2014.11.11. 12:54
A Vas megyei TIT Egyesület kirándulása Tömördre
Tömörd - Egyre kevesebb az olyan közösségi alkalom, ahol és amelyben a résztvevők személyesen fejthetik ki véleményüket, tapasztalataikat.
Éppen ez, a személyesség, a másik ember varázsa határozta meg a Vas megyei TIT Egyesület hétfői kirándulását, amelynek célpontja a Csepreghez közeli Tömörd volt. Dr. Nikl János agrármérnök várta a 173 éves civil szervezet klubvezetőit és irányítóit azon alkalomból, hogy éppen 40 esztendeje csatlakozott a csapathoz. A településen három kastély is található, az egyiket növénypark rejti el, a másikat lezárták, de gondozzák. A harmadik viszont nagyon is él: ez a mai faluház. Nikl János, a TIT elnökségi tagja itt fogadta a társaságot, majd, mind helyi közéleti férfiú, rövid tájékoztatást is adott.
- Negyven évvel ezelőtt, ifjú mérnökként a szombathelyi, Forgó-közben lévő TIT irodába mentem, ahol Matók Mária fogadott. Tetszett az ismeretterjesztés. Magam is aféle közlő ember vagyok, szívesen beszélgetek, tanulok és ha kell, tanítok. Nos, ennek a Forgó-közi kalandnak immáron negyven éve. Úgy gondoltam hát, hogy meghívlak benneteket kedves barátaim egy ünnepi ebédre. És arra, hogy ismét közösségben legyünk - mondta a vendéglátó, aki a faluról is szólt.
A TIT-es csapat. Ma is töretlenül hisznek az ismeretterjesztés erejében (Fotó: Kozma Gábor)
- Itt születtem, itt élek, itt a család, ide köt minden. Már csak 280-an vagyunk, és bennünket is sújt mindazon értékek hiánya, amely rombolja a mai magyar kis falvakat. Leginkább a beszéd, a személyes érintkezés, az együttlét hiánya fájó. Hogy így alakult, abban döntő része van annak, hogy a falu önellátása megszűnt, az emberek szinte csak aludni járnak haza. Valamikor a csepregi állami gazdaság kiváló és ismert gyümölcsöse, valamint a szintén jól működő söptei téesz adott munkát. Most eljárnak innét dolgozni, a pénzt máshol keresik és költik el. Vagyis a lakosság nem a faluból él, mint régen - hallottuk.
A szakember szavait alátámasztandó, a bolt naponta pár órára nyit csak ki, a kocsma még ennyire se. Nem bírják az adózást, az illetékeket, az árversenyt. Eltűntek a kishivatalok, intézmények, leépült az egyház. - Mindez oda vezetett, hogy a falu élhetősége a nullához közelít, helyben nincs gazdasági erő. Tíz éve nem épült új ház, előtte meg évente kettő-három is. De van remény, mert sok a fiatalunk. Itt ez a szépen felújított faluház, környezet, használják is. Mondom nekik, gyertek közénk, gyertek a TIT-be, amelynek én a gyermeke vagyok. Erre azt mondják: Jani bácsi, mennénk, de mikor? Erre meg azt válaszolom, hogy én ma is hiszek a TIT alkotó erejében és pezsdítő közösségében - fogalmazott az ünnepelt.
Szépen felújították a kiskastélyt, ma a faluháznak ad otthont (Fotó: Kozma Gábor)
Simon Zoltán Péter, a vasi TIT igazgatója taps közepette köszönte meg a szíveslátást, mondván: Nikl János mindig is értékes oszlopa volt a szervezetnek. - Ma is és most is tanulunk tőle. Ő a példa arra, hogy a személyességet nem pótolhatja a virtuális tér. És hát a koccintás is élőben az igazi - emelte poharát az ünnepeltre, aki meghatottan mutatta fel a 40 esztendővel ezelőtt kiállított tites oklevelét. A közösen elköltött ebéd során régi és újabb emlékek idéződtek, megerősítve: az az igazán gazdag ember, akinek van társa, társasága.