy főiskolai végzettsége. Ez az országosnál (19 százalék) alacsonyabb ugyan, de a megyei rangsorban így is a középmezőny elején helyezkedik el.

A településsoros adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy a vasi városok közül a megyeszékhelyen a legnagyobb (19,5) a diplomások aránya a hét éves és annál idősebb népességen belül, és csupán Csepregen és Vasváron nem éri el ez a mutató a 10 százalékot. A községeket összehasonlítva az alábbi települések rendelkeznek kimagasló arányban főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel: Ispánk (27,7), Sé (21,1), Dozmat (18,1), Gencsapáti (18,0), Cák (17,8) és Szatta (17,3). A diplomások aránya az alábbi községekben a legkisebb: Keléd (nincs diplomás), Porpác és Iklanberény (0,7 százalék), Kemenespálfa (1,3), Csönge (1,4) valamint Andrásfa (1,6).

A 2011. évi összeíráskor már a nők körében volt magasabb a diplomások aránya. A 25-29 éves nők 34, az ugyanilyen korú férfiak 18 százaléka rendelkezett diplomával, s a 30-34 évesek körében is tíz százalékpontos különbség látható a nők javára.

A népesség nyelvismeretét kedvezően befolyásolta a megye nyugati határszéli fekvése, gazdasága és az itt élők iskolázottsági színvonala. 2011-ben a lakosság 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az anyanyelvén kívül más nyelvet is beszél, ez az arány tíz évvel korábban még 18 százalék volt. A más nyelvet beszélők körében a német dominált, közel héttizedükre volt jellemző, annak ellenére, hogy arányuk kis mértékben csökkent a tíz évvel korábbihoz képest. Az angolul tudók száma viszont jelentősen nőtt, így 2011-ben a más nyelvet beszélők közel négytizedét, míg 2001-ben még csak 27 százalékát képviselték. Jelentősebb még az orosz nyelv beszéd szintű ismerete, de nem elhanyagolható még az olasz és a román sem.

BESZÉDES NYELVISMERETI ADATOK

Kormegoszlásuk alapján mind a férfiak, mind a nők esetében a 15-39 és a 40-59 évesek körében volt a legnagyobb a más nyelven is beszélők hányada. A nyelvismeret az iskolai végzettség emelkedésével jelentősen nő. A nyelvismeret az általános iskolai végzettség emelkedésével jelentősen nő, míg az általános iskolai végzettségűek 15, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 53 százaléka beszélt valamilyen idegen nyelven.