A lakók tíz százaléka nem fizeti a közös költséget Szombathelyen - Van, aki 2 millió forinttal tartozik

Szigorítottak a módszeren, amellyel jelzálog kerülhet a nem fizető lakók ingatlanára. Tavaly év végéig háromhavi tartozás már elegendő volt ahhoz, hogy jelzáloggal terhelhessék meg az érintett lakásokat. Háromhavonta aztán újra és újra be lehetett jegyeztetni a jelzálogot egészen addig, amíg a lakó nem fizetett. Mostantól viszont fizetési meghagyás, bírósági ítélet vagy a hátralékos elmaradásáról született írásos nyilatkozat kell ehhez. A Földművelésügyi Minisztérium a tévedések, visszaélések megelőzése miatt változtatott az eddigi gyakorlaton. Igen ám, de ha már nem kerülhet olyan könnyen jelzálogjog a lakásra, mint korábban, akkor a nem fizető lakókkal még nehezebb lesz? Perre kell menni minden fillérért? – tettük fel a kérdést dr. Beliznay Pálnénak, a Bem Lakásszövetkezet elnökének, akit egyúttal a nem fizetés lélektanáról is kérdeztünk. Kiderült, sokszor a szégyen és a taktikázás miatt híznak tetemessé a tartozások.

dr. Beliznay Pálné, a Bem Lakásszövetkezet elnöke. Fotó: Szendi Péter

A lakásszövetkezet elnöke a megváltozott szabályozással kapcsolatban elmondta, ez a változás nem sokat számít, ugyanis a jelzálogból még nem lesz pénz, az csupán biztosítéknak jó, hogy nem adhatja el a tulajdonos a lakást. A jelzáloggal terhelt lakások esetében az a tapasztalat, hogy általában több követelés is be van jegyezve az ingatlanra. A tulajdonos tartozik a hitelintézetnek, a szövetkezetnek, magánszemélyeknek. Mikor a lakást árverés útján értékesítik, egyáltalán nem biztos, hogy az fedez minden kintlévőséget, sőt. Legutóbb egy félmillió forintos tartozást felhalmozó lakás értékesítéséből, mindössze 35 ezer forint jutott a szövetkezetnek. Márpedig ilyenkor a kárt, a házban élő többi lakó viseli, sokszor azonban a lakók is inkább lenyelik a veszteséget, csak költözzön már el a nem fizető lakó. Arról nem is beszélve, hogy a jelzálogjog bejegyzés önmagában nem old meg semmit, a közös költség továbbra is halmozódik. Beliznay Pálné hangsúlyozta, sokan nem tudják, de a felhalmozott tartozáskor, nemcsak a hátralékot, hanem annak költségeit, és kamatait is ki kell fizetni. A végrehajtók például sokszor annyiszor számolják fel a költségeket, ahány tulajdonosa van egy lakásnak. Így lesz pillanatok alatt egy 50 ezer forintos tartozásból több százezer forint. Persze mindez elkerülhető. Az elnök szerint bárki kerülhet nehéz helyzetbe, ezzel nincs is semmi probléma, a lényeg, hogy a szövetkezet, a társasház kezelője, vagy a ház közös képviselője minél előbb tudjon a problémáról. Beliznay Pálné elmondta, mindent meg lehet beszélni. Ők már évek óta, ha kell, személyesen mennek el a nehéz helyzetbe került családokhoz és megbeszélik, hogy mekkora az az összeg, amit még ki tudnak gazdálkodni. Ilyenkor természetesen még kamatot sem kell fizetni. Fontos azonban, hogy minél előbb elkezdhessék a hátralék lefaragását, mert ha az összeg százezrekre rúg, akkor már nagyon nehéz segíteni.

Náluk egyébként a hátralékkezelés a következőképpen működik: a nem fizető lakónak levelet írnak, amiben felszólítják, hogy fizessen, amire aztán vagy reagál, vagy nem. Ezt követően küldenek még egy levelet, végül három hónap után ügyvéd, fizetési meghagyás, majd a végrehajtás a sorrend. Csak hát ez igen hosszadalmas és költséges folyamat. Volt olyan lakója, aki azt mondta, azért nem jelezte mindjárt az elején, hogy nem fog tudni fizetni, mert szégyellte, és most a 200 ezer forintot nem szégyelli, kérdezték tőle.

Tapasztalatai szerint a nemfizetők tábora három nagy csoportra osztható. Az elsőbe azok tartoznak, akik a felvett hitelek miatt olyan nehéz helyzetbe kerülnek, hogy a közös költség kifizetésével már nem is foglalkoznak. A második csoportba az a középréteg tartozik, ahol a házaspár egyik, vagy akár mindkét tagja, ideiglenesen, vagy tartósan munkanélküli lesz. A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akiknek bár van pénzük, tudatosan nem fizetnek. A lakásszövetkezet egyik lakója például tetemes tartozást halmozott fel albérletbe kiadott lakásában, pedig mint kiderült az albérlő rendesen fizetett. Mikor a tulajdonost kérdőre vonták, kiderült, ő taktikai megfontolásokból nem fizetett eddig. A pénzt inkább befektette. Igaz, az ilyen típusú lakók általában előbb-utóbb fizetnek, a gond ezzel csak az, hogy a hiányzó összeget végső soron a többi lakó hitelezi meg a nem fizető tulajdonos helyett. Beliznay Pálné hangsúlyozta, egy kisebb társasházban már egyetlen lakó egy-két havi elmaradása is komoly érvágást jelent a többi lakónak. A társasházak amúgy is kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a lakásszövetkezeteknél, mivel itt csak a közös költségből származik a háznak bevétele, míg a szövetkezetek vállalkozásaikból ideiglenesen pótolni tudják a hiányt, amely, mint megtudtuk, meglehetősen nagy.

A lakók tíz százaléka ugyanis kisebb-nagyobb összegekkel tartozik. Az elnök úgy fogalmazott, ha százezer alatt van a tartozás, akkor ő már boldog. Sokan 100-200 ezer forinttal, míg páran fél milliónál is többel tartoznak, a rekord pedig kétmillió forint. Persze nem volt ez mindig így. 23 évvel ezelőtt 1564 lakásból mindössze egy nem fizető lakója volt a szövetkezetnek, ő 30 ezerrel tartozott. Mostanra a hátralékot fölhalmozók száma csaknem háromjegyű. Nem szabad elfelejteni, hogy a lakótelepek többsége a hatvanas-hetvenes években épült. A felújítási és karbantartási költségek az utóbbi időben nagyon magasak lettek, ezt pedig sok család egyszerűen nem tudja kigazdálkodni.