Offline marad három vasi település?

Három határ menti kistelepülés: Pornóapáti, Horvátlövő és Vaskeresztes vezetőit hidegzuhanyként érte a hír, hogy településükön nem fogják teljes egészében kiépíteni a széles sávot. Vagyis hiába élnek a világ 15. leggazdagabb országa (Ausztria) mellett, az internet továbbra is akadozni fog, már ha egyáltalán lesz.

Ahhoz, hogy történetüket megérthessük, vissza kell pillantanunk a közelmúltba. Az Európai Bizottság még 2010-ben megfogalmazta az Európai Digitális Menetrendet, ez arra kötelezi Magyarországot, hogy a háztartások legalább 30 Mbps-os sebességgel csatlakozzanak a világhálóra 2020-ig. A kormány célja, hogy 2018-ra bárhol elérhető legyen a széles sávú internet az országban. Azért, hogy ez megvalósulhasson, még 2015-ben pályázatot írtak ki a hírközlési cégeknek. A pályázat azóta lezárult, megvannak a győztesek is. Egy hónappal ezelőtt azonban kiderült, Vaskeresztesen hat, Pornóapátiban négy, Horvátlövőn pedig egyetlen háztartás kivételével nem lesz kiépítve az internet.

Bugnits Vilmos, Horvátlövő polgármestere és Fülöp Orsolya, Pornóapáti polgármestere, valamint dr. Linhárt Gábor jegyző elmondták, a három településen jelenleg mikrohullámú internet van, ami sok esetben megbízhatatlan. Rossz időjárási viszonyok esetén, illetve ha a hálózat túlterhelt - vagyis amikor mindenki a neten lóg - gyakorlatilag használhatatlanná válik. Ez manapság gyakran megesik, rendszerint az esti órákban. A helyzet egyre tarthatatlanabb. Van, hogy napokig nincsen szolgáltatás. Ráadásul a települések önkormányzatait is érinti a probléma, ami sokszor a munkavégzést is ellehetetleníti. Érthetetlen számukra, hogy Pornóapátiban például a tűzoltószertár egy internetes végpont, ám a vele szemben lévő polgármesteri hivatal már nem az, sőt tulajdonképpen a falu nagy részén a tervek szerint nem is lesz bekötve a széles sávú internet. Horvátlövőn mindössze a polgármesteri hivatal van megjelölve, Vaskeresztesen pedig az egyik internetes pont a hatból egy üres telken található.

A települések vezetői nem értik, hogy kik és mikor végezték el az igényfelmérést, őket ugyanis senki sem tájékoztatta. Azóta természetesen próbáltak nyomozni.

Az egyik szolgáltató úgy nyilatkozott, a pályázati pénzből csupán a megjelölt internetes pontokra tudják az internetet kiépíteni, de a terveket úgy készítik el, hogy azok alkalmasak legyenek egy későbbi teljes hálózat kialakítására. Természetesen ez már csak a cég saját finanszírozásában valósulhat meg, de ez egy későbbi üzleti döntés függvénye lesz. Itt persze felmerül a kérdés, hogy vajon a szolgáltatónak megéri-e saját költségén kiépíteni a teljes lefedettséget, hiszen a kistelepülések nem hajtanak túl nagy hasznot neki.

Kíváncsiak voltunk, vajon mi alapján döntöttek arról, hogy az említett településeken hova kell kiépíteni a széles sávú szolgáltatást.

Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője elmondta, első körben megkérdezték az ország több mint ötszáz szolgáltatóját, hogy hol van olyan hálózatuk, ahol nem biztosított a 30 Mbps-os sebesség.

Kiderült, az országban 883 ezer háztartás nincs lefedve. Ezt követően felmérték, hol oldják meg önerőből a fejlesztést. Mivel 383 ezer háztartást vállaltak a szolgáltatók, így maradt 500 ezer háztartás ahol meg kellett oldani, így tehát erre a félmillió háztartásra írták ki tavaly a pályázatot a szolgáltatók között.

Mint kiderült, minden egyes igényhelyet felmértek. A szóban forgó három település sem kivétel. A szolgáltatók nyilatkoztak úgy, hogy ezeken a településeken, a már említett néhány igénypont kivételével mindenhol tudják biztosítani 15 napon belül a 30 Mbps-os internetet.

Megkérdeztük azt is, hogy a szolgáltatóknak vajon érdekükben állhat-e az, hogy ne pályázzanak. A válasz, hogy igen, hiszen ez esetben bárki pályázhat, és egy kedvezőbb ajánlat elméletben kiszoríthatná a jelenlegi szolgáltatót. Kelemen Csaba szerint azonban nem valószínű, hogy erről van szó. Vagyis a három településen jelen lévő négy szolgáltató azt állítja, két hét alatt képes lenne kiépíteni a szupergyors internetet a vasi kistelepüléseken. Az osztályvezető szerint ráadásul ezt 2018-ig meg is kell tenniük. Kiderült, a minisztérium első körben nem tehetett mást, mint hogy elhitte a szolgáltatók által mondottakat, igaz szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeztek. A három település esetében viszont egyelőre nem tudni, hogy milyen technológia áll rendelkezésükre, és azt sem tudják, ki és mi alapján végezte a felmérést, merthogy az adatok titkosak még a minisztérium előtt is. Egyelőre most azon vannak, hogy ezt a titkosítást föloldják. Az osztályvezető hangsúlyozta, egyáltalán nem egyedi eset, ami itt történt. Október-novemberben felállítanak egy mérnöki hálózatot, amely ellenőrizni fogja a szolgáltatók által megadott adatokat.

Egy biztos, hangsúlyozta Kelemen Csaba, a százszázalékos lefedettség a cél, ezért így vagy úgy, de megoldják mindenhol a széles sávú internet kiépítését.

Az elképzelhető, hogy nem mindenhová kábelen érkezik majd az internet, de hogy megérkezik, az biztos - ha műholdról, hát műholdról.