Irány a nagyvilág? - Sok vasi középiskolás tanulna, dolgozna külföldön

A középiskolák végzős hallgatói nemcsak szakot, hanem ezzel együtt felsőoktatási intézmény(eke)t választanak, amikor benyújtják jelentkezésüket február közepén. Mindkét döntés alapos megfontolást igényel, hiszen fontos, hogy mindenki jól érezze majd magát hallgatóként abban az intézményben, amelybe felveszik, számára megfelelő jellegű és színvonalú képzésben részesüljön, és utána az elhelyezkedés se jelentsen nehézséget.

A szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulóit arról kérdeztük, hogy milyen pályát választanak majd, és milyen szempontokat vettek figyelembe a döntés meghozatalánál.

Tóth Alexandra az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Jogtudományi Karára szeretne jelentkezni.

– Azért döntöttem úgy, hogy oda jelentkezem, mert elismerik az ELTÉ-t, rajta van a legjobb európai felsőoktatási intézmények listáján is. Igaz, hogy csak az ötszázadik helyen, de a többi magyarországi intézmény még idáig sem jutott el. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem azonos szakát is megjelölöm majd, mivel elvileg nagyon jó ott az oktatás színvonala. Már kiskorom óta jogász szeretnék lenni, ezért nekem nem volt olyan nehéz meghozni a döntést. Ráadásul az apukám is jogász. Egyelőre nagyon új a szituáció, izgatott vagyok, hogy mi lesz jövőre, de nagyon várom már az egyetemet.

Hóbor Ildikó szintén hazai egyetemen szeretne majd továbbtanulni, és neki sem okozott nagy gondot a választás.

– A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán szeretnék továbbtanulni. Egészen kiskoromtól kezdve érdekel ez a hivatás, de körülbelül tíz éve döntöttem el, hogy ezzel is szeretnék foglalkozni. Bár nem voltak rosszak a fogaim, de elég gyakran vittek fogorvoshoz. Már akkoriban megtetszett ez a foglalkozás. Ezért mindenképpen fogorvosnak szeretnék tanulni, legfeljebb csak az intézmények között lehet még változás. A családomban senki sem dolgozik hasonló területen, de nekem mégis gyermekkorom óta ez a célom – tette hozzá.

A legtöbb érettségi előtt álló diák azonban még most sem biztos a választásában. Nem egyszerű ugyanis meghozni ezt a döntést: későbbi pályafutásuk, anyagi juttatásaik függnek attól, hogy jól választanak-e felsőoktatási intézményt. Tóth Péter még nem tudja pontosan, hova szeretne jelentkezni, eddig két ötlete is van.

– Az egyik lehetőség a Budapesti Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mérnökinformatikus szakja lenne, a másik pedig Graz-ban lenne hasonló területen. Egyelőre a BME-hez állok kicsit közelebb, mivel ott magyar nyelven folyik az oktatás, és kicsit aggódom az idegen nyelvű képzés nehézségei miatt. De azért sok információt és biztatást kapok azoktól az ismerőseimtől, akik külföldön tanulnak már. Elsősorban az anyagi szempontokat fogom figyelembe venni, amikor döntök. Fontos ugyanis, hogy a családom mennyire tudná támogatni a külföldi tanulmányaimat. És persze sokat számít, hogy a jelenlegi németnyelv-tudásommal mennyire lennék képes kint érvényesülni.

Egyre inkább elterjedt a diákok körében, hogy életük egy bizonyos részét szeretnék külföldön tölteni. Akár a tanulmányaikat folytatják ott, vagy már a munka világában tevékenykednek, de már a középiskolában elgondolkoznak azon, hogyan sikerülhetne megvalósítani terveiket. Rozmán Bálint a Budapesti Corvinus Egyetemen gazdálkodás menedzsment szakon szeretne továbbtanulni.

– Ugyanez a szak a BME-n is elérhető, így az is egy lehetőség lesz számomra. A Corvinuson ugyanis elég magasak a ponthatárok, de ha esetleg az nem sikerül, akkor a BME-n is megtalálom ugyanazt. Igazából kizárásos alapon döntöttem, mert ez a terület érdekel leginkább. A döntés során fontos volt számomra, hogy mekkora eséllyel tudok majd elhelyezkedni a végzettségemmel. Illetve szeretnék majd külföldre menni, így az is egy szempont volt, hogy a végzettségemet máshol is hasznosíthassam majd. A választásom pedig lehetővé tenné azt is, hogy külföldön helyezkedhessek majd el – mondta el.

Mojzes Kinga Angliában szeretné tanulmányait folytatni, és konkrét tervei is vannak.

– A szakot, amelyet választottam, sokkal alaposabban meg lehet szerintem tanulni külföldön, mint itthon. Nemzetközi kapcsolatokat tanulnék Angliában, később pedig az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO) helyezkednék el. A biológiatanárom javasolta, hogy a WHO-nál is el tudnék helyezkedni. A biológia és a földrajz ugyanis mindig nagyon közel álltak hozzám, és ez egy nagyon speciális párosítás. Angliában a tanulmányi díj jóval kevesebb, azonban nincsenek ösztöndíjak, amelyek anyagi segítséget nyújtanának. Néhány angol egyetemen pedig nem engedélyezik a diákoknak, hogy a tanulmányaik mellett munkát végezzenek, ezért még van min elgondolkozni. Jövő héten várom a választ Angliából, így nagyon izgatott vagyok. A külföldi lehetőségen kívül még a Pécsi Tudományegyetemre is jelentkezem majd, azon belül pedig földrajz szakra.

Héra Dorina viszont nem menne külföldre tanulni, és tanár szeretne lenni, a gimnáziumban ugyanis megszerettették vele ezt a szakmát.

– Az ELTÉ-re szeretnék menni osztatlan tanári képzésre, azon belül pedig matematika, illetve történelem szakra. Igazából ebben az iskolában döntöttem el, hogy tanár szeretnék lenni, mert olyan hatások értek, amelyek vonzóvá tették számomra ezt a hivatást. Figyelembe vettem azt, hogy mennyire tudok majd elhelyezkedni az egyetemi évek után, és úgy gondoltam, hogy tanárokra mindig szükség lesz, van jövője ennek a szakmának. Erősen gondolkozom azon, hogy hol szeretnék majd tanítani. Amennyiben visszajönnék majd Szombathelyre, jelenlegi iskolám megfelelő választás lenne  – tette hozzá.