Horvátlövőn tartották a Vas Megyei Nemzetiségi Fórumot

A horvátok úgy őrzik a hagyományaikat, hogy közben keresik a kapcsolódási pontokat a magyar kultúrához, pontosabban magyarnak vallják magukat, a kultúránkba ágyazott saját hagyományokkal. Horvátlövő ma is büszke arra, hogy „hűséges falu", vagyis amikor a trianoni békediktátum Ausztriához tartozónak „ítélte" 1923-ban, lakói tiltakoztak, és kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni. A horvátlövői Kovács László nemrégiben azzal fordult a hungarikumokért is felelős államtitkárhoz, V. Németh Zsolthoz a Gencsapátiban rendezett értéktár fórumon, hogy nemzetiségként hogyan kapcsolódhatnának be a magyar nemzeti értékek piramist építő gyűjtésébe. Azt a választ kapta, hogy „a legnagyobb természetességgel", hiszen a mohácsi busójárás, a sokácok farsangi alakoskodása is hungarikum lett, vagyis bevették a magyar „csúcsteljesítmények" közé. Nem sokat tétováztak Horvátlövőn: megalakították az értéktár bizottságot, ez az első lépése a helyi értékek gyűjtésének. A falu örömmel adott otthont a Vas Megyei Nemzetiségi Fórumnak, amelyet „Nyelv, vallás, kultúra – megmaradásunk alapja" címmel rendezett közösen a Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Irodája, a horvátlövői önkormányzat és a horvátlövői Horvát Nemzetiségi Önkormányzat.

A résztvevőknek Várhelyi Tamás plébános bemutatta a Szent Anna templomot, megtekintették együtt a Trianoni emlékművet, majd a program a kultúrházban folytatódott a Horvátlövői Slavuj Nemzetiségi Énekegyüttes közreműködésével. A helytörténeti kiállításon régi horvát imakönyveket láthatunk, a horvát iskola emlékeit: bizonyítványokat, újságokat, régi könyveket, használati eszközöket. Mersits Zsuzsa egyetemi docens a fórumon arról beszélt, hogy a gradistyei horvát nyelv burgenlandi területeken volt használatos, messze áll az eredeti horváttól. A gyerekek nem is értik az irodalmi horvát nyelvet, ezért fontos annak iskolai oktatása. Kovács Géza helytörténeti előadásában azt fejtegette, milyen turisztikai előnyöket lehet kovácsolni Vaskeresztes környékén a korábbi elzártságból, Kovács László Horvátlövő helytörténetével foglalkozott. Érdemes kiemelni, hogy a Pinka völgye korábban a szombathelyiek üdülőhelye volt, odajártak fürdőzni. A horvátlövőiek ezt a „szelíd turizmust" szeretnék visszaidézni, úgy értve a „szelídet", hogy olyan turistákat várnak, akik a természeti értékeket nem legázolják, hanem ugyanúgy becsben tartják, mint a helyiek.