Rendkívüli viharok, óriási havazások, áradások, hőhullámok, aszályok - A saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozást

A klímaváltozás hosszú távon az egészségünkre is káros hatással lehet. Kovács Erik nemrég a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportjának szervezésében a klímaváltozásról tartott előadást.

A Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportjának és a Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-magyarországi Osztályának közös szervezésében Kovács Erik doktorandusz foglalkozott a klímaváltozással és az eddigi klímacsúcsok eredményeivel. A klímacsúcsok eredményei helyett csak az eredménytelenségről tudott beszámolni.

Ma már a saját bőrünkön is érezhetjük a klímaváltozás hatásait. 1900 óta 0,8 Celsius-fokkal nőtt a Föld átlaghőmérséklete, de 1990 után is még 0,3 fokkal melegebb a Föld. Az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés felborítja a Föld klímáját, amitől szaporodnak az időjárási kilengések - rendkívüli viharok, aszályok, óriási esőzések és havazások, áradások, hőhullámok, tengerszint-emelkedés. Hazánkban az emelkedő hőmérséklet hatására bőrkiütés, görcs, kimerültség, fáradékonyság, hőguta léphet fel. Egyre több nyáron a hőhullám, amely igénybe veszi a szervezetünket. Ez főként a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, az időseket, a gyerekeket viseli meg. Nyáron is magas a légszennyezés, a szálló por emelkedése légzőszervi gyulladásokat és köhögést vált ki. Egyre több az allergiás beteg, az átlaghőmérséklet emelkedésével ugyanis a növények virágzási ideje is kitolódik, a pollenszezon az átlagosnál hosszabb ideig tart. S akkor még az uv-sugárzás káros hatásait nem is taglaltuk.

Kovács Erik a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy eddig érdemi döntés nem született a klímacsúcsokon. Fotó: Németh Richárd

Megtudhattuk, hogy többször tartottak már klímacsúcsot a világ különböző részein, ám az első jelentős lépést a Kiotói Jegyzőkönyv írásba foglalása jelentette. Ez valójában az 1992 júniusában, Rio de Janeiróban aláírt éghajlat-változási keretegyezményének a kiegészítő jegyzőkönyve, amelyet 1997. december 11-én fogadtak el. A jegyzőkönyv 2005. február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának, köztük Magyarországnak is a támogatásával. 2007. december 3-án Ausztrália is aláírta a jegyzőkönyvet. A fejlett országok vállalták, hogy a 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es évhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, az Európai Unió eredeti 15 tagállama nyolc százalékos csökkentést vállalt. Európában is vannak különbségek, Magyarország és Lengyelország hat százalékot vállalt, Málta és Ciprus nyolcat, ám ők teljesítették is. Bár jogi lépéseket is kilátásba helyeztek, ennek ellenére a szén-dioxid-kibocsátás nőtt.

Kovács Erik hozzátette, hogy tanácsokat is adtak ahhoz, hogyan lehetne csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, ennek ellenére nem sok minden történt. Az aláíró államoknak ugyanis nem volt érdekük a vállalás teljesítése. 2000-ben a szén-dioxid szintje 10 százalékkal emelkedett, az ózonréteg elvékonyodása elérte a minimumát. A Kiotói Jegyzőkönyv 2012-ben lejárt volna, ám 2007-ben megállapodtak, hogy 2020-ig meghosszabbítják. Ezt a nagy gázkibocsátó országok közül többen nem írták alá.

Megtudhattuk azt is az előadáson, hogy vállalni azonban sok mindent vállaltak. Az USA azt, hogy 15 százalékkal csökkenti kibocsátásait a 2005-ös szinthez képest. 42 százalékkal 2030-ra és 83 százalékkal 2050-re. Kína kimondta, hogy 2050-re 40-45 százalékkal mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását.

- A tavalyi párizsi klímacsúcson legalább sikerült megállapodni valamiben - fűzte hozzá az előadó. - Az ENSZ klímakonferenciáján megállapodtak abban, hogy 2100-ig két Celsius-fok alatt tartják az átlaghőmérséklet-emelkedést, illetve elkötelezettségüket rögzítették, hogy lehetőség szerint 1,5 Celsius-fok alá csökkentik ezt az értéket. Ha ezt nem teszik meg, a globális felmelegedés visszafordíthatatlanná válik. 400 nagyváros, köztük Budapest is vállalta, hogy 2030-ig évente 750 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsát ki. Gondok még mindig vannak, ugyanis azonnali és drasztikus csökkentési vállalást egyik ország sem tett. Csak ígéreteket, s ha ezeket nem tartják be, semmiféle felelősségre vonásban nem egyeztek meg. Azt kimondták, hogy 600 milliárd dollár helyett 100 milliárdot költenek a fejlett országok a megújuló energiák kihasználására és a károk enyhítésére.

A fejlődő országok is veszélyt jelentenek. Jelenleg az EU a globális kibocsátás 9 százalékáért, Kína a 25 százalékáért, az USA a 11 százalékáért felelős. Az elmúlt években India is nagy kibocsátóvá vált. Kína és India gazdasága gyors ütemben bővül, egyre több ember életminősége javul, az ezzel együtt növekvő szénfelhasználás viszont az egész világot veszélyezteti. India több mint 1,1 milliárd lakosával a Föld második legnépesebb országa. Fejlődő ipara és közlekedése éves szinten 1602 millió tonna szén-dioxidot termel.