Vitéz Both Bélára emlékeztek a Jáki úti temetőben

A Ludovika Akadémiára járt, katonatisztként a dandártábornoki rangig vitte. A második világháború után szibériai fogságba került, öt és fél hónapon át kínozták az Andrássy út 60-ban, majd 1950-től a recski munkatáborban raboskodott három évig. Hazatérését követően segédmunkásként tudott csak elhelyezkedni, később agronómusként dolgozott.

A rendszerváltás után a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Recski Szövetség egyik alapítója volt, négyezer sorstársának rehabilitációs és kártérítési ügyeit intézte. Jó érzékkel tartott távolságot a politikai pártoktól. Az ő kezdeményezésére készült el Szombathelyen a Március 15. téri világháborús emlékmű.

Both Béla életútját személyes ismerőse, dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő idézte fel a megemlékezésen. Mint mondta, nehéz sorsú, ám kivételes jellemű ember volt. - Egy olyan kor áldozata, hőse, túlélője volt, amikor a gazemberek voltak felül. Both Béla legfőbb jellemvonása a mélységes istenhite volt, amely átsegítette őt az átélt borzalmakon. Bár a bocsánatkérés elmaradt, ő méltó módon bocsátott meg - tette hozzá a képviselő.

A megemlékezés koszorúzással folytatódott.