EBESZ-csúcs Kazahsztánban: bizalom helyreállítását szorgalmazzák a résztvevők

A demokratikus jogok hiánya miatt sokat bírált közép-ázsiai volt szovjetköztársaság elnöke, Nurszultan Nazarbajev megnyitó beszédében arra szólította a résztvevőket - köztük 28 államfőt, a német és a francia kormányfőt, az amerikai külügyminisztert és az ENSZ főtitkárát -, hogy adjanak nagyobb szerepet az EBESZ-nek a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a gazdasági válságok okozta problémák kezelésében, s hozzanak létre "egy közös, az Atlanti- és a Csendes-óceán, az Északi-sark és az Indiai-óceán által határolt biztonsági térséget".

A tagállamok vezetői sorra csatlakoztak a hidegháború idején a párbeszéd erősítésére létrehozott, de azóta jelentőségéből sokat vesztett szervezet határozott reformjának követeléséhez.

"Korszerűsíteni kell az EBESZ-t, annak munkastílusát és cselekvési formáit" - mondta Dmitrij Medvegyev orosz államfő, aki szerint nyíltan be kell ismerni, hogy az 56 tagállamot tömörítő szervezet veszített tekintélyéből, s megújításához "világos szabályok" kellenének. Medvegyev úgy vélte, az EBESZ tevékenységében - az alapelveknek megfelelően - abszolút elsőbbséget kell kapnia a konfliktusok békés rendezésének. Egyúttal figyelmeztette Grúziát, hogy ezt az elvet felrúgta, amikor 2008-ban megpróbálta visszafoglalni szakadár régióját, Dél-Oszétiát.

Francois Fillon francia kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a szervezet reformjának a "sokkal nagyobb hatékonyságot" és "a gyorsabb cselekvés képességét" kell szolgálnia. 

A konfliktusok korai előrejelzésének jelentőségét hangsúlyozta a maga részéről Herman Van Rompuy, az EU elnöke is.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az EBESZ megújításához az alapelvek megerősítésére és "konkrétabb cselekvési tervre" van szükség, amely "konkrét lépéseket irányoz elő a biztonság védelmére minden vonatkozásban". Clinton sorra vette Közép-Ázsia és Kelet-Európa "befagyott" konfliktusait - Kirgizisztánt, Afganisztánt, Moldova Dnyeszteren-túli területét, a Hegyi Karabah miatti örmény-azeri ellentétet és Grúziát -, amelyek rendezésében szerinte jelentősebb szerepet kellene játszania az EBESZ-nek, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szervezet megfigyelői nem lehetnek jelen például Grúzia szakadár régióiban, az Oroszországgal 2008-ban vívott háború térségében.

A WikiLeaks oknyomozó honlap legutóbbi diplomáciai leleplezései által tekintélyében egyesek szerint megtépázott amerikai külügyminiszter egyúttal nagyobb szerepvállalást kért az afganisztáni háborúban, és határozottabb kiállást az emberi jogok védelme érdekében. Kérését támogatta felszólalásában Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is.

Clinton asztanai fellépését erősítette, hogy Fehéroroszország a csúcson közölte: 2012-re felszámolja magasan dúsított uránkészletét, csatlakozva ezzel Barack Obama amerikai elnök kezdeményezéséhez, amely az atomfegyver gyártására alkalmas anyagok fokozottabb ellenőrzését célozza. Szjarhej Martinau fehérorosz külügyminiszter azután jelentette be a lépést, hogy találkozott az amerikai diplomácia vezetőjével. Közös közleményükben Clinton hangsúlyozta, Washington műszakilag és pénzügyileg is segíti - a Szovjetuniótól örökölt atomfegyvereit már 1994-ben leszerelő - Fehéroroszországot abban, hogy megszabaduljon uránkészletétől.

Türkmenisztán vezetője a tanácskozáson arra szólította fel a világ vezetőit, hogy hagyjanak fel az országából Európa és Kína számára biztosítható gázellátás ügyének átpolitizálásával. Gurbanguly Berdimukhammedow, a világ negyedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkező közép-ázsiai ország államfője beszédében azt kérte a résztvevőktől, hogy fontolják meg egy energetikai értekezlet megrendezését a türkmén fővárosban, Asgabatban.

Az EBESZ  - XXI. század követelményeinek megfelelő - reformjáról formálódó egyetértés ellenére kevés az esélye annak, hogy a résztvevők konkrét intézkedéseket fogadjanak el a csütörtökön záruló csúcson, mivel a szervezet szabályai szerint minden döntéshez konszenzust kell kialakítani, s a feleket elválasztó vonalak igen mélyek. A nyugati országok nagy jelentőséget tulajdonítanak az emberi és polgári jogok érvényesítésének, ami viszont érzékeny kérdés Oroszország és a volt szovjetköztársaságok többsége számára.

Marc Perrin de Brichambaut főtitkár ugyanakkor azt ígérte, hogy a találkozó végére kidolgoznak egy dokumentumot, amelyben az EBESZ hatáskörébe tartozó kihívásokat és veszélyeket határozzák meg.

A csúcstalálkozón részt vevő Schmitt Pál magyar köztársasági elnök a kisebbségi jogok védelmének fontosságát emelte ki beszédében, és továbbra is Magyarország teljes támogatásáról biztosította az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának, Knut Vollebaeknek a tevékenységét.

Mint az MTI-nek elmondta, megbeszélést folytatott a bosznia-hercegovinai, a kirgiz, a montenegrói és a türkmén államfővel, valamint Tarcisio Bertone bíboros vatikáni államtitkárral.

Az államfő tájékoztatta tárgyalópartnereit Magyarország EU-s elnökségének fontos célkitűzéseiről. Mindegyiknek megemlítette, hogy Magyarország 2012-2013-ban pályázik az ENSZ BT nem állandó tagságára, s mint mondta, kedvező visszajelzéseket kapott. 

Schmitt Pál több államfőt budapesti látogatásra hívott meg, s a bosznia-hercegovinai, illetve a montenegrói elnök közölte is, hogy szívesen látogatna a magyar fővárosba.