Hírek

2014.11.11. 12:54

A Vas megyei TIT Egyesület kirándulása Tömördre

Tömörd - Egyre kevesebb az olyan közösségi alkalom, ahol és amelyben a résztvevők személyesen fejthetik ki véleményüket, tapasztalataikat.

Kozma Gábor

Éppen ez, a személyesség, a másik  ember varázsa határozta meg a Vas megyei  TIT Egyesület hétfői kirándulását, amelynek célpontja a Csepreghez  közeli Tömörd volt. Dr. Nikl János agrármérnök várta a 173 éves civil szervezet klubvezetőit és irányítóit azon alkalomból, hogy éppen 40 esztendeje csatlakozott a csapathoz.  A településen három kastély is található, az egyiket növénypark rejti el, a másikat lezárták, de gondozzák. A harmadik viszont nagyon is  él: ez a mai faluház. Nikl János, a TIT elnökségi tagja  itt fogadta a társaságot, majd, mind helyi közéleti férfiú, rövid tájékoztatást is adott.

- Negyven évvel ezelőtt, ifjú mérnökként a szombathelyi, Forgó-közben lévő TIT irodába mentem, ahol Matók Mária fogadott. Tetszett az ismeretterjesztés. Magam is aféle közlő ember vagyok, szívesen beszélgetek, tanulok és ha kell, tanítok. Nos, ennek a Forgó-közi kalandnak immáron negyven éve. Úgy gondoltam hát, hogy meghívlak benneteket  kedves barátaim egy ünnepi ebédre. És arra, hogy ismét közösségben legyünk - mondta a vendéglátó, aki a faluról is szólt.

A TIT-es csapat. Ma is töretlenül hisznek az ismeretterjesztés erejében (Fotó: Kozma Gábor)

- Itt születtem,  itt élek, itt a család, ide köt minden. Már csak 280-an vagyunk, és bennünket is sújt mindazon értékek hiánya, amely rombolja a mai magyar kis falvakat. Leginkább a beszéd, a személyes érintkezés,  az együttlét hiánya fájó. Hogy így alakult, abban döntő része van annak, hogy a falu önellátása megszűnt, az emberek szinte csak aludni járnak haza. Valamikor a csepregi állami gazdaság kiváló és ismert gyümölcsöse, valamint a szintén jól működő söptei téesz adott munkát. Most eljárnak innét dolgozni, a pénzt máshol keresik és költik el. Vagyis a lakosság nem a faluból él, mint régen - hallottuk.

A szakember szavait alátámasztandó, a  bolt naponta pár órára nyit csak ki,  a kocsma még ennyire se. Nem bírják az adózást,  az illetékeket, az árversenyt. Eltűntek a kishivatalok, intézmények, leépült az egyház. -  Mindez oda vezetett, hogy a falu élhetősége a nullához közelít, helyben nincs gazdasági erő. Tíz éve nem épült új ház, előtte meg  évente kettő-három  is. De van remény, mert sok a  fiatalunk. Itt ez a szépen felújított faluház, környezet, használják is. Mondom nekik, gyertek közénk, gyertek a TIT-be, amelynek én  a gyermeke vagyok. Erre azt mondják: Jani bácsi, mennénk, de mikor?  Erre meg azt válaszolom, hogy én ma is hiszek a TIT alkotó erejében és pezsdítő közösségében - fogalmazott az ünnepelt.

Szépen felújították a kiskastélyt, ma a faluháznak ad otthont (Fotó: Kozma Gábor)

Simon Zoltán Péter, a vasi TIT igazgatója taps közepette köszönte meg a szíveslátást, mondván: Nikl János mindig is értékes oszlopa volt a szervezetnek. - Ma is és most is tanulunk tőle.  Ő a példa arra, hogy a  személyességet nem pótolhatja a virtuális tér. És hát a koccintás is élőben az igazi  - emelte poharát az ünnepeltre, aki meghatottan mutatta fel a 40 esztendővel ezelőtt kiállított  tites oklevelét. A közösen elköltött  ebéd során régi és újabb emlékek idéződtek, megerősítve: az az igazán gazdag ember, akinek van társa, társasága.

Ezek is érdekelhetik