Íme a kis kúria, ahol a zseni megszületett

Szelestey költeményeit már 1842-ben kis kötetben megjelentető ügyvéd részt vett a szabadságharcban. A „tájköltészet" stílusában írt népies dalait „Kemenesi czimbalom", „Falu pacsirtája" és „Tündérvilág" című verses köteteiben adta ki. Felesége, Igmándy Magdolna, költőnő versei a „Hölgyfutár"-ban jelentek meg. Szelestey Pestre költözve megalapította és szerkesztette a „Szépirodalmi Közlöny"-t, 1860-ban országgyűlési képviselővé választották. A Schmerling provizórium ellen írt politikai cikkei és az Almásy-Nedeczky féle Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt 1864. március 15-én lefogták. Az Újépületben, Olmützben, majd Theresienstadtban tartották fogva, és csak 1867-ben a kormány közbenjárására bocsátották szabadon. Börtönéveit „Egy rab álmai" című verseskötetében örökítette meg. Vas vármegye tanfelügyelői állásáról lemondva 1871-től Uraiújfalui kúriájában élt.

Ebben a házban született Szelestey László, a reformkor jellegzetes figurája Fotó: Unger Tamás

A vasi jeles irodalmár emlékének felelevenítését a Faludi Ferenc Társaság kezdeményezte. Szülőházának táblával való megjelölésére, 1935. október 13-án, halálának 60. évfordulóján került sor. A jubileumra összejöttek munkásságának ismerői. Bárdosi Németh János, a Faludi Társaság elnöke mellett ott volt Figedi Fichter Sándor, szintén Uraiújfalu szülötte, a magyar honvédség zenekarának karnagya, a Szelestey és a Bezerédy család tagjai, akik a szakmai méltatást Székely László papköltő szájából hallhatták. Természetesen nem maradhatott el a politikai beszéd sem. Ostffy Lajos kihangsúlyozta, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt is képviseli. A főispán szónoklatából tudhatjuk meg, hogy „a kis kúriában, ahol a zseni született, ma a magyar föld egyszerű, mindennapi kenyerükért dolgozó munkásai laknak".

Az Uraiújfalu főutcáján (Petőfi Sándor utca 14.) álló szerény hajlék immár nyolc évtizede irodalmi emlékhely Vas megyében.