Obama-Medvegyev randevú: keretegyezség az atomfegyverekről, a rakétapajzs vitás kérdés maradt

Új fejezet az amerikai-orosz kapcsolatokban

Obama és Medvegyev azzal a kinyilvánított szándékkal ült tárgyalóasztalhoz a Kremlben, hogy új fejezetet nyitnak a feszültségekkel terhes kétoldalú kapcsolatokban, amelyek az előző amerikai elnök, George Bush kormányzása alatt a hidegháború óta nem látott mélypontra kerültek.
    
A két elnök keretegyezményt írt alá a hadászati atomfegyverek csökkentéséről szóló, ez év végén lejáró START-I megállapodást felváltó új szerződésről. Ez tulajdonképpen egy "útiterv" az új, végleges szerződés kidolgozását célzó tárgyalásokra. A politikai elkötelezettséget jelentő egyezség előirányozza, hogy az új szerződésben 1500-1675 darabra csökkentik hét éven belül a két ország nukleáris tölteteinek számát, hordozóeszközeikét pedig 500-1100 darabra. A START-I még 6000-ben maximálta a robbanófejek számát. A legutóbbi leszerelési megállapodás, a Moszkvai Szerződés értelmében ezt 2012 végéig 1700 és 2200 közötti darabszámra kell mérsékelni, s a két ország eddig az időpontig legfeljebb 1600 hordozóeszközt tarthat meg.
    
Megállapodás született arról is, hogy Moszkva engedélyezi amerikai fegyverszállítmányok és személyzet áthaladását orosz területen - elsősorban légi úton - az Afganisztánban állomásozó amerikai erők utánpótlásának biztosítására. Moszkva évente díjmentesen 4,5 ezer légi szállítást tesz lehetővé, ami évi 133 millió dolláros megtakarítást tesz lehetővé Washington számára, amellett, hogy az eddigi Pakisztánon keresztül vezető, veszélyessé vált utánpótlási útvonalakat is kiválthatja. Moszkva korábban csak fegyvereket nem tartalmazó amerikai szállítmányokat engedett át. Mostani döntésével egyértelműen támogatja azokat a hadműveleteket, amelyeket amerikai haderő indított Afganisztánban a tálib fegyveresek és az al-Kaida terrorhálózat tagjai ellen az augusztusi afgán elnökválasztás előtt.
 
A legvitatottabb kérdés: az amerikai rakétapajzs
 
Fennmaradtak viszont az orosz-amerikai ellentétek a Moszkva és Washington által leginkább vitatott kérdésben, az amerikai rakétapajzs kelet-európai kiterjesztését illetően. A rakétapajzs aláássa az orosz nukleáris elrettentő erőt, emiatt Moszkva Oroszország biztonságát veszélyeztető tényezőt lát benne. A két elnök erről nagyon általános megfogalmazású közös nyilatkozatot adott ki, s megállapodott abban, hogy szakértőkkel vizsgáltatják meg a hadászati ballisztikus rakéták terjedésével kapcsolatos valós veszélyeket, illetve fokozzák a párbeszédet egy információcsere-központ létrehozása érdekében.

Medvegyev a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón ésszerű kompromisszumnak minősítette a nukleáris keretmegállapodást, s előrelépésnek mondta, hogy a keretegyezmény a támadó és védekező fegyverek kölcsönös összefüggéséről szól (ahogyan azt Moszkva szorgalmazza).
    
Obama közölte, hogy Medvegyevvel szoros munkakapcsolatot alakított ki két közvetlen találkozójuk alkalmával - a két politikus a mostani csúcs előtt áprilisban Londonban találkozott -, s dicsérőleg hozzátette: bízik abban, hogy az orosz elnök teljesíti a megkötött megállapodásokat. A nukleáris leszereléssel kapcsolatban közölte, hogy Moszkvával ellentétben nem tartja szükségesnek a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről és a rakétapajzsról folyó tárgyalások összekötését, jóllehet megérti az orosz érzékenységet e téren. Obama, mint mondta, arra számít, hogy a nyár végére lezárul a rakétapajzs európai kiterjesztésével kapcsolatos - az előző amerikai elnök, George Bush által elhatározott - tervek washingtoni felülvizsgálata, egyúttal ígéretet tett arra, hogy annak eredményei alapján új javaslatokat tesznek majd Moszkvának.

Politikai elemzők a csúcstalálkozóról

Fjodor Lukjanov, az Oroszország a világpolitikában című orosz lap szerkesztője szerint maga az a tény, hogy a két vezető elkötelezte magát, hogy az év végéig tető alá hozzák a megállapodást a START-ról, egyfelől igen fontos, másfelől viszont - miután jelenleg nem sodródtunk egy nukleáris háború felé - nem sokat változtat a dolgokon.

"Az Afganisztánról és az atomfegyverekről szóló megállapodással lényegében kimerítették az együttműködés viszonylag könnyebb területeit, mert ezeken a területeken érdekeik nem ellentétesek. Más ügyekben, például Irán és a volt Szovjetunió utódállamai kérdésében nem lesz elég egy kompromisszum - itt valamelyik fél álláspontjának megváltoztatására van szükség, ezért ezek bonyolultabbak."
    
"Az év végéig új mézeshetek jönnek, a továbbiakban minden attól függ majd, vajon sikerül-e javítaniuk az általános légkörön. Ha igen, akkor jöhetnek a kényesebb kérdések, ha nem, akkor, akkor minden marad a régiben" - mondta Lukjanov.
    
Masa Lipman, a Moszkvai Carnegie Közpon politikai elemzője különösen fontosnak tartja a megállapodást, hogy Oroszország engedélyezi katonai utánpótlást szállító gépek berepülését légterébe, amely egyúttal az orosz jószándék jele is, jóllehet, ha az amerikai hadműveleteket siker koronázza, abból Oroszország is hasznot húz.
    
"A START kérdésében a helyzet bonyolultabb; teljesen nyilvánvaló és félreérthetetlen, hogy Medvegyev a fegyverzetcsökkentést össze akarja kapcsolni a rakétavédelmi rendszer kérdésével. Nem hiszem, hogy az általános viszonyban alapvető változásokat kellene várnunk, de kétségkívül tanúi vagyunk a retorika és a hangnem megváltozásának. A két oldalnak eltérőek a prioritásai és emellett a két ország között komoly viták vannak bizonyos ügyekben - az elmúlt években a bizalmatlanság óriási falait húzták fel. Mivel Putyin többé kevésbé a fő döntéshozó maradt Oroszországban, ő testesíti meg azt a vélekedést, hogy az Egyesült Államok ismételten előnyt kovácsolt a poszt-kommunizmus érában mutatott orosz gyengeségből és nincs ok megbízni bennük."
    
Daryl G. Kimball, a washingtoni Fegyverzetellenőrzési Szövetség ügyvivő igazgatója szerint az atomfegyverek csökkentésében a két oldal láthatóan jól halad, de még rengeteg a tennivaló, hogy megállapodjanak az év végéig. "Mérsékelt csökkentésekre számítunk a telepített robbanófejek, a bombázók és más hordozók számában, de mindez korlátozott lesz, mert a START-szerződés lejártáig is korlátozott a hátralévő idő. Még, ha tető alá is hozzák ezeket a megállapodásokat, le kellene rakniuk egy sokkal átfogóbb megállapodás alapjait, amely egyformán vonatkozna mind a stratégiai, mind a taktikai robbanófejekre, számukat külön-külön 1000 alá kellene hozniuk. Ez komolyan csökkentené a világot fenyegető atomháború esélyét."

Barack OBAMA amerikai elnök (b) és Dmitrij MEDVEGYEV orosz elnök közös sajtóértekezetet tart a hadászati atomfegyverek csökkentésére vonatkozó keretmegállapodás aláírása után a moszkvai Kremlben 2009. július 6-án. Obama kétnapos látogatáson tartózkodik Oroszországban. (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)