Kétszáz áldozatot követelt a 14 méteres cunami

A cunami méretét, erejét és hatótávolságát vizsgáló új-zélandi kutatók eredményei azt mutatják, hogy a Csendes-óceán mélyén keletkezett és a Richter-skála szerint 8-as erősségű földrengés, összesen három pusztító erejű hullámot indított el. A vizsgálatok egyik célja az volt, hogy a jövőben kiküszöbölhetőbbé váljanak a hasonló katasztrófák.  
   
A szökőár ugyanis Szamoán, az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán és Tongán is hatalmas károkat okozott. Míg a partmentén épült hagyományos, földszintes faházakat teljesen elpusztította a szökőár, addig a megerősített betonépületekben csupán kisebb károkat okozott - mondta Stefan Reese, az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet biztonságtechnikai mérnöke.
   
A kutatók az épületeken és a fákon maradt víznyomok alapján tudták pontosan megbecsülni a hullámok nagyságát. "Néhány területen gyakorlatilag semmi nem maradt", miután a hullámok a szárazföldön hétszáz méter távolra csaptak be - mondta Reese. A szélesebb korallzátonyok ugyanakkor védelmet tudtak biztosítottak néhány falunak azáltal, hogy nem engedték három méternél magasabbra emelkedni a hullámokat.
   
A földrengés egy háromszáz kilométer hosszú és hétméter mély törést okozott a tengerfenéken. A szeptember 29-ei szökőár áldozatainak száma az Amerikai Szamoán 34, Szamoán 183, Tongán pedig kilenc volt.