Így trükköznek a kereskedők! – Fogyasztóvédelmi gyorstalpaló a karácsonyi nagybevásárlás előtt

Most, hogy nyakunkon a karácsony és vészesen közeledik a bevásárlási roham az ajándékokért, mindent elmondunk azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk, ha hibás terméket sóznak ránk és mi van akkor, ha csupán a méret nem stimmel. Hangsúlyozzuk: a vásárlóknak sokkal több joguk van, mint sejtenék, ennek ellenére nem nehéz lépre menni. Várallai Károllyal, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Vas Megyei Szervezetének elnökével jártuk be a fogyasztóvédelem útvesztőit.

Ahogyan az elnök fogalmazott, a fogpiszkálótól a toronyóráig minden termékre van két év szavatosság. Azért lehetséges mégis, hogy sok kereskedő csupán fél évet mond, mivel hat hónapig a kereskedőt, a maradék 18 hónapban pedig a vásárlót terheli a bizonyítás kötelezettsége, hogy a termék hibás volt vagy sem. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a jogszabály szerint minden termékre két év szavatosság jár, illetve kormányrendeletben meghatározott termékekre egy év a kötelező jótállás. Ezzel pedig el is érkeztünk az egyik legfontosabb kérdéshez, vagyis hogy mi a különbség a szavatosság és a jótállás között. Szavatosság esetében a vásárlónak vagy a kereskedőnek bizonyítani kell, hogy az adott termék a vásárláskor jó volt, jótállás esetén viszont valamennyi hibát a forgalmazó vállal a jótállási időben meghatározott időtartamon belül. Fontos tudni, hogy javíttatni akárhányszor lehet, más kérdés, hogy a vásárló általában a harmadik szerviznél ezt megunja.

Ha a vásárolt áru elromlik vagy meghibásodik, kérhetjük a javítását, a cseréjét, vagy ha egyik sem lehetséges, akkor kérhetünk árleszállítást, végső esetben pedig elállhatunk a vásárlástól, azaz visszakérhetjük a pénzünket. Várallai Károly hangsúlyozta, ne dőljünk be annak a kereskedői gyakorlatnak, hogy akciós terméket nem cserélnek. Sok esetben ugyanis a vállalkozás – jogsértő módon – azt állítja, hogy az akciós terméket nem cseréli és nem is javítja. A hatályos jogszabályok alapján ugyanakkor, ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek attól függetlenül foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával, hogy a termék le volt-e értékelve, vagy sem. Kivéve persze, ha a vevő egy olyan hiba miatt reklamál, amiért a termék le volt értékelve és erről őt az eladó tájékoztatta. Amikor visszavisszük a hibás terméket a kereskedőhöz, gyakran hangzik el az a mondat is, hogy: „Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja". Jó, ha tudja, hogy ez szintén jogsértő. A vásárló ugyanis ilyen esetekben a termék árát is visszakérheti, nem köteles levásárolni és másikat választani helyette. Szintén gyakran szembesülhetünk azzal a megtévesztő szöveggel, hogy reklamációt három napig fogadunk el, ezután már csakis a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal. A vásárlóknak ugyanakkor joguk van ott reklamálni, ahol vásároltak, tehát az üzletben - és erre nem csak három napig, hanem a szavatossági vagy jótállási idő teljes időtartama alatt lehetőségük van. Akkor sem kell pánikba esni, ha akkor derül ki, hogy hibás egy termék, ha már feltéptük a csomagolást, pedig sok esetben azzal riogatnak, hogy: „Csere csak akkor, ha eredeti a csomagolás”. Pedig az eredeti csomagolásához, illetve a doboz meglétéhez kötni a minőségi kifogások intézését jogszabályellenes. Akkor sem érdemes beletörődni, hogy selejtet sóztak ránk, ha a vásárláskor kapott nyugta már a kukában végezte, mivel a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel is érvényesíthetőek, ha a jótállási jegy megvan, akkor a kereskedő nem kérheti a nyugta bemutatását is.

A fogyasztóvédelmi egyesület elnöke hangsúlyozta: a legtöbb vásárló nincsen tisztában a jogaival, aki pedig felveszi a kesztyűt a kereskedővel, azok közül is sokan idő előtt feladják a harcot. Sok kereskedő ugyanis a kifárasztásos módszerrel operál, vagyis arra játszik, hogy a vásárló fogja előbb megunni az igazáért folytatott harcot. Sajnos ez a legtöbb esetben így is van, pedig az 1999-től működő békéltető testületek éppen azért jöttek létre, hogy kisebb tárgyi értékű vitás ügyekben ne terheljék a bíróságot és alternatív úton próbáljanak egyezségre jutni a vitás felek. Amennyiben pedig nem jut dűlőre a vásárló és a kereskedő, nos, akkor nincs más megoldás, irány a bíróság. Megtudtuk azt is, hogy a reklamációk tekintetében magasan a cipők vezetnek minden más termék előtt.

Várallai Károly hangsúlyozta: persze csak azért, mert úri kedvünk úgy tartja, nem vihetjük vissza a terméket. A nem tetszik, és a nem jó a méret érvként elég soványka. Ilyenkor valóban a kereskedő jóindulatára vagyunk bízva, azonban tudnunk kell, hogy ilyen estekben nem kötelezhető a kereskedő semmire. Hozzátesszük: ennek ellenére – különösen ajándékvásárlási rohamkor, így például karácsony előtt – sok kereskedő maga ajánlja föl, hogy ünnep után az általa meghatározott időpontig kicseréli a nem használt terméket, nem csak akkor, ha csupán a méret nem stimmel, de akkor is, ha mást szeretnénk helyette.