Méhnyakrák, a csendes gyilkos

Hazánkban a méhnyakrák miatti halálozás ugyan lassú csökkenést mutat, de a relatív halálozási kockázat még így is magas: az Európai Uniós országok átlagának mintegy háromszorosa, az osztrák nők halálozási szintjének pedig körülbelül két és félszerese. Ez leginkább annak tudható be, hogy a kockázati csoportba tartozó (25–65 éves) nők között alacsony a részvételi arány méhnyakszűrésen. A probléma megoldásának egyik lehetséges módja a személyes meggyőzés: megszólítani azokat, akik soha vagy nagyon ritkán mennek el a szűrésre, illetve a szűrés az érintettek lakóhelyéhez közel, vagyis helybe vitele. Ezt a célt szolgálja a védőnői méhnyakszűrési program országos kiterjesztése.

Dr. Stánitz Éva megyei tiszti főorvos elmondta, hogy a méhnyakrák a megelőzhető daganattípusok csoportjába tartozik, ennek ellenére még így is sokan meghalnak évente a betegségben.

– A méhnyakrák megelőzhető védőoltással és a háromévenkénti szűréssel, melynek része a citológiai vizsgálat – folytatta a megyei tiszti főorvos. – Háromévenként azoknak ajánlott elmenniük a szűrésre, akik panaszmentesek. Akik rendszeresen eljárnak a vizsgálatokra, azoknak nagy esélyük van arra, hogy időben kiszűrjék az elváltozásokat. Az új generáció már 13 éves korától megkapja a HPV-vírus elleni védőoltást, ez nagy esetben megakadályozza a rák kialakulását.

Vacskó Istvánné asszisztens a Markusovszky kórházban segített a komplex szűrőnapon, ahol lehetőség volt mammográfiás vizsgálatra is 
Fotó: Unger Tamás

Azonban nem árt tudni, hogy a méhnyakrák kialakulásáért nemcsak a HPV-vírus a felelős.

– A tapasztalatok alapján egyre többen járnak el szűrésekre – emelte ki dr. Stánitz Éva. – Viszont azt vesszük észre, hogy általában ugyanaz a 40–50 százalék, aki egyáltalán nem jár szűrésekre. Azt gondolják, hogy bizonyos életkor és a gyerekszülés után nem kell ellenőriztetniük magukat. Ez tévedés! A rák ugyanis nem ismeri a korhatárt. Mi ezeket a nőket próbáljuk az ingyenes szűrőprogramjainkkal ösztönözni arra, hogy eljöjjenek a vizsgálatokra. A héten a kórházban szerveztünk komplex szűrőnapot, ahová főként azokat vártuk, akik már kétszer kaptak behívót a szűrésekre, de egyszer sem jöttek el. Ők most egy nap alatt elvégeztethették a méhnyak- és emlőszűrést, valamint bőrgyógyászati vizsgálatra is lehetőség volt. Emellett koleszterint, vércukrot is mértünk.

Az a program, amely a védőnőket bevonja a méhnyakszűrésbe, még tavaly kezdődött. A programban részt vevő védőnők le tudják venni a kenetet. A cél az, hogy a kisebb településeken élő, főként középkorú és annál idősebb nők is elmenjenek a szűrésre. Ők azok ugyanis, akik egyáltalán nem járnak a szűrésekre. Vas megyében a program kezdete óta részt vesznek a védőnők a szűrésben. A program elején nyolc védőnő vizsgázott a megyéből, most még 12-en tanulnak, de továbbiak beiskolázására is számítanak a jövőben. Ezáltal összesen 66 településen érhető el a védőnői méhnyakszűrő vizsgálat.

– A halálozás évente még mindig százas nagyságrendű – tette hozzá a tiszti főorvos. – Pedig ennek a töredéke is lehetne. A méhnyakrák sokszor panaszmentes. Előfordul, hogy a menopauza után jelentkezik pecsételő vérzés, lehet folyás is, de ezek nem tipikus tünetek. Sok esetben még fájdalommal sem jár. Éppen ezért alattomos a betegség, ezért hangsúlyozzuk olyan sokszor, hogy mennyire fontos a szűrés. Főként azoknak, akik aktív nemi életet élnek. Ők azonban nem hanyagolják el a szűréseket, sőt, sokan magánnőgyógyászokhoz járnak. Ott kialakul egy bizalmi viszony az orvos és beteg között, a szűrés itt nem is kérdés.

A fiatalok ma már ingyenes megkaphatják a HPV-vírus elleni védőoltást. Dr. Stánitz Éva szerint azoknak is ajánlott beadatni, akik az idősebb korosztályhoz tartoznak, és aktív nemi életet élnek. Az oltás ugyanis nemcsak a méhnyakrák ellen nyújthat védelmet, hanem más betegségek, például a szemölcsök ellen is. Az oltás beadását azonban orvosi vizsgálatnak kell megelőznie, igazolni kell, hogy a vírus nincs még bent a nő szervezetében. Aki ugyanis már fertőzött, annak nem megoldás a védőoltás.