Jubiláló falugazdászok

– A falugazdász hálózat 1994. március 1-jén alakult – emelte ki a húsz évvel ezelőtti eseményt V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, országgyűlési képviselő, majd a 120 éves múltat is felidézte. – A falugazdász hálózat előzménye volt az 1883-as tejgazdasági felügyelőségek létrejötte, az 1896-os állattenyésztési kerületi felügyelők kinevezése, az 1923-as gazdasági felügyelői járási szolgálat létrehozása, de leginkább az 1942-es mezőgazdasági törvény, amely „gazdasági elöljárókat" nevezett ki, ők a tényleges elődei a falugazdászoknak. A rendszerváltás után, a magángazdaságok létreejöttével egyértelművé vált, hogy segítő hálózatra van szükség. Az EU-tagság is indokolja, hogy a falvakban dolgozók is el legyenek látva a létfontosságú információkkal. A falugazdászok nagy szakértelemmel nyerték el a gazdák és az agrárkormányok bizalmát. Az elmúlt húsz évben újra meg újra meg kellett újulni szakmailag és szervezetileg is. A falugazdászok azok a „kulcsfigurák", akik összekapcsolják a szándékot a lehetőséggel.

A hálózat 20. jubileumi ünnepén a Megyeházán tiszteletből felsorolták a falugazdászok nevét. Fotó: Horváth Csaba

Harangozó Bertalan kormánymegbízott egyebek közt arról beszélt, hogy a falugazdász hálózat 2011. január 1-től a megyei kormányhivatal szervezetei közé tartozott, 2014. január 1-től megint új működtetője van, az Agrárgazdasági Kamara. Hangsúlyozta: a Vas Megyei Kormányhivatal elkötelezett arra, hogy a kamarával és a falugazdász hálózattal együttműködjön.

Avas Zoltán, a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója az elmúlt húsz év változásait elsorolva úgy fogalmazott: „Igazi magyar, hányatott sors a falugazdászoké", de munkájuk „büszke gyönyörűség".

Dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárkamara Vas Megyei Igazgatóságának elnöke kiemelte: a gazdálkodóknak segítségre van szüksége. A falugazdászok az agrárkamara derékhada. Egy 2013-as KSH-felmérés szerint 277 ezer gazdálkodó, 6023 gazdasági társaság tevékenykedik ma Magyarországon. Szakmai felkészültségükről megtudtuk: egyetemet végzett 3 százalék, mezőgazdasági középiskolát végzett 7 százalék, más (például csillagász) végzettséggel rendelkezik 24 százalék, 66 százaléknak semilyen végzettsége nincsen. Közben olyan színvonalon kell dolgozniuk, amivel hozzájárulnak a nemzetgazdasághoz.