Új polgári rendelet - Rövidülnek a büntetőperek jövőre

Azután, hogy tavaly novemberben új polgári perrendtartási (Pp.) törvényt fogadott el az országgyűlés, már el is készült az új büntetőeljárási törvény (Be.) javaslata, amely várhatóan 2018. július 1-jén lép életbe, márpedig ez számos és jelentős változással jár. Ahogyan dr. Spitz János szombathelyi nyugalmazott kollégiumvezető és címzetes táblabíró fogalmazott, annyi a változás, hogy ő most legkevésbé kezdő jogász szeretne lenni. Hogy értsük, a ma még hatályos Be-t az elfogadása óta 89 törvény és 15 alkotmánybírósági határozat érintette, ezek pedig összesen csaknem 2 ezer helyen változtatták meg a szöveget. Ez pedig komoly koherenciaproblémákat okozott.

Egy gyakorló jogász sem mindig tudja, hogy mi éppen a hatályos törvény, amelynek foltozgatása nem tartható tovább, arról nem beszélve, hogy az élet változásaihoz is igazítani kell jó pár szabályt, mivel néhány újonnan bevezetett jogintézmény, mint például a távoltartás és az óvadék intézménye nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A nagy ívű, reformjellegű változtatások közül jó néhány a pereskedő polgárokra is közvetlen hatással lesz, legyenek éppen sértettek vagy rosszfiúk.

Dr. Spitz János szombathelyi nyugalmazott kollégiumvezető és címzetes táblabíró   szerint a büntető igazságszolgáltatásban részt vevő felek bizalommal kell, hogy legyenek egymás iránt. Remélhetőleg mindezt az új törvény gyakorlata igazolni fogja
Fotó: Szendi Péter

Összeállításunkban most számba vesszük a legfontosabb változásokat. Azoknál az országoknál - ilyen hazánk is -, amelyek elfogadták az Emberi Jogok Európai Egyezményét, eddig is zsinórmérce volt, hogy biztosítsák a polgárok számára a tisztességes eljáráshoz való jogot. Azaz azt, hogy az ügyeket a független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja.

Ezt követően ezekre a feltételekre még inkább figyelni fognak, így a jövőben várhatóan jóval kevesebb elhúzódó per lesz. Jelentős társadalmi igény ugyanis az eljárások időszerű befejezése, a hatékony büntető igazságszolgáltatás. Mindennek lényege, hogy a bűncselekmények elkövetőit kivétel és megkülönböztetés nélkül tisztességes eljárásban vonják felelősségre.

Az államnak minden eddiginél jobban kell kifejeznie azt, hogy a sérelmet szenvedett fél mellett áll és partnerként tekint a büntetőeljárás lefolytatását érdemben elősegítőkre. Vagyis a sértett érdekeire ezentúl fokozottabban fognak ügyelni, kezdve az iratbetekintés szabályainak a változásától, egészen addig, hogy jogot kapnak arra, hogy az eljárás kezdetén kinyilváníthassák, kérik-e az elkövető megbüntetését, és nyilatkozatban fejthessék ki, hogy a bűncselekmény következtében milyen hatások érték őket. Ez fontos, ugyanis egy esetleges megbocsátás enyhítő körülmény lehet majd az eljárás során.

Kiemelt hangsúlyt kap a terhelti együttműködés is, vagyis a bűnösök sokkal jobban járnak, ha beismerő vallomást tesznek, mintha tagadnának.

Az egyik fontos változás pedig az lesz - ez az egyik legjelentősebb oka a perek rövidülésének -, hogy a jövőben a lehető legkomolyabban veszik azt, hogy a vád bizonyítása nem a bíróság feladata. Ugyanígy, a jövőben a bíróság a tényállás tisztázásakor bizonyítási eszközt csak indítvány alapján szerezhet be, ennek hiányában nem köteles ilyenre. Most ugyanis gyakorlat, hogy a bíróság is bizonyítékokat szerez be, holott ez nem volna a feladata. Változnak a szakértői bizonyítás szabályai is, az eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében a kirendelés és a véleményértékelés folyamatát a javaslat észszerű mederbe tereli, nem lehet tovább játszani az újabb és újabb szakértők felvonultatásával.

- Az említett intézkedésektől komolyan várható, hogy jelentős mértékben csökkenni fog az elhúzódó perek száma - hangsúlyozta Spitz János.

A közvetítői eljárásoknak - az eddigi tapasztalatok szerint - számos kívánatos hozadéka van, ezért kevésbé fajsúlyos esetekben a peren kívüli megegyezésre törekednek majd, ez a gyakorlat mindkét félnek kedvez.

Nem örülhetnek azonban ennyire azok, akik nagy pénzeket sikkasztanak, ugyanis a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények elbírálása egyből a törvényszék hatáskörébe kerül, miután az ebbe az ügycsoportba tartozó jogellenes magatartások elbírálása speciális szaktudást és felkészültséget igényel.

Szűkül az ülnökök részvétele az ítélkezésben. Csak ott maradnak meg, ahol jelenlétük valóban indokolt, így például a fiatalkorúak elleni eljárásban, illetve a katonai büntetőeljárásokban.

Észszerűsödnek a terhelt és tanú kihallgatásának szabályai. Újdonságként lehetőség lesz a közvetett bizonyíték beszerzésénél akár a műszeres vallomásellenőrzésre még a tanúk esetében is. Míg korábban csak a vádlottat vethették alá poligráfos hazugságvizsgálatnak, ezentúl bizonyos esetekben a tanúk igazmondását is el-
lenőrizhetik így.

Az új szabályozás szerint jövőre csak meghatározott ideig lehet majd valakit telefonon lehallgatni. Újdonság viszont, hogy a titkos információszerzés már a nyomozás elrendelése előtt is elindulhat.

A jövőben a vádlottnak nem kell feltétlenül megjelennie a tárgyalásokon, feltéve, hogy a bizonyításhoz nincs szükség a személyes jelenlétére.

Fontos újdonság, hogy a fellebbezésben új bizonyítékra csupán akkor lehet hivatkozni, ha az csak az elsőfokú határozat kihirdetését követően merült fel.

A határzárral kapcsolatos bűncselekmények eljárásá-ba pedig - a gyorsaság és hatékonyság szem előtt tartásával - számos új garanciális elemet építenek majd be.

Végezetül Spitz János utalt arra, hogy ha az igazság kiderítése nélkül elképzelhetetlen a büntető igazságszolgáltatás. Azt olyan eljárási rendben kell biztosítani, amely a garanciák feltétlen érvényesítésével megalapozza az eljárásban résztvevők egymás iránti és a polgároknak az igazságszolgáltatás iránti bizalmát. Remélhetőleg mindezt az új törvény gyakorlata igazolni fogja - tette hozzá.