WikiLeaks dokumentumok IV.: Irán meghatározó játékos Irakban (frissítve)

"Irán az egyik meghatározó játékos az iraki választási politikában" - írta 2009. november 13-án a bagdadi amerikai nagykövet. Christopher Hill szerint Teherán "a teljes diplomáciai, biztonságpolitikai, titkosszolgálati és gazdasági eszköztárát felhasználja ahhoz, hogy szövetségeseit és iraki ellenfeleit annak érdekében befolyásolja, hogy Irán-barát rendszer állhasson fel Bagdadban".
   
Célja eléréséhez Irán - a nagykövet szerint - megértette, hogy "nagy operációs és időnként ideológiai rugalmasságra van szükség". Véleménye szerint "nem ritka", hogy Irán "finanszíroz és támogat rivális síita és kurd mozgalmakat, sőt néha még szunnitákat is azért, hogy pénzügyi függősségre kényszerítse őket".   
   
Hillnek nem álltak rendelkezésre "pontos számok", de úgy ítélte meg, hogy "azoknak az iráni pénzügyi támogatása, akik azt elfogadják, évi 100 és 200 millió dollár közé tehető".    
   
Az amerikai diplomácia a WikiLeaks-táviratok szerint úgy véli, hogy Irán számára a legfőbb politikai akadályt Irakban Ali al-Szisztani ajatollah, az iraki síiták egyik főméltósága jelenti, aki annak ellenére, hogy iráni állampolgárságú, nagy kritikusa a jelenleg Iránban meghatározó irányvonalnak (azaz Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője által diktált iszlamista kormányzásnak).
   
Egy 2009. szeptember 24-i táviratból pedig az derül ki, hogy Núri al-Maliki iraki miniszterelnök jelezte az amerikai nagykövetségnek: Irán nagy hatótávolságú rakétákkal tervezi bombázni az iráni menekültek iraki menedékét, a Bagdadtól északra található úgynevezett asrafi tábort, ahol az iráni ellenállás 3500 szimpatizánsa él.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: Martonyi János méltatlanul reagált a Wikileaks kiszivárogtatásaira

Jobbik: Martonyi János méltatlanul reagált a Wikileaks kiszivárogtatásaira

Jobbik: Martonyi János méltatlanul reagált a Wikileaks kiszivárogtatásaira

Jobbik: Martonyi János méltatlanul reagált a Wikileaks kiszivárogtatásaira

A Jobbik szerint Martonyi János külügyminiszter méltatlanul és felháborító módon reagált a Wikileaks által kiszivárogtatott azon információkra, amelyek szerint az amerikai külügyminisztérium adatokat gyűjtött a magyar közélet szereplőiről - mondta hétfői, parlamenti sajtótájékoztatóján Volner János.

A képviselő közölte, hogy az amerikai kormány azzal bízta meg a külügyminisztérium külföldön dolgozó munkatársait, hogy különböző államok politikusairól gyűjtsenek információkat. A Guardian nevű brit napilap cikkére hivatkozva azt mondta, hogy a magyar közélet szereplőiről mélyreható adatokat, többek között irodai és szervezeti címeket, telefon és hitelkártyaszámokat, illetve e-mail címeket is gyűjtöttek.
   
Hozzátette, hogy az írás szerint az amerikai külügyminisztérium munkatársai a "magyar nemzeti vezetésről" az úgynevezett biometrikus adatokat, például ujjlenyomatot és a DNS-mintát is szeretnének beszerezni. Emellett információkat akarnak gyűjteni a nemzetbiztonsági szolgálatok és a hadsereg működéséről.
   
Megdöbbentőnek nevezte a külügyminiszter reakcióját, amely szerint a kiszivárogtatott dokumentumok az amerikai diplomáciai szolgálat belső levelezésből származnak, ezért gyakorlatilag nem kívánta kommentálni azok tartalmát. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy az adatok jogosulatlan begyűjtése több büntetőjogi kategóriát, többek között a kémkedést is kimerítik.

OLDALTÖRÉS: Amerikai kormánydokumentumok a terrorizmus szaúdi támogatásáról

Amerikai kormánydokumentumok a terrorizmus szaúdi támogatásáról

Amerikai kormánydokumentumok a terrorizmus szaúdi támogatásáról

Amerikai kormánydokumentumok a terrorizmus szaúdi támogatásáról

Szaúd-Arábia "jelentős haladást" tett afelé, hogy kurtítani próbálja a terrorcsoportokhoz áramló pénzeket, de az olajban gazdag királyság és öbölbeli arab szomszédai továbbra is pénzügyi forrásai olyan mozgalmaknak, mint az al-Kaida és a tálibok - olvasható amerikai kormányiratokban, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál tett közzé.

A többéves időszakra kiterjedő belső diplomáciai sürgönyök tanúsága szerint Washington számára nagy kihívást jelentett szövetségeseinek meggyőzése arról, hogy le kell csapni a terror finanszírozására, amely pénzek nagy része feltehetőleg ezekben az országokban élő magánadományozóktól ered.
   
A táviratok ugyanakkor megállapítják az említett országok kormányainak kényes belpolitikai egyensúlyozását ez ügyben: egyfelől le kell sújtani a szélsőségesekkel rokonszenvezőkre, másfelől nem szabad szembekerülni a vallási, jótékonysági feladatokkal, nem szabad, hogy az Egyesült Államok bábjainak tűnjenek az egyre kétkedőbb lakosság szemében.
   
"A Szaúd-arábiai Királyság komolyan veszi ugyan a terrorizmus fenyegetését, de a szaúdi tisztségviselőket folyamatosan győzködni kell, hogy a terroristák szaúdi eredetű pénzelésének ügyét stratégiai prioritásként kezeljék" - olvasható Hillary Clinton amerikai külügyminiszter egy tavaly decemberi emlékeztetőjében.
   
Szaúd Arábiát, a 2001. szeptember 11-i gépeltérítők többségének hazáját sűrűn érte amerikai bírálat, amiért lanyhán reagál a terror finanszírozására. Az Egyesült Államok rijádi nagykövetségének egy februári memoranduma szerint mindamellett az ország "jelentős haladást ért el az al-Kaida szaúdi eredetű pénzelése elleni harcban", s a jelentések szerint "az al-Kaida pénzgyűjtő képessége jelentősen csökkent, és most a leggyengébb" a szeptember 11-i merényletek óta.
   
Más öbölbeli országok szigorúbb megítélésben részesülnek. Clinton távirata szerint Kuvait kész fellépni az országot fenyegető (terror)hálózatok ellen, de "kevésbé hajlik a fellépésre azok ellen a kuvaiti bázisú pénzelők és segítők ellen, akik Kuvaiton kívüli támadásokat készítenek elő". Ennek következtében az ország "kulcsfontosságú tranzitpont", amelynek nincsenek meg az eszközei az ilyen tevékenység ellenőrzéséhez, a kormányt pedig politikai belharcok kötik gúzsba.
   
Az Egyesült Arab Emírségekről azt állapítja meg egy sürgöny, hogy "növekvő globális pénzügyi központ szerepe gyenge ellenőrző hatalommal párosulva sebezhetővé teszi a terroristák pénzelő és támogató hálózatainak visszaéléseivel szemben". Katarról pedig az a vélemény a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai dokumentumok szerint, hogy "vonakodik lecsapni ismert terroristákra, tartva attól, hogy az Egyesült Államok szövetségesének tűnjön, és megtorlásokat váltson ki".
   
A Szaúd-Arábiára vonatkozó sürgöny azt is megjegyzi még, hogy az ottani éves muzulmán zarándoklat és a ramadán szent hónapja kiváló alkalom (a terroristáknak) a pénzgyűjtésre, s hiányzik ennek ellenőrzése, valamint a jótékonysági tevékenységek szabályozása.

OLDALTÖRÉS: Ausztrália: az USA-nak erőt kellhet felmutatnia Kínával szemben

Ausztrália: az USA-nak erőt kellhet felmutatnia Kínával szemben

Ausztrália Kínához fűződő kapcsolatai szilárdak - hangoztatta Kevin Rudd ausztrál külügyminiszter hétfőn. Rudd azután nyilatkozott a sajtónak, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatta: korábban, még kormányfőként azt tanácsolta az Egyesült Államoknak, hogy erő felvonultatására is szüksége lehet, ha Kínát nem sikerülne hathatósan integrálni a nemzetközi közösségbe.

Ausztrália: az USA-nak erőt kellhet felmutatnia Kínával szemben

Ausztrália Kínához fűződő kapcsolatai szilárdak - hangoztatta Kevin Rudd ausztrál külügyminiszter hétfőn. Rudd azután nyilatkozott a sajtónak, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatta: korábban, még kormányfőként azt tanácsolta az Egyesült Államoknak, hogy erő felvonultatására is szüksége lehet, ha Kínát nem sikerülne hathatósan integrálni a nemzetközi közösségbe.

Ausztrália: az USA-nak erőt kellhet felmutatnia Kínával szemben

Ausztrália Kínához fűződő kapcsolatai szilárdak - hangoztatta Kevin Rudd ausztrál külügyminiszter hétfőn. Rudd azután nyilatkozott a sajtónak, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatta: korábban, még kormányfőként azt tanácsolta az Egyesült Államoknak, hogy erő felvonultatására is szüksége lehet, ha Kínát nem sikerülne hathatósan integrálni a nemzetközi közösségbe.

A WikiLeaks a múlt héten a washingtoni külügyminisztériumnak küldött diplomáciai táviratok ezreit kezdte nyilvánosságra hozni, feltárva az amerikai diplomácia belső működését. Az egyik távirat Rudd és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter 2009 márciusi megbeszélésére vonatkozik.
   
Rudd hétfőn nem volt hajlandó megerősíteni a táviratban foglaltakat, de azt mondta, Canberra Pekinghez fűződő kapcsolatai nyíltak, és tükrözik azt a nézetét, miszerint nehézségek merülhetnek fel, ahogy Kína egyre nagyobb szerephez jut a világban.
   
A kiszivárogtatott távirat szerint a Rudd fehér házi megbeszéléseit követő ebéden Hillary Clinton egyebek közt megerősítette, Washington azt akarja, hogy Peking vállaljon nagyobb felelősséget a világgazdaság alakulásában, teremtsen nagyobb szociális biztonságot saját lakossága számára, és alakítson ki jobb szabályozási keretet a Kína által előállított termékekhez. Clinton kitért a Kína gazdasági felemelkedése által okozott kihívásokra is, s - mintegy tanácsot kérve - azt a kérdést tette fel: "Hogyan legyen az ember kemény a bankárával?"
   
A mandarinul állítólag folyékonyan beszélő Rudd, aki magát "brutális realistaként" jellemezte Pekinggel kapcsolatban, válaszul Kínának a nemzetközi közösségbe való hathatós bevonása mellett érvelt, s hogy engedjenek neki nagyobb felelősséget vállalni. Mindeközben azonban fel kell készülni arra is, hogy erőt mutassanak fel (vele szemben), ha minden rosszul alakulna. Rudd azt is mondta, hogy az ausztrál titkosszolgálatok nagy figyelemmel kísérik a kínai haderő korszerűsítését, s a rövidesen elkészülő ausztrál védelmi doktrína a haditengerészeti képességek fejlesztésére koncentrál Kína növekvő katonai képességeire adandó válaszul.
   
A továbbiakban Rudd a pekingi hatalmi viszonyokról beszélt Clintonnak, s megjegyezte, hogy a kínai vezetők Tajvannal és Tibettel összefüggésben is paranoiásan viselkednek, azzal a finom különbséggel, hogy Tajvannal kapcsolatos reakcióik ésszerűtlenek és mélyen érzelmi indíttatásúak, míg a Tibettel kapcsolatos keményvonalas politikájuk a többi nemzetiségi kisebbségnek szóló egyértelmű üzenetként szolgál.
   
A jelenleg külügyminiszterként szolgáló Rudd hétfőn a WikiLeaks kiszivárogtatásaival kapcsolatban azt a tanulságot vonta le, hogy az Egyesült Államoknak javítania kéne az információk biztonságán.  A politikus 2007 decemberétől 2010 júniusáig volt Ausztrália  kormányfője.

OLDALTÖRÉS: Az interneten a különösen védendő amerikai létesítmények listája

Az interneten a különösen védendő amerikai létesítmények listája

A WikiLeaks közölte hétfőn azoknak az ipari és infrastrukturális létesítményeknek a titkos listáját, amelyeket az Egyesült Államok különösen védendőnek tart terrorista támadásoktól, mert a külügyminisztérium szerint elvesztésük jelentősen befolyásolná az ország biztonságát.

A külügyminisztérium egy tavaly februári keltezéssel írt körlevelében felszólította a külföldi amerikai diplomáciai képviseleteket, hogy írják össze a felelősségi körükbe tartozó országokból azokat a létesítményeket, amelyeknek az elvesztése komolyan kihatna az közegészségügyre, a gazdasági biztonságra vagy az Egyesült Államok nemzetbiztonságára.
   
A listán a tengeralatti távközlési kábelek, kikötők, gátak, olaj- és gázvezetékek, bányák, a közegészségügy szempontjából fontos gyógyszergyárak szerepelnek.
   
A több száz létesítményt tartalmazó felsorolás minden kontinensre kiterjed. A stratégiai infrastruktúrákon túl említi a Panama-csatornát, egy kongói kobaltbányát, más bányákat Dél-Afrikában és Latin-Amerikában, akárcsak a védőoltásokat előállító gyógyszergyárakat Dániában, Németországban, Olaszországban és Ausztráliában. A lista egyes franciaországi gyógyszergyárakat is számba veszi.
   
Malcolm Rifkind egykori brit védelmi és külügyminiszter teljesen felelőtlennek minősítette a WikiLeaks kiszivárogtatását, mert az segítheti a terroristákat. "Ez egy újabb bizonyíték a (WikiLeaks) felelőtlen, szinte bűnös fellépésére. Ez a fajta információ az, ami a terroristákat érdekli" - tette hozzá.
   
A brit kormány a nemzetbiztonság szempontjából károsnak nevezte a kiszivárogtató oldal közlését. A miniszterelnöki hivatal szóvivője kijelentette, határozottan elítélik a titkos információk engedély nélküli nyilvánosságra hozatalát. A Downing Street egyben szükségesnek nevezte azt, hogy a kormányok bizalmas információk alapján tevékenykedjenek. 

OLDALTÖRÉS: Száleh elnök magára vállalta a jemeni szélsőségesekre mért titkos amerikai légicsapásokat

Száleh elnök magára vállalta a jemeni szélsőségesekre mért titkos amerikai légicsapásokat

Száleh elnök magára vállalta a jemeni szélsőségesekre mért titkos amerikai légicsapásokat

Száleh elnök magára vállalta a jemeni szélsőségesekre mért titkos amerikai légicsapásokat

A jemeni szélsőségesekre titokban mért amerikai csapásokért a felelősséget a polgárháború sújtotta arab ország elnöke vállalta magára - jelentette a hétvégén a WikiLeaks kiszivárogtatásaira hivatkozva az amerikai CBS televízió.

Ali Abdullah Száleh elnök ragaszkodott hozzá, hogy a jemeni légierőnek tulajdoníthassa az al-Kaida szélsőségesei ellen intézett amerikai bombázásokat. A jemeni államfő ugyanakkor az országban tapasztalható erős Amerika-ellenesség miatt visszautasította Washingtonnak azt az ajánlatát, hogy harcoló alakulatokat küldjön az országba.
   
Az Egyesült Államok harci és pilóta nélküli repülőgépeinek tevékenysége az utóbbi hónapok során egyre intenzívebbé vált Jemenben, amelynek egyes területei az al-Kaida bázisául szolgálnak.
   
Száleh elnök 2009 decemberében két amerikai légicsapásért vállalta magára a felelősséget.
   
"Továbbra is azt mondjuk majd, hogy ezek a mi bombáink voltak, nem pedig az önökéi" - mondta a jemeni államfő a december 24-én végrehajtott, második amerikai légicsapás után David Petraeus tábornoknak, aki akkor még a Közel-Kelettől a dél-ázsiai térségig illetékes amerikai központi parancsnokság élén állt.
    
Stephen Seche szanaai amerikai nagykövet december 21-én kelt táviratában azt írta: "Jemen ragaszkodik hozzá, hogy +fenntartsa a status quót+ abban a tekintetben, hogy továbbra is tagadja az amerikai szerepvállalást". Seche szerint Száleh azt akarta, hogy a műveletek mindaddig folytatódjanak, amíg "a kórt" nem sikerül teljesen "felszámolni".
   
Szálehet egyébként az amerikai sürgönyök "tétovázó", "szeszélyes" és "fura" vezetőként írják le, aki egyes megbeszéléséken "kevély" és "visszautasító", másokon pedig "békülékeny" és "szimpatikus" volt.
   
Az al-Kaidának az Arab-félszigeten tevékenykedő szárnya több támadást szervezett nyugati célpontok ellen, egyebek között októberben pokolgépekké átalakított légi csomagokkal kísérelt meg támadást.
   
A WikiLeaks által kiszivárogtatott iratok között szerepel egyébként Hillary Clinton külügyminiszternek az a távirata is, amelyben sürgette, hogy az amerikai diplomaták tegyenek meg mindet annak érdekében, hogy véget vessenek az afganisztáni tálibok és a pakisztáni Laskar-e-Taiba (LeT) terrorszervezet szaúdi magánszemélyek által történő támogatásának.
   
A távirat leszögezi, hogy miközben a szaúdi vezetés keményen fellép az országon belüli terrorfenyegetéssel és az al-Kaidával szemben, továbbra is a sivatagi királyságban találhatók az egyéb szunnita iszlamista terrorszervezetek legjelentősebb adományozói.
   
A Clinton által jegyzett feljegyzés szerint a terroristák jelentős támogatást kapnak Katarból, az Egyesült Arab Emírségekből és Kuvaitból is. Utóbbi országot az amerikaiak a szélsőségesek jelentős tranzitállomásának tekintik.
   
Egy másik feljegyzés szerint az Egyesült Államok a 2008-as mumbai terrortámadás előtt terrorszervezetnek kívánta minősíttetni a Dzsmamaat-ud-Davahot, a mészárlásért felelős LeT fedőszervezetét, amely Szaúd-Arábiában gyűjtött és gyűjt adományokat. A kísérletet azonban Pakisztán kérésére Kína meghiúsította.

OLDALTÖRÉS: Kína, a Google és a kínai kiberhadsereg

Kína, a Google és a kínai kiberhadsereg

Kína, a Google és a kínai kiberhadsereg

Kína, a Google és a kínai kiberhadsereg

A kínai vezetés legmagasabb köréből érkezhetett utasítás a Google elleni tavalyi hackertámadásra, bár erre még nem találtak bizonyítékokat - derül ki a The New York Times (NYT) és a Washington Post hétvégi összefoglalóiból, amelyek kínai vonatkozású titkos táviratok alapján születtek.

A Wikileaks-iratok között szereplő 2009. május 18-i táviratban idézett "forrás" szerint a "Google Chinának fizetnie kell, amiért visszautasítja a cenzúrát". Az ismertetett történet szerint Li Csang-csun (Li Chang-chun), a kommunista párt (KKP) Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának propagandát felügyelő tagja megdöbbent, amikor rájött, hogy a Google nemzetközi oldalán kínai nyelven is tud keresni, s magáról "kritikus tartalmú találatokat" kapott.
   
A táviratban idézett forrás úgy tudja, Li volt az, aki személyesen felügyelte a Google elleni akciót, de hogy a hackertámadást ki, vagy kik hajtották végre, arra a nyilvánosságra hozott jelentés szerzője nem kapott választ. Más helyütt a The New York Times szerint az információt közlő személy bizonyos kérdésre eltérő tartalommal felelt, s arról számolt be, hogy egy másik személy, a KKP propaganda osztályának igazgatója adott az ügyben utasításokat. Ezeket azonban nem tudta összefüggésbe hozni a mintegy 30 amerikai vállalatot és magánszemélyek e-mailfiókjait ért támadásokkal.
   
A NYT több interjút és táviratot összegezve idézi fel a Google elleni 2009 tavaszán történt támadást, amelynek körülményeire, végrehajtóira vonatkozóan végül nem jut megállapításra, ellenben megállapítja, hogy a dokumentumok több feltételezést is tartalmaznak.
   
"A jelentés, miszerint a támadást a kínai kormány irányította, egyetlen forrásra alapul, ezt sosem tudtuk megerősíteni" - jelentette ki a The Washington Postnak egy név és felhatalmazás nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő, akit a Google-lal kapcsolatos kiszivárogtatás kapcsán szólaltattak meg. A lap megkereste a cég szóvivőjét, Jill Hazelbakert és Kína washingtoni nagykövetségét is az ügyben. Előbbi elutasította a táviratok tartalmának kommentálását, utóbbi nem adott választ a kérésre.
   
A Google-t ért hackertámadást követően a kereséseinek találatait addig a kínai törvényeknek megfelelően szűrő amerikai keresőóriás azzal fenyegetett, hogy kivonul a piacról, ha továbbra is cenzúráznia kell. A lépésre végül tavaly áprilisban lényegében rá is kényszerült, s átirányította forgalmát hongkongi szervereire. A Google egyénként azóta is folytat üzleti tevékenységet Pekingben és Sanghajban.
   
A Wikileaks brit partnere, a Guardian című londoni lap ugyancsak kiszivárgott táviratok alapján a hétvégén arra a megállapításra jut, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik, amiért két információs technológiai biztonsággal foglalkozó kínai magánvállalat jól képzett hackereket alkalmazott.
   
"Nagy a valószínűsége annak, hogy a Kínai Népköztársaság kihasználja a magánszektor tehetségeit, hogy megerősítse számítógépes hálózatának támadó és védelmi képességeit" - áll az amerikai külügyminisztérium 2009. júniusi titkos minősítésű körlevelében.

OLDALTÖRÉS: Csalódtak az osztrák külpolitikában az amerikai diplomaták

Csalódtak az osztrák külpolitikában az amerikai diplomaták

Az osztrák kancellárnak és a védelmi miniszternek a külpolitikával szembeni közönyt róttak fel amerikai diplomaták, az osztrák külügyminiszternek azt, hogy a gazdasági érdekekre összpontosít - jelentette vasárnap az osztrák tömegtájékoztatás német sajtóhírek alapján.

A Der Spiegel német magazin diplomáciai táviratokra hivatkozó írásából előzetesen részleteket közöltek az interneten. A cikk szerint a diplomaták többször is úgy fejezték ki magukat, hogy "rendkívül csalódottak", "frusztráltak" osztrák tárgyalópartnereik miatt illetve hogy azok "aggodalmat okoznak".

Werner Faymann kancellár hivatala Ausztria szuverenitására hivatkozva hárította el a bírálatot, Norbert Darabos védelmi miniszter magyarázatot vár az amerikai nagykövettől.
   
A tekintélyes német hetilap 1700 titkos jelentés tartalmából szemezget. Ezek egyik megállapítása szerint összességében "szakadék tátong" aközött a kép között, amit Ausztria saját, a világban betöltött szerepéről alkot, valamint a tényleges, "egyre szerényebb teljesítménye" között. A kancellárról "világossá vált, hogy személy szerint nem érdekli a külpolitika". Michael Spindelegger külügyminiszter "messzemenően arra összpontosít, hogy az osztrák gazdaság előretörését támogassa". A védelmi miniszter "nem érdeklődik a kül- és a nemzetközi biztonságpolitika iránt", emellett "nyíltan elutasító a tervekkel szemben, hogy az osztrák katonákat veszélyes külföldi bevetésre küldjék".
   
Mint arról az osztrák sajtó beszámolt, a Der Spiegel megállapítása szerint konfliktusterületek is körvonalazódnak a táviratokból, mint például Ausztria vonakodása volt guantánamói foglyok befogadásától. Itt említi meg a cikk azt is, hogy a táviratokban többször is foglalkoznak az OMV-vel, a Steyr-Mannlicher fegyvergyártó vállalattal és a Raiffeisen bankkal. Egy táviratban két Raiffeisen-igazgatónak a Roszukrenergo orosz-ukrán vegyes vállalat egy amerikai részről korrupciógyanúsnak tartott üzletkötésével kapcsolatos kezességvállalását bírálták. "Nehéz nem azt feltételezni, hogy a kezességvállalás egyszerűen csak fügefalevél egy ízléstelen üzlethez" - idézte a dokumentumot a Der Spiegel.

Werner Faymann kancellár hivatala hangsúlyozta, hogy a semleges Ausztria szuverén módon hozza meg döntéseit, "nem pedig más ország érdekeit követve". Hozzátették, hogy a cikkben említett iratok tartalmáról azok teljes ismerete nélkül nem nyilatkoznak. "Egyes diplomaták véleményéről" lehet szó, a mérvadó kapcsolatokat ezzel szemben az amerikai és az osztrák kormánytagok köztiek jelentik, azok pedig "részben nagyon intenzívek" - jelentették ki.
   
Norbert Darabos védelmi miniszter kijelentette, hogy "nagyon meglepődött és csodálkozik" a jelentéseken, és hogy magyarázatot vár az amerikai nagykövettől. Szóvivője, Stefan Hirsch közölte, hogy az állítással ellentétben a miniszter nagyon fontosnak tartja a nemzetközi katonai missziókat. Rámutatott, hogy az osztrák gazdasági válságkezelő csomag ellenére Darabos 1500 fős szinten tartotta a külföldi missziókban részt vevő osztrák katonák számát, a bosznia-hercegovinai kontingenst megduplázták minisztersége alatt. A szóvivő hangsúlyozta azt is, hogy Darabos nevéhez fűződik az osztrák katonák részvétele a csádi békefenntartásban, s hogy ezt a küldetést a tárca veszélyesnek tartja. A szóvivő elképzelhetőnek tartja, hogy a bírálat a korábbi amerikai rakétavédelmi terveknek és az osztrák katonák Afganisztánba küldésének az elutasításával függ össze.

OLDALTÖRÉS: Assange ügyvédje szerint politikai indíttatású a hajtóvadászat védence ellen

Assange ügyvédje szerint politikai indíttatású a hajtóvadászat védence ellen

Politikai indíttatásúnak tartja a védence elleni hajtóvadászatot a Wikileaks internetes portál körözött alapítójának, Julina Assange-nek az ügyvédje.

Mark Stephens a BBC-nek vasárnap adott interjúban úgy fogalmazott, hogy "aggasztják az ügy háttérében meghúzódó, szemlátomást politikai indítékok".  Az ügyvéd szerint Assange számos alkalommal megpróbált kapcsolatba lépni az ügyben eljáró ügyésszel, de hasztalan.
   
Svédország kérésére pénteken új nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki az Intepol Assange ellen nemi erőszak, továbbá szexuális zaklatás elkövetésének gyanújával. Néhány nappal előtte a titkos iratok közzétételére "szakosodott" Wikileaks több százezer bizalmas amerikai diplomáciai iratot hozott nyilvánosságra több tekintélyes napilap közvetítésével. Az egy hete folyamatosan megjelenő dokumentumok bepillantást nyújtanak az Egyesült Államok és szövetségesei külpolitikájába, a diplomáciai kulisszák mögé, ami elsősorban Washingtont érinti kellemetlenül.
   
Mark Stephens attól tart, hogy mihelyt védence a svéd hatóságok kezére kerül, kiadják az Egyesült Államoknak. Hogy alátámassza állítását, Stephens felhívta a figyelmet Washington és Stockholm múltbeli kapcsolataira, arra, hogy svéd "eszközöket" használtak a terroristagyanús személyeket szállító titkos CIA-járatok lebonyolításához a szeptember 11-i merényletek után.
   
"Harcias nyilatkozatok érkeznek az Egyesült Államokból (Assange címére)" - mondta az ügyvéd. Vélhetően arra utalt, hogy Robert Gibbs fehér házi szóvivő a minap "bűnözőnek" nevezte a Wikileakset és a kiszivárogtatásokban közreműködő személyeket. Gibbs szerint a bizalmas dokumentumok közzététele súlyos törvénysértéssel ér fel, és komoly veszélyt jelent azokra nézve, akik alakítják és segítik az amerikai külpolitikát.

OLDALTÖRÉS: Az afgán pénzügyminiszter megharagudott az amerikai nagykövetre

Az afgán pénzügyminiszter megharagudott az amerikai nagykövetre

Az afgán pénzügyminiszter megharagudott az amerikai nagykövetre

Az afgán pénzügyminiszter megharagudott az amerikai nagykövetre

Az afgán pénzügyminiszter megharagudott az Egyesült Államok kabuli nagykövetére, mivel a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott dokumentumok őt is kínos helyzetbe hozták.

Omar Zahilval a Kabulban szombaton tartott sajtóértekezletén hevesen cáfolta, hogy a Karl Eikenberry nagykövettel folytatott beszélgetésben "nagyon gyenge embernek" nevezte Hamid Karzai afgán elnököt. A nagykövet február 26-i keltezésű távirata szerint a pénzügyminiszter azt mondta neki, hogy "Karzai nem figyel a tényekre, de könnyedén befolyásolhatja bárki, aki az ellene szőtt összeesküvésekről jelent neki, legyenek azok akár a legbizarrabb sztorik".
   
Zahilval kijelentette, hogy immár nem bízik, vagy legalábbis nagyon kevéssé bízik a nagykövetben, akinek a jelentése téves és félrevezető volt. Hozzátette: Eikenberrynek szembe kell néznie azzal, hogy a kiszivárogtatott diplomáciai üzenetek nemcsak a vele való kapcsolatban, hanem a kormány más tagjaival fenntartott viszonyban is kárt okoztak.
   
Rámutatott, hogy a nagykövet nézetei jól ismertek, hosszú ideje kíméletlen bírálója Karzainak. "A nagykövet arra használta fel nevemet, hogy alátámassza nézeteit (Barack Obama amerikai) elnöknek" - mondta Zahilval, majd emelt hangon jelentette ki, hogy ezt rendkívül szakszerűtlennek és tapintatlannak tartja, és nagyon "elszomorította".
   
Zahilval, aki nagy tiszteletnek örvend a nemzetközi közösségben, az ügy kipattanása után felajánlotta lemondását az elnöknek. Karzai azonban arra kérte, hogy maradjon posztján, mondván, nem hiszi el, hogy ilyesmit mondhatott.
   
Az afgán elnök megkérdőjelezte a WikiLeaks által kiszivárogtatott összes irat valódiságát. A Juszuf Raza Gilani pakisztáni kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten kijelentette, biztos abban, hogy pénzügyminisztere "nem mondott ilyen dolgokat az amerikaiaknak". Hasonlóképpen foglalt állást Gilani is, akit felpaprikáztak az újságírói kérdések a diplomáciai sürgönyök alapján zavarosnak tűnő amerikai-pakisztáni szövetségről. "Mindenek előtt arra kérem Önöket, hogy ne higyjenek a WikiLeaksnek" - mondta a pakisztáni miniszterelnök, amelynek kormányát gyengének tartja, így kétségbe vonja cselekvőképességét az amerikai diplomácia az iratok szerint