Kőszeg

2014.10.07. 16:22

Polgármesterjelöltek vitája Kőszegen

A polgármester jelöltek vitájára megjelentek: Tóth Gábor (független) és Rába Kálmán (Jobbik). Huber László (Fidesz) nem vállalta a vitát, amelyet Tóth Gábor kezdeményezett. Élőben tudósítottunk.

Merklin Tímea

Tóth Gábor bemutatkozik: Tősgyökeres kőszegi, a világlátásával, a családjával ismerteti meg a közönséget, közismert a család  gazdasági vállalkozása, pincészete, ahol ő az értékesítésért, marketingért felel. Turizmus-vendéglátást végzett az egyetemen, ezenkívül idegenvezető (az Egyesület Királyságba visz csoportokat) utazásszervező, rendezvényszervező, borász.

Rába Kálmán: köszönetet mond jobbikos képviselőtársainak, nagy megtiszteltetés, hogy egy olyan csapatnak lehet tagja, akik térítésmentesen dolgoznak. 17 éve hozta Kőszegre a szerelem, hálás, hogy keresztény emberként itt köthetett házasságot, három gyermeke van. A vendéglátásban dolgozik, 2010-től a megyei közgyűlés képviselője. Büszke arra, hogy az emberközpontúság vezeti. Sajnálja, hogy a jelenlegi kormánypárt Vas megye teljes vagyonát elkobozta, akkor is elmondta, hogy minden egyes vagyonelemét meg kell védeni, de nem hallgattak rá. Mindig harsányan kiállt a kőszegiek érdekeiért. Eredmény, hogy a Nagy László Gyógypedagógiai Intézet pedagógusainak bére nem csökkent. 36 évesen újra iskolapadba ült a megfelelő szellemi tőke megszerzéséért. A mosonmagyaróvári egyetem végzős hallgatója. A politika iránt 16 éves kora óta érdeklődik, örül, hogy aktív szerepet vállalhat Kőszegért.

Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés témakörben:

Rába Kálmán: - A munkahelyteremtés, és a munkahelyek megőrzése elengedhetetlen. Ez minden jelölt programjában fontos. A polgármester legyen motivált, legyenek céljai, így lehetnek eredményei. Legyen szakmailag alkalmas. Legyen elnyűhetetlen és nagy munkabírású. Milyen a jó polgármester? Egy polgármester 0-24 órában polgármester, ez szüntelen szolgálat, nem sétagalopp. Kőszeg nincs könnyű helyzetben. A textilipar bedőlt, közel 2000 munkanélküli lett Kőszegen. Ezt a sokkot a mai napig nem heverte ki a város. Beszédes, hogy e válság után a működő tőke kétharmada áramlott Győr-Sopron és Vas megyébe, de Kőszegre semmi - ez pedig az akkori városvezetők felelőssége. Hangzatos szólamokkal nem tudunk munkahelyeket teremteni. Az EU-tól se várjon senki megoldást. Az EU nem jótékonysági szervezet, hanem egy gazdasági társaság. Az EU napról napra változtatja a 2020-ig vetített elképzeléseit, a járásokat már ki is vették a támogathatók köréből. Meg kell csinálni a munkahelyteremtő programot Kőszegen. Mi legyen benne? Meg kell nevezni a területi tőke elemeit, és azt, hogy mely beruházások tudnak magas hozamot termelni. Melyek azok a térségspecifikus elemek, amelyek miatt a tőke idejön. Milyen eszközök és források állnak rendelkezésre? Ne reklámozzuk azt, hogy olcsó munkaerőt kínálunk. Kilincseljünk a befektetőknél, hogy érdemes idejönni. Helyben be lehet indítani az önkormányzat területén a minőségorientált gyümölcs- és zöldségtermesztést, kisvállalkozásokat lehet erre építeni, és be lehet vinni a közétkeztetésbe.

Tóth Gábor: - "Haverságból nem jár pénz. Ha egy városvezetésnek nincs programja, nem kap pénzt" - Lázár Jánost idézi, hozzáfűzve: Kőszeg vagy nem haver, vagy nincs programja. Vagy egyik se. Kőszeget megelőzte Sárvár, Bük is, az egy főre jutó  EU-s források tekintetében. Az országban mindenhol megújultak a turisztikai egységek. Az elmúlt 24 év alatt nem sikerült megoldást találni a munkahelyteremtésre. Nem várható, hogy nagy vállalkozások telepednek ide. Más Vas megyei városokban már letelepedtek, akik akartak. Kőszegnek nem is gyárakra van szüksége, ahol betanított munkát végeznek az emberek. Sokkal inkább 10-100 főt foglalkoztató cégekre, amelyek kutatással, innovációval foglalkoznak. Az eddigi városvezetők és köztem az az óriási különbség, hogy én 85-ben születtem, ők meg 58-ban. Az én generációm az elvégzett munka alapján ítéli meg a teljesítményt, nem az alapján, hogy kik voltak a felmenők. A polgármesternek erős hivatali háttérre van szüksége, ehhez összefogás kell - ez eddig mindig elmaradt. Szembe kell nézni a városnak azzal, hogy Ausztria túl közel van, a jól képzett szakembereket elszipkázza. Olyan  munkahelyeket kell teremteni, amelyek a friss diplomásoknak is lehetőséget adnak. A megjelentek 40-esek, a gyerekeik többségükben nem Kőszegen dolgoznak. (Kézfeltartással jelzik az emberek - mini felmérés, hasonlít a reprezentatív mintához.) Leépítették a kereskedelmet Kőszeg belvárosában, rengeteg üzlet bezárt.Csak egy aranybolt, egy porcelánbolt és egy könyvesbolt maradt. Nekem a legfontosabb, hogy a kőszegiek érezzék jól magukat Kőszegen.

Rába Kálmán: Nem szeretnék olyan országban élni, ahol mielőtt betolnak a műtőbe, meg kell kérdeznem az altató orvostól, hogy Ön fideszes? Ezt Kőszegen meg kell szüntetni.

Tóth Gábor: A függetlenségemet szeretném megtartani, sosem tartoztam egyetlen párthoz sem. Akár a baloldali, akár a jobboldali, akár a független képviselőtársaimat is így tudom összefogni. 12 képviselő tudhat konszenzusos döntéseket hozni egy 12 ezres kisvárosban. Kimunkált, kiművelt, megalapozott döntéseket kívánunk hozni.

Turizmusfejlesztés témában:

Tóth Gábor: - Társadalmi pozícióban az Írottkő naturparknál dolgozik, innen is van rálátása erre a kérdésre. Valódi fejlesztések még nem történtek. Csak olyan fejlesztések lettek sikeresek az utóbbi években, amelyeknek köze van a vízhez. Kőszegen ez csak akkor van, ha esik az eső, és folyik a sár. Sem kutatások, sem próbafúrások nem voltak arra nézve, hogy Kőszegnek van-e vízbázisa. A turizmusban az attrakcióteremtés az első lépés. A belváros, a vár olyan épített örökség, ami az országban egyedülálló, de önmagában nem elég. A megtekintése 3 óra, utána a turista nem tud mit csinálni. Ki kell találni, miért maradjon a turista. Valamilyen gyógyító intézmény kellene, biztos egészségügyi és orvosi háttérrel. Amíg nincs, addig Kőszeg nem klimatikus gyógyhely, hiába jó a levegő. A levegő még nem eladható. A turisták kevés pénzt költenek, de mire is költenének? A szálláshelyek sem tudnak megfelelni a mai követelményeknek. Legalább 200 férőhelyes színvonalas szálló kellene. Megoldást kíván: a környező fürdővárosokban nem tudnak Kőszegről, Ausztriában sem reklámozzuk a programjainkat. A városmarketing hagy maga után kívánni valót. Modern formában kellene működnie, stratégiai szinten, az internetes jelenlét a turisták szempontjából is fontos. Az idei ostromnapok előtt két nappal még a tavalyi program volt a honlapon. A város hangulatát, tradícióit szoktuk sorolni, hogy miért lehet vonzó, de olyan szinten, ami más városokra is igaz lehet. Konkrétumokat kell kitalálni.

Rába Kálmán: - Kőszegen a turizmusnak nagy hagyományai vannak a 19. századtól, amikor olyan egyesület alakult itt nem messze, Tarcsafürdőn, hogy reklámozza, felerősítse a kőszegi hegyoldal lehetőségeit. Egy város nagyon nehezen tud megélni a turizmusból. A turista a somlói galuskáért fizet, amit a cukrászdában eszik, de azért nem, hogy megnézte a Jézus Szíve templomot. Olyan koncepció kell, amiben benne van az is, hogy a turisták milyen elvárásokkal érkezik ide, mit szeretne? Fel kellene mérni, mert ennek segítségével tudjuk megszabni az irányt, ahol a kereslet és a kínálat a legoptimálisabban találkozhat. Azt fejlesszük, amire igény van. A KSH-adatok alapján a kisebb keresetű családok is elindultak az országban, 3-4 napot töltenek valahol. Kőszegen is kell olyan program, ami 3-4 napos élmény-igényt kiszolgál. Erre pályázati pénzekből van lehetőség. Az üzleti turizmus is fejleszthető lenne, illetve az adrenalinturizmus, ami az egyik vesszőparipám. Az emberek szeretnek veszélyben lenni. A kerékpárturizmusban is látok lehetőséget. Szeretnénk egy olyan kommunikációs rendszert, amely az interneten a kőszegi programokat reklámozza.

Tóth Gábor: - Az idegenforgalmi adó az egyik legfontosabb bevétel (minden forintot további másféllel megtold az állam). Kőszegen ez az adó kevesebb, mint amennyit a turizmusra költünk egy évben. A konferenciaturizmus lehetetlen, mert nincs megfelelő szállás, nincs hol leültetni 200 embert. Ebben van mit fejlődni.

(Fotó: Szendi Péter)

Oktatás, sport, kultúra, szórakozás témakörben:

Rába Kálmán: Az önkormányzatoknak már nincs ráhatása az oktatási intézményekre. Magyarországon a mai napig nem realizálódott, hogyan finanszírozzuk az oktatást. Néhány várost leszámítva az iskolák nem tudják magukat fenntartani, hanem csökkentett támogatásból mennek. Az EU-s célok közé be kell csatlakozni az iskolák energetikai ellátásának megújítását. A sport területén köszönet illeti a civileket, lelkes szakembereket, akik sokszor anyagi haszon nélkül öregbítik a városunk hírnevét. A kultúrában az eseményturizmuson kívül, a meglévő, működő programjainkon kívül mást is ki kell találni, frissíteni kell. Két-három napos zenei fesztivál beleférne még a rendezvények közé. Kell egy olyan közösségi tér, ahol a generációk jól megférnek: célul tűztük ki, hogy létrehozunk egy ifjúsági és rendezvényházat (IR-ház) 80-100 főre, lesz benne egy multiplex mozi is, amiben én vetítem a filmeket szabadidőmben, megígérem, hogy kitanulom a mozigépészetet.

Tóth Gábor: Úgy gondolom, hogy mozigépészből már volt Kőszegen sok, aki "vetített". Igaz, hogy az oktatásügyre kevés ráhatásunk van, de kínálkozik egy lehetőség, a KRAFT projekt, amely a kőszegi Európa Ház kezdeményezése, ez a "mini-Oxford" program, melynek során a felsőtanulmányok otthonát akarják létrehozni, ebben van ráció. Az első lépése lehet annak, hogy az itt felhalmozott szellemi tőkét városon belül lehet tartani. Azon cégek is idekapcsolódnának, a "kreatív városhoz", ahol azokat a diákokat képzik, akiket ők fognak alkalmazni. IR-házhoz hasonló elképzelésünk nekünk is van, erre pályázni kell és lehet is. A kulturális programjaink példaadóak más települések számára, való igaz, hogy meg kell őket újítani. Lehetne a téli időszakban is olyan programokat kitalálni, amelyek vonzóak.

Rába Kálmán:- Az ISES tevékenysége számunkra kétséges. 235 millió forintot költenek, de eredményét nem látjuk. A megvalósíthatósági tanulmányuk futurisztikus és nagyon-nagyon cizellált. A KRAFT-ból ha elfogy a 120 millió forint, az erő is elszáll belőle.

Tóth Gábor:- Ezzel vitatkozom, mert a KRAFT alapítványként minden önös érdek nélkül dolgozta ki a tanulmányát 2014-2020 közöttre, meg is tudják valósítani. Kőszegnek összefogásra van szüksége.

Szociálpolitika:

Tóth Gábor: - Összességében jól állunk. A temető kérdése húsz éve megoldatlan. A régi sírkertben már csak rátemetést és hamvasztást engedélyeznek. Az új temetőt nem közművesítették, a kiszolgáló egységeket hozzá nem teremtették meg.

Rába Kálmán: - Létfontosságú kérdés, hiszen a szociális ellátások rendszere széles tömegeket érint. Az elmúlt 24 évben a bérből élők országából a szociális ellátásból élők országává lettünk. Sok ember számára probléma a megélhetés, hó végén alig kerül az asztalra. A három különböző jogcímen igénybe vehető segélyt eggyé konvertálták, de ez nem segített a problémán. 85 milliárd forinttal kurtította meg a kormány az önkormányzati szektort. A jelenlegi kormány ugyanúgy feléli a vagyonunkat, mint az megelőző baloldali kormány. Ahol jobbikos polgármester van, tudnak zöldséget termeszteni 30 fővel úgy, hogy a bérük magasabb mint a közmunka programban dolgozóké, akkor ezt itt is meg lehet csinálni. A polgármesternek kötelessége az is,  hogy havonta egyszer elmenjen az idősekhez, és meghallgassa a problémáikat. Megoldást kell találni a fiatalok lakásproblémáira. A kőszegi családok szociális biztonságát kell szavatolni, ezen fogunk dolgozni.

Tóth Gábor: Legtöbb felvetés jogos, de nem tudjuk helyben megoldani. Rengeteg lehetőséget látok a nyugdíjasok kapcsolati és szellemi tőkéjében. 30 százalékuk részesül szociális ellátásában. Biztosan szívesen adnák a városnak tudásukat, tapasztalataikat.

Közbiztonság:

Rába Kálmán: A kőszegi közbiztonság az átlagosnál jobb a statisztikai adatok alapján az ország más részéhez képest. A városnak sikerült megőriznie a korábbi izoláció előnyeit, de sem a Tisza, sem a Duna nem fogja megállítani a belső migrációt, amely 5-10 éven belül indul. Kiemelt feladat megőrizni a város közbiztonságát. Akik idejönnek, munkát remélnek Ausztriában, de szaktudás nélkül ez nem megy. A keleti nyomorba nem mennek vissza, ezért itt maradnak. A megélhetésük kétséges lesz, ezért betöréshez, lopáshoz folyamodnak. Minden egyes lakáskérelmet egyedileg kell majd elbírálni, aki építő szándékkal jön, azt fogadjuk be, de aki rombol, azt ne. A városi örs felállításától azt reméljük, hogy a kisebb bűncselekmények is visszaszorulnak, így az éjszakai randalírozások is. Akik a társadalmi együttélés szabályait nem tartják be, azokat meg kell büntetni. Térfigyelő kamerarendszer szükséges.

Tóth Gábor: Kőszegen a közbiztonság az országos átlag feletti. Nem vizionálok romboló szándékkal érkezőket, akik jönnek, a "gyütt-mentek" főleg építő szándékkal jönnek. A gyalogos rendőr Kőszegen ritka, mint a cipőbolt, ezen kellene változtatni. A szüreti rendezvényen láttunk kőszegi rendőrt az osztrák kollégájával sétálni, ezt rendszeresíteni lehetne. A kőszegi üzletek védelmét is meg kell oldani, valamint az éjszakai vendéglátóhelyek érkező és távozó vendégeinek magatartását lehetne a rendőri jelenléttel befolyásolni. Vannak a városban térfigyelő kamerák, csak nem működnek, a felvételeiket nem lehet használni.

Rába Kálmán: Ha nincs kampányidőszak, a csendrendelet nem született volna meg, a kommunikáció hiánya szülte. A kormánypárti arrogancia egyszerűen odacsapott, és erőt demonstrált. Konszenzust kell keresni.

Egészségügy:

Tóth Gábor: Ma délután átadták Kőszegen az egészségházat, amire 200 millió forint támogatást kapott a város, de nem készült el, még távolról sincs kész. Se a gázbekötés, se az út, se a járda, se a bleső berendezés, jónéhány hónapot kell még várni valójában. átgondolatlan fejelsztés történt. Az ügyelet és a mentők problémájára még nem találtunk megoldott, nem tudnak parkolni, a kerekes székkel bejutás lehetetlen. A kőszegi mentők posztolták ma: 560 ezer kilométeres futással rendelkező "új" mentőautót kapnak - ez elég régi. Egyébként a jelenlegi garázsokba be sem fér az új típusú mentőautó. Egy ilyen kisvárosban, amely ennyire büszke polgári létére, jár az új mentő, csak lobbitevékenység lett volna szükséges, ahogy más városokban megtették. A mostani háziorvosi szolgálat a nyugdíj küszöbén áll. Új háziorvosokat kell bevonzani, fiatalokat - akár városi ingatlanok felajánlásával. Három-négy éven belül meg kell lépni.

Rába Kálmán: A magyar egészségügy ezer sebből vérzik. 1990-ben volt olyan politikus, aki Kőszegre 300 ágyas kórházat ígért. Most ott tartunk, hogy a még el sem készült egészségházat hirtelen át kellett adni, ennyire komoly késztetést érez a jelenlegi vezetés, hogy szalagot vághasson át. Lobbizni fogok annak érdekében, hogy szakasszisztens teljesítsen szolgálatot, szűrővizsgálatok legyenek, és a fiatalokba bele tudnánk nevelni, hogy hozzá tartozik az élethez, hogy szűrésekre járunk. Ha kell, ösztönző rendszert kell kidolgozni. A polgármesternek a több százezer forintos fizetéséből telik arra, hogy havonta pár ezer forintos ajándékcsomagot felajánljon. Hamarosan a 60 év körüliek többen lesznek, mint a fiatalok. De senkinek sem jó, ha elöregedik a város. A mentőáéllomás fejlesztése eszközi és strukturális szinten is szükséges. Körül kell járni a tüdő rehabilitációs központ létrehozását Kőszegen. Külföldiek is jöhetnének, Németországból, Svájcból, Ausztriából, Dániából, ahol van erre társadalombiztosítási hajlandóság, hiszen az utókezeléseket el lehetne végezni 50-60 euróért itt, 200-300 euró a nyugat-európai országokban.

TG: Ehhez aktív kórházi háttér kellene, amíg ez nincs, az elképzelés csak utópia.

(Fotó: Szendi Péter)

Összefoglalás:

Rába Kálmán: Kiderült most, hogy ha politikusok egy asztalhoz ülnek, akkor nem lövészárkot ásnak, hanem építő szándékú terveiket mutatják be. Sajnálom, hogy Huber László nem kívánt beszélgetni velünk. Nem lett volna e vita menete más, ha ő itt lett volna. Volt gyerekszobánk, nem tettünk volna megjegyzéseket, nem szenvedett volna csorbát a becsülete. A leendő polgármesternek nem lesz könnyű feladata. De ha a Jobbik jelöltjét bízzák meg, én mindent meg fogok tenni, hogy a város elinduljon a fejlődés útján. Nem egy rövid távú koncepció a miénk, legalább el tudjuk kezdeni a következő öt évben.

Tóth Gábor: Szőlősgazda lévén egy hasonlattal zárom a mondandómat: az idén elültetett szőlő négy év múlva fog teremni. Az elmúlt négy év termését mindenki láthatja. Mindenki eldöntheti, hogy ez mennyire szimpatikus. Részemről egy tisztességes, a hagyományok útján járó városvezetést ígérnék, de sokkal motiváltabban, a megújulás útjait keresve.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!