Líbia: Tripoliban még Kadhafi az úr

Az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (FIDH) nevű, párizsi székhelyű nem kormányzati szervezet szerdán legalább 640-re tette a líbiai kormányerők és az ellenzéki tüntetők között vívott összecsapások halálos áldozatainak a számát. Ez több mint kétszerese a 300 halottal számoló hivatalos líbiai veszteségmérlegnek.
   
Egy francia orvos viszont, aki most tért vissza haza Bengáziból - a kormányellenes megmozdulások kiindulópontjából -, szerdán viszont kétezerre becsülte a csak az ebben a városban elesettek számát.
   
A tüntetők közölték, hogy átvették az uralmat Misztráta felett; amennyiben ez igaz, úgy ez az ország nyugati felének eddigi legnagyobb települése, amely kikerült a központi kormányzat ellenőrzése alól.
   
A líbiai kormányhadsereg komoly erőket vezényelt a fővárostól nyugatra fekvő Szabráta városába, hogy leverje a biztonsági erők helyi főhadiszállását és kormányzati épületeket elfoglaló tüntetőket - közölte a tripoli kormányhoz közelálló egyik honlap.
   
Kadhafi kedd esti beszéde után a jelek szerint nagy számban vonultak ki Tripoli utcáira Kadhafi hívei és az őt támogató milicisták, ami kedd éjszaka és szerdán nagyrészt megakadályozta a jelentősebb ellenzéki megmozdulásokat.
   
Egy Tripoliban, a belváros közelében lakó nő neve elhallgatását kérve az AP amerikai hírügynökségnek elmondta, hogy éjszaka lövöldözés hallatszott. "Fegyveres zsoldosok vannak mindenütt. Egy ablakot vagy ajtót sem lehet kinyitni. Orvlövészek vadásznak az emberekre" - tette hozzá.
   
Tripoliban Kadhafi rezidenciája közül szerdán is lövöldözés hallatszott, de a kétmilliós város számos részében a lakosok kimerészkedtek bevásárolni. A kormány sms-ekben szólította fel a lakosságot, hogy ismét vegye fel a munkát, nyilvánvalóan azt a látszatot akarván kelteni, hogy az élet visszatért a normális kerékvágásba.
   
Az ellenzéki tüntetők viszont azt állítják, hogy a másfél ezer kilométer hosszú líbiai földközi-tengeri partvidék csaknem felét ellenőrzik, a líbiai-egyiptomi határtól számítva, s helyenként saját "igazgatási szerveket" állítottak fel. Egy "védelmi bizottság" szerint helyiek őrzik a Tobruk  város melletti "szupertitkos" légvédelmi rakétaállomást is.
   
A demonstrálók uralják a Tripolitól 800 kilométerre keletre fekvő Adzsdábíjához vezető utakat, így a Szidra-öböl mentén fekvő kulcsfontosságú olajmezőket is.
   
Kadhafi hatalma emiatt Tripoli körzetére, a középső országrész egyes körzeteire és az ország távoli nyugati vidékeire korlátozódik, de helyenként ott is gyengülni látszik.
   
A Facebook közösségi portálon megjelent újabb videofelvételek arról tanúskodtak, hogy Závja városában kormányellenes tüntetők felhúzták egy kormányépületre az egykori líbiai királyság zászlaját. Az észak-afrikai arab országban az olasz gyarmati uralom alóli felszabadulás (1951) és Kadhafi államcsínnyel történt hatalomátvétele között (1969) létezett királyság.
   
Líbia megosztottsága és egyes katonai alakulatoknak a tüntetők oldalára történő átállása felveti annak lehetőségét, hogy az ellenzék esetleg megpróbálkozik Tripoli ostromával. Az interneten több felhívás is megjelent, amelyben felszólítottak minden rendőrt, katonát és ifjút, hogy pénteken vonuljanak fel Tripolihoz.

OLDALTÖRÉS: Esti hírek - összefoglaló

Repüléstilalmi övezet létesítését javasolja az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Repüléstilalmi övezet létesítését javasolja az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Repüléstilalmi övezet létesítését javasolja az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Szükségessé válhat repülési tilalmi övezet létesítése Líbia légterében, hogy megvédjék a civil lakosságot a légierő támadásaitól - jelentette ki szerdán az ENSZ emberi jogi főbiztosa,  csatlakozva a mások által már korábban megfogalmazott követeléshez.

Navi Pillay azt mondta, hogy amennyiben a civilek elleni légicsapásokról szóló, meg nem erősített jelentések igazolást nyernek, "azonnali szükség lesz egy ilyen fokú védelemre".
   
Az ENSZ-illetékes az amerikai hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: "elborzadt" a líbiai erőszak mértékén, amelyet olyan tüntetők ellen alkalmaztak, akik csak alapvető emberi jogaikat követelték.
   
Sűrűsödnek a felhívások a világszervezethez, hogy léptessen életbe repülési tilalmi övezetet Líbiában, megakadályozandó Moammer Kadhafi líbiai vezetőt abban, hogy légicsapásokat rendeljen el a felkelők ellen, akik több városban átvették az ellenőrzést.
   
Ibrahim Dabbasi, Líbia helyettes ENSZ-nagykövete, aki felszólított Kadhafi megbuktatására, sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a tiltakozók védelmében rendelje el a repülési tilalmat. Peru, amely felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Líbiával, hasonló kéréssel fordult a testülethez. David Owen volt brit külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy Kadhafi tömegpusztító fegyvereket is bevethet saját népe ellen, ezért a nemzetközi közösségnek repülési tilalmi övezetet kellene létesítenie Líbia légterében.

Málta megtagadta a leszállási engedélyt egy líbiai repülőgéptől

Máltán megtagadták szerdán a leszállási engedélyt a líbiai légitársaság egyik kis repülőgépétől, amely kénytelen volt visszafordulni. A gépen lehetett Moammer Kadhafi líbiai vezető lánya - véli a helyi sajtó.

A sajtó beszámolója szerint a gép előzetes jelzés nélkül érkezett Málta légterébe. A pilóta egy keddre kiadott leszállási engedélyt szeretett volna felhasználni, de rögtön elutasították. Arra is hiába hivatkozott, hogy kevés az üzemanyaga, ezért mintegy húsz percnyi körözés után visszafordult Líbia felé. Közben máltai katonák vonultak ki a főváros, Valletta repülőterének kifutópályájára.
   
Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió és más sajtóforrások azt jelentették, hogy a gépen utazó 14 személy között volt egyes feltételezések szerint Kadhafi lánya is, de ezt hivatalos forrás nem erősítette meg.
   
Ajsa Kadhafi szerdáig az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) jószolgálati nagykövete volt, ám a nemzetközi szervezet a tragikus líbiai események miatt elvette tőle a tisztséget. "A közelmúlt eseményei miatt, az ENSZ jószolgálati nagykövetekre vonatkozó szabályának értelmében, a UNDP megszüntette Ajsa Kadhafi küldetését" - jelentette be az ENSZ egyik szóvivője. Jószolgálati nagykövetként Ajsának az volt a feladata, hogy elősegítse a párbeszédet a nők elleni erőszakról és az AIDS-betegségről. A tisztségért nem jár sem fizetség sem ENSZ-es útlevél.
   
Ajsa Kadhafi egyébként jogász professzorként dolgozik, és tagja volt a Szaddám Huszein védelmét ellátó csoportnak az iraki diktátor bukása után.

 Magyarország határozati javaslatot terjesztett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé

Magyarország - az Európai Unió soros elnökeként - határozati javaslatot terjesztett szerdán az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (EJT) elé a súlyos líbiai helyzet ügyében.

A tanács az unió kérésére rendkívüli ülést tart pénteken. Az unió azt kéri, hogy a világszervezet állítson fel egy különbizottságot, amely "független és hiteles módon, részrehajlás nélkül kivizsgálja az emberi jogok megsértését Líbiában, hogy a felelősöknek felelniük kelljen a tetteikért". A dokumentum statáriális kivégzéseket, önkényes letartóztatásokat, békés tüntetők elfogását és megkínzását hozza fel példaként, s azt a következtetést vonja le, hogy "ha a jogsértések általánosak és szisztematikusak, akkor ezeket emberiesség elleni bűncselekményeknek lehet tekinteni".
   
A tervezet keményen elítéli ezeket az igen súlyos jogsértéseket, és felszólítja a tripoli hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel az erőszakkal, tartsák tiszteletben az alapvető szabadságjogokat, és kezdjenek párbeszédet a politikai reformokról.
   
A már megkezdett diplomáciai konzultációk eredményeként már 47 tagállam adta aláírását a tervezethez: olyanok, amelyek tagjai az ENSZ legmagasabb szintű emberi jogi fórumának, és olyanok is, amelyek nem.

Az EU elítéli a líbiai erőszakot, követeli a külföldiek biztonságának szavatolását

Az Európai Unió elítélte szerdán a líbiai polgári lakosok ellen alkalmazott erőszakot, és követelte, hogy a líbiai hatóságok szavatolják a külföldi állampolgárok biztonságát, illetve tegyék lehetővé az ország elhagyását azoknak, akik távozni akarnak.

Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kora esti brüsszeli nyilatkozatában elfogadhatatlannak minősítette az emberi jogok tömeges megsértését, és sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a tüntetők elleni fellépés több száz civil halálát okozta.
   
"Az EU megerősíti felhívását, hogy azonnal vessenek véget az erőszak alkalmazásának, és tegyenek lépéseket a lakosság jogos követeléseinek figyelembe vétele érdekében, beleértve a nemzeti párbeszédet is" - áll Ashton nyilatkozatában.
   
Az uniós főképviselő szerint Líbiának haladéktalanul fel kell oldania minden olyan korlátozást, ami akadályozza a békés gyülekezés, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának az érvényesülését - beleértve az internetet is.
   
A nyilatkozat sürgette nemzetközi emberi jogi megfigyelők és humanitárius ügynökségi munkatársak azonnali beengedését az országba. Az EU kész humanitárius segítséget nyújtani, ahol erre szükség van - közölte Ashton.
   
Az unió szerint el kell számoltatni azokat, akik a civilek elleni brutális, agresszív és erőszakos cselekményekért felelősek.
   
"Az EU úgy határozott, hogy felfüggeszti az EU-líbiai keretmegállapodásról folytatott tárgyalásokat, és kész további lépéseket is tenni" - jelezte Ashton.
   
E lehetséges további lépések mibenlétét nem részletezte, de brüsszeli diplomáciai források szerint az unió különböző szankciós intézkedéseket fontolgat Líbiával szemben. Ilyen intézkedés lehet a Kadhafi-rezsim külföldön elérhető javainak zár alá vétele, illetve a líbiai vezetés bizonyos körére érvényesítendő uniós vízumtilalom.
   
Az uniós országok előzőleg már beszüntették a fegyverszállításokat Líbiának. Az, hogy egyelőre nem hoztak döntést további szankciókról, brüsszeli diplomáciai források szerint Olaszország, Málta és Ciprus vonakodására vezethető vissza. E három ország attól tart, hogy a Kadhafi-rezsim bosszúból "ráengedné" a Líbiában felgyülemlett menekülteket az unióra, és a menekülthullám értelemszerűen leginkább a déli tagországokat érné el.
   
Olaszország "300 ezer potenciális menekült" rémképét festi a falra, de ez merő spekuláció - mondta egy uniós forrás. Egy másik, szintén név nélkül nyilatkozó, magas beosztású uniós tisztségviselő ugyanakkor - miközben hangsúlyozta, hogy nem akar találgatásokba bocsátkozni, mekkora menekülthullám fenyegetheti valójában az EU-t - azt mondta: becslések szerint jelenleg félmillió és másfél millió között lehet a Líbiában tartózkodó külföldiek száma, akiknek zöme a Szahel-országokból érkezett.

 Az illegálisan beutazó újságírókat törvényen kívülinek nyilvánították

Törvényen kívülinek nyilvánították a líbiai hatóságok szerdán azokat a külföldi újságírókat, akik a tripoli hatóságok engedélye nélkül utaznak be a kormányellenes lázadás sújtotta észak-afrikai arab országba - jelentette az al-Arabíja arab hírtelevízió. A líbiai határőrök néhány nappal ezelőtt elhagyták őrposztjaikat, ezért a határ teljesen nyitottá vált - az újságírók előtt is.
   
Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója azt tapasztalta, hogy az egyiptomi-líbiai határt védő egyiptomi katonák nem akadályozzák a külföldi újságírók átlépését Egyiptomból Líbiába.
   
Mi több, a katonák nagyon jóindulatúan viselkednek, készek átengedni a külföldi tudósítókat, de figyelmeztetik őket, hogy ezt saját felelősségükre teszik. A két ország határa között egy kilométer széles ütközőövezet található, amelyben tilos forgatni, felvételt készíteni, de az újságírók átutazhatnak rajta és tovább haladhatnak - ismertette tapasztalatait az orosz újságíró.
   
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió forgatócsoportja megpróbál az egyiptomi-líbiai határtól mintegy 175 kilométerre nyugatra fekvő Tobrukból tovább utazni Líbia belsejébe. Más külföldi újságírók Egyiptomból szintén átléptek líbiai területre.
   
Az orosz hírügynökség szemtanúkra hivatkozva megjegyezte, egyes külföldi tudósítókat mindazonáltal "rejtélyes emberek" feltartóztatnak, ismeretlen irányban elvisznek, elveszik felszerelésüket és irataikat, igaz, később vissza is adják azokat.

 
Líbia - miniszterhelyettes: az al-Kaida emírséget alapított Dernában

Háled Kaim líbiai külügyminiszter-helyettes azt mondta szerdán európai uniós tagállamok tripoli nagyköveteinek, hogy az al-Kaida iszlám emírséget hozott létre a kelet-líbiai Derna körzetében; helyi lakosok azonban alaptalannak nevezték az erre vonatkozó híreszteléseket.

A terrorszervezet által létesített "dernai emírséget Abdelkarim Haszadi, az amerikaiak guantánamói börtöntáborának egyik volt foglya vezeti" - jelentette ki Moammer Kadhafi kormányának külügyminiszter-helyettese a nagyköveteknek, azt állítva, hogy az al-Kaida egy "tálib" forgatókönyvet készül megvalósítani az észak-afrikai országban.
   
A politikus azt is mondta, hogy Haszadi helyettese, akit "Heirallah Baraaszinak hívnak és szintén az al-Kaida tagja", a Dernától mintegy 100 kilométerre nyugatra lévő al-Baidában vette át az irányítást.
   
"Mostanra már rádióadót is indítottak, és megkezdték a burka (a nők teljes testet és arcot elfedő utcai viseletének) bevezetését" - ecsetelte a helyzetet a nagyköveteknek tartott tájékoztatóján a miniszter-helyettes, hozzátoldva, hogy az iszlamisták többeket "kivégeztek, amiért nem voltak hajlandók együttműködni velük".
   
Előzőleg, szerdán Franco Frattini olasz külügyminiszter arról is beszélt egy római rendezvényen, hogy a lázadás megosztotta Líbiát, és a Barka   (Kirenaika) néven ismert keleti országrész minden jel szerint kikerült Kadhafi ellenőrzése alól, s ő is említést tett azokról a jelentésekről, miszerint iszlám emírséget kiáltottak ki a térségben.
   
A líbiai fővárostól 1250 kilométerre keletre fekvő Derna lakosai a helyszínen újságíróknak kijelentették, hogy hamis az emírség megalakításáról szóló kijelentés, még ha érzékelhető is iszlamista jelenlét.
   
Az egyik helybéli szerint az al-Kaida jelenlétéről szóló állítás "célja az, hogy félelmet keltsen Európában". Mások azt mondták, hogy bár a Földközi-tenger partján lévő térség  vallási buzgalmáról ismert, az iszlám emirátus megalakításáról szóló híreszteléseket a közszolgálati rádió sulykolja kedd óta.

OLDALTÖRÉS: Volt igazságügyi miniszter: Kadhafi utasított a lockerbie-i robbantásra

Volt igazságügyi miniszter: Kadhafi utasított a lockerbie-i robbantásra

Moammer Kadhafi líbiai vezető személyesen adott utasítást az 1988-ban a skóciai Lockerbie felett végrehajtott repülőgép-robbantásra - jelentette ki az arab ország minap lemondott igazságügy-minisztere az Expressen című svéd bulvárlapban szerdán közölt interjújában.

Musztafa Abdel-Dzsalíl arab nyelvű nyilatkozatában elmondta, bizonyítékai vannak arra nézve, hogy Kadhafi személyesen adta ki a parancsot.
   
Az azóta megszűnt amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített 
pokolgéppel robbantották fel; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas.
   
A repülőgép lángoló roncsai a skóciai Lockerbie-re zuhantak; az áldozatok közül tizenegy a kisváros lakója volt.
   
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok annak idején Líbiát tette felelőssé a merényletért. Az ügy egyetlen elítéltje Abdelbász Ali Mohamed al-Megrahi líbiai titkosszolgálati ügynök volt, 2001-ben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, de két éve elengedték skóciai börtönéből rákbetegségére hivatkozva. A líbiai férfit odahaza nemzeti hősként ünnepelték, s azóta is háborítatlanul él családja körében. A "méltányossági  megfontolásokkal" indokolt szabadon bocsátás komoly brit belpolitikai és nemzetközi súrlódásokhoz vezetett.
   
Musztafa Abdel-Dzsalíl a napokban mondott le tisztségéről, tiltakozásul amiatt, hogy megítélése szerint Tripoli túlzott erőszakot alkalmaz a Kadhafi lemondását követelő líbiai tüntetőkkel szemben. A lázadás a múlt héten robbant ki az észak-afrikai arab országban.

OLDALTÖRÉS: Aki tud, menekülni próbál Líbiából - délutáni összefoglaló

Aki tud, menekülni próbál Líbiából - délutáni összefoglaló

Aki tud, menekülni próbál Líbiából - délutáni összefoglaló

Aki tud, menekülni próbál Líbiából - délutáni összefoglaló

A tripoli repülőtéren "zűrzavaros" a helyzet, az utasok egymást taposva próbálnak felszállni a gépekre, hogy kijuthassanak Líbiából - mondta Philip Apap Bologna máltai pilóta szerdán, miután visszatért az észak-afrikai ország fővárosából.

Bologna szerint a líbiai biztonságiak senkit sem engedtek be a terminálba, akinek nem volt jegye. "Azt parancsolták, hogy maradjunk a repülőgépen, de én leszálltam, és körülnéztem a terminálban, illetve előtte, hogy maradtak-e ott máltaiak, hiszen azért mentünk Tripoliba, hogy a lehető legtöbb honfitársunkat hazahozzuk" - közölte a kapitány, hozzátéve, hogy az utasok viselkedése kétségbeesésről tanúskodott.
   
Több mint ezer ember is meghalhatott Líbiában amiatt, hogy Moammer Kadhafi egyre kétségbeesettebb erőfeszítéseket tesz a négy évtizedes uralmát veszélyeztető lázadás leverésére - mondta Franco Frattini olasz külügyminiszter.
   
Egy római rendezvényen elismerte: nem biztos abban, hányan haltak meg az észak-afrikai országban, de hitelesnek tekinti a több mint ezer ártatlan ember halálára vonatkozó becsléseket. A líbiai hatóságok által kedden ismertetett hivatalos veszteségmérlegben 300 halott - 242 civil és 58 katona - szerepelt. Frattini arról is beszélt, hogy a lázadás megosztotta Líbiát, a Barka néven ismert keleti országrész - ahol a líbiai olajlelőhelyek nagy része is található - értékelése szerint kikerült Kadhafi ellenőrzése alól.
   
Az AFP francia hírügynökség tudósítói úgy tapasztalták, hogy a lázadók uralják az észak-afrikai ország földközi-tengeri partvidékének keleti részét, s a hadsereg katonái ebben az országrészben csatlakoztak a felkelőkhöz.
   
Lezuhant egy líbiai harci repülőgép Bengázi közelében, mert a pilótái a város bombázása helyett inkább kiugrottak ejtőernyővel - írta a Kurina című helyi lap. Az újság internetes változata katonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy a két pilóta parancsot kapott a bombázásra, de nem volt hajlandó a végrehajtására, és inkább sorsára hagyták Szu-22 típusú gépüket, amely Bengázitól 160 kilométerre délnyugatra zuhant le. A gép Tripoliból szállt fel.
   
Az Európai Unió (EU) tagállamai és az Európai Bizottság (EB) megkezdték a Líbiában tartózkodó EU-állampolgárok kimenekítését - jelentette be az EB szóvivője Brüsszelben. Olivier Bailly elmondta: a művelet a következő órákban és napokban is folytatódik. Elsősorban a tenger irányába tervezik az evakuálást, de légi lehetőségekkel is számolnak. A kimenekítést elsősorban a tagországok végzik, az uniós központi szervek főleg a koordinációban nyújtanak segítséget. Ha unión kívüli országoktól ilyen kérés érkezik, az EU kész segíteni más állampolgárok kijuttatásában is - jelentette Veres Béla, az MTI brüsszeli tudósítója.
   
Az EB szokásos heti ülésén egyik fő téma volt az észak-afrikai helyzet, és a testület - Kadhafi előző napi beszédére utalva - elfogadhatatlannak minősítette a líbiai vezető saját népe elleni fenyegetéseit. Az Európai Unió tagországainak illetékesei áttekintik, milyen szankciókat lehet vagy kell életbe léptetni Líbia ellen az erőszak aránytalan alkalmazása miatt - jelentették be az Európai Bizottság szóvivői.
   
Több uniós tagállam már jelezte, hogy javasolni fogja büntető intézkedések bevezetését az észak-afrikai ország vezetése ellen. A tagállamok EU melletti állandó nagykövetei már szerdán foglalkoznak a kérdéssel - jelezte Catherine Ashton külügyi főképviselő szóvivője. Nicolas Sarkozy francia elnök a nap folyamán már "konkrét szankciók gyors elfogadását" kérte az Európai Uniótól a líbiai véres megtorlásért felelős vezetők ellen, valamint a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok felfüggesztését javasolta Tripolival.
   
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még kedd este zárt ajtók mögötti ülésén felszólította Líbiát, hogy haladéktalanul hagyjon fel az erőszakcselekményekkel, és egyben elítélte, hogy az észak-afrikai ország hatóságai leszámolnak a rendszerellenes tüntetőkkel.
   
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) saját hatáskörében nem kezdeményezhet eljárást a líbiai hatóságoknak a nép elleni brutális fellépése miatt - közölte a hágai bíróság.
   
Annak ellenére, hogy a líbiai hatóságok valószínűleg törvényt sértettek a tüntetőkkel szemben, a nemzetközi bíróság csak akkor járhat el, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa erre felhatalmazza. Az észak-afrikai ország ugyanis nem írta alá a bíróság 1998-as alapítóokmányát - hangzik az ICC közleménye.
   
Az olasz kormány attól tart, hogy "bibliai exodus", több százezres menekültáradat zúdulhat Olaszországra, ha megbukik Kadhafi - figyelmeztetett az olasz külügyminiszter a Corriere della Sera című milánói napilapban közölt interjújában. Franco Frattini szerint óvatos becslések szerint is 200-300 ezres menekülthullámra lehet számítani.
   
A líbiai belügyminiszter bejelentette, hogy átállt a tüntetőkhöz, és támogatja a "Február 17-i forradalmat" - közölte az al-Dzsazíra arab hírtelevízió. A tévé egy amatőr videofelvételt közvetített, amely Abdel Fattah Junesz al-Abidi belügyminisztert íróasztalánál ülve mutatta, amint felolvassa a nyilatkozatát, és sürgeti a líbiai hadsereget, hogy csatlakozzon a néphez és annak "legitim követeléseihez".
   
A líbiai hatalomnak a polgári lakossággal szembeni erőszakcselekményei miatti tiltakozásul lemondott tisztségéről a Kadhafi-alapítvány ügyvezető igazgatója, Juszef Szaváni - közölte az al-Dzsazíra arab hírtévé. Az igazgató Moammer Kadhafi líbiai vezető második legidősebb fiának, az alapítvány vezetőjének, Szaif al-Iszlámnak a főtanácsadója volt. Szaváni a Reuters tudósítójának küldött sms-üzenetében azt írta, vasárnap lemondott a Kadhafi-alapítványnál viselt tisztségéről, így fejezve ki "döbbenetét az erőszak miatt".

OLDALTÖRÉS: Frattini szerint ezer áldozat is lehet, kimenekítik az EU-polgárokat - délelőtti összefoglaló

Frattini szerint ezer áldozat is lehet, kimenekítik az EU-polgárokat - délelőtti összefoglaló

Frattini szerint ezer áldozat is lehet, kimenekítik az EU-polgárokat - délelőtti összefoglaló

Frattini szerint ezer áldozat is lehet, kimenekítik az EU-polgárokat - délelőtti összefoglaló

Több mint ezer ember is meghalhatott Líbiában amiatt, hogy az arab ország vezetője, Moammer Kadhafi egyre kétségbeesettebb erőfeszítéseket tesz a négy évtizedes uralmát veszélyeztető lázadás leverésére - mondta szerdán Franco Frattini olasz külügyminiszter. Az Európai Unió (EU) tagállamai és az Európai Bizottság megkezdték a Líbiában tartózkodó, mintegy tízezer EU-állampolgár kimenekítését - jelentette be a végrehajtó testület szóvivője Brüsszelben.

Frattini egy római rendezvényen elismerte: nem biztos abban, hányan haltak meg az észak-afrikai országban, de hitelesnek tekinti a több mint ezer ártatlan ember halálára vonatkozó becsléseket. A líbiai hatóságok által kedden ismertetett hivatalos veszteségmérlegben 300 halott - 242 civil és 58 katona - szerepelt. Frattini arról is beszélt, hogy a lázadás megosztotta Líbiát, a Barka néven ismert keleti országrész - ahol a líbiai olajlelőhelyek nagy része is található - értékelése szerint kikerült Kadhafi ellenőrzése alól.
   
Az AFP francia hírügynökség tudósítói úgy tapasztalták, hogy a lázadók uralják az észak-afrikai ország földközi-tengeri partvidékének keleti részét, s a hadsereg katonái ebben az országrészben csatlakoztak a felkelőkhöz.
   
Az Európai Unió (EU) tagállamai és az Európai Bizottság (EB) megkezdték a Líbiában tartózkodó EU-állampolgárok kimenekítését - jelentette be az EB szóvivője Brüsszelben. Olivier Bailly elmondta: a művelet a következő órákban és napokban is folytatódik. Elsősorban a tenger irányában tervezik az evakuálást, de légi lehetőségekkel is számolnak.
   
Catherine Ashton külügyi EU-főképviselő szóvivőjével, Maja Kocijanciccsal közösen jelezték azt is, hogy a kimenekítést elsősorban a tagországok végzik, az uniós központi szervek elsősorban a koordinációban nyújtanak segítséget. Ha unión kívüli országoktól ilyen kérés érkezik, az EU kész segíteni más állampolgárok kijuttatásában is - jelentette Veres Béla, az MTI brüsszeli tudósítója.
   
Az EB szokásos heti ülésén egyik fő téma volt az észak-afrikai helyzet, és a testület - Kadhafi előző napi beszédére utalva - elfogadhatatlannak minősítette a líbiai vezető saját népe elleni fenyegetéseit. Az Európai Unió tagországainak illetékesei áttekintik, milyen szankciókat lehet vagy kell alkalmazni Líbia ellen az erőszak aránytalan alkalmazása miatt - jelentették be az Európai Bizottság szóvivői.
   
Több uniós tagállam előzőleg már jelezte, hogy javasolni fogja büntetőintézkedések bevezetését az észak-afrikai ország vezetése ellen. A tagállamok EU melletti állandó nagykövetei már szerdán foglalkoznak a kérdéssel - jelezte Catherine Ashton külügyi főképviselő szóvivője. Nicolas Sarkozy francia elnök a nap folyamán már "konkrét szankciók gyors elfogadását" kérte az Európai Uniótól a líbiai véres megtorlásért felelős vezetők ellen, valamint a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok felfüggesztését javasolta Tripolival.
   
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még kedd este zárt ajtók mögötti ülésén felszólította Líbiát, hogy haladéktalanul hagyjon fel az erőszakcselekményekkel, és egyben elítélte, hogy az észak-afrikai ország hatóságai leszámolnak a rendszerellenes tüntetőkkel.
   
Az olasz kormány attól tart, hogy "bibliai exodus", több százezres menekültáradat zúdulhat Olaszországra, ha megbukik Kadhafi - figyelmeztetett az olasz külügyminiszter a Corriere della Sera című milánói napilapban közölt interjújában. Franco Frattini szerint óvatos becslések szerint is 200-300 ezres menekülthullámra lehet számítani.
   
A líbiai belügyminiszter bejelentette, hogy átállt a tüntetőkhöz, és támogatja a "Február 17. forradalmat" - közölte az al-Dzsazíra arab hírtelevízió. A tévé egy amatőr videofelvételt közvetített, amely Abdel Fattah Junesz al-Abidi belügyminisztert íróasztalánál ülve mutatta, amint felolvassa a nyilatkozatát, és sürgeti a líbiai hadsereget, hogy csatlakozzon a néphez és annak "legitim követeléseihez".
   
A líbiai hatalomnak a polgári lakossággal szembeni erőszakcselekményei miatti tiltakozásul lemondott tisztségéről a Kadhafi-alapítvány ügyvezető igazgatója, Juszef Szaváni - közölte szerdán az al-Dzsazíra arab hírtévé. Az igazgató Moammer Kadhafi líbiai vezető második legidősebb fiának, az alapítvány vezetőjének, Szaif al-Iszlámnak a főtanácsadója volt. Szaváni a Reuters tudósítójának küldött sms-üzenetében azt írta, vasárnap lemondott a Kadhafi-alapítványnál viselt tisztségéről, így fejezve ki "döbbenetét az erőszak miatt".
   
Törökország több mint ötezer állampolgárát menekítette ki az elmúlt három napban a káoszba süllyedt Líbiából, egy török állampolgárt azonban megöltek az arab országban - közölte szerdán a török külügyminiszter. Ahmet Davutoglu ankarai sajtóértekezletén elmondta, hogy kedd este értesültek a török állampolgár - egy építőmunkás - haláláról. A CNN Türk török hírtévé honlapján közölte, hogy a 27 éves török munkást egy ismeretlen fegyveres lőtte agyon egy Tripoli közelében zajló építkezésen. Az észak-afrikai arab országban mintegy 25 ezer török állampolgár élt, dolgozott a válság kirobbanásáig.
   
A második bolgár repülőgép is megérkezett szerdán Tripoliból Szófiába, amely külföldi állampolgárokat menekített ki. A BTA bolgár hírügynökség szerint a második géppel - a bolgár kormány gépével - mindössze egyetlen bolgár állampolgár érkezett haza Szófiába, a gép többi utasa többségében horvát állampolgár. A 83 utas között hetven horvát, tíz kínai és két dél-koreai volt. Szerda hajnalban a Bulgaria Air gépével már 110 bolgár állampolgár érkezett Szófiába.
   
A CMC CGM hajózási társaság közölte, hogy a lázadás miatt minden líbiai kikötő és terminál zárva tart.

OLDALTÖRÉS: A bosszantó tüske: Kelet-Líbia

A bosszantó tüske: Kelet-Líbia

A bosszantó tüske: Kelet-Líbia

A bosszantó tüske: Kelet-Líbia

Moammer el-Kadhafi líbiai elnök régóta mellőzte országa keleti területeit, s ennek most viseli a következményeit: az észak-afrikai állam lángba borult, s Kadhafi hiába fenyegette keddi televíziós beszédében halállal a "patkányokat és zsoldosokat" - értsd: tüntetőket -, a felkelés bölcsőjében, Bengáziban ma is ezrek vonultak utcára.

A városban helyszíni beszámolók szerint valódi örömünnep zajlott tűzijátékkal, ételosztással és tánccal, a  győzelmet mintegy megelőlegezve  a tiltakozók a  Kadhafi-érát megelőző monarchia vörös-zöld-fekete sávos zászlóját lobogtatták.
   
Az elnök által kiépített, és őt 41 évig hűen kiszolgáló hatalmi intézmények minden eresztékükben recsegnek-ropognak. Tobrukban a hadsereg átállt a tüntetők oldalára, egyes katonai források szerint a keleti térség fölött Tripolinak többé nincs hatalma. Itt inkább a törzsi kötődések befolyásolják a biztonsági erőket, nem pedig az őrjöngő Kadhafi. A "forradalom vezetője" még megpróbálja összerakosgatni hajdanvolt hatalma szilánkjait, de ezt sem a nemzetközi közösség, sem a líbiaiak nem nézik jó szemmel.
   
Helyi egészségügyi források szerint Bengáziban mintegy 320 embert gyilkoltak meg, az eddigi halálos áldozatok száma országszerte összesen ezer lehet. A keleti területeken ennek ellenére töretlen az ellenállás, amit jól példáz a következő falfirka: "Áttörtük a félelem korlátját, nincs megállás."
   
Líbia a huszadik század közepén nyerte el jelenlegi formáját Tripolitánia és Kirenaika összeolvasztásával. A független Líbia történelmének az 1969 óta hatalmon lévő Kadhafi meghatározó alakja, s vele együtt az a politika is, amely a fővárosban, illetve az annak környékén élő törzseket részesítette előnyben az olajban gazdag keleti területek vezetőivel szemben.
   
Az elnök valószínűleg nem ismeri, vagy nem tartja különösebben fontosnak az ókori mondást: a történelem az élet tanítómestere. Pedig a korábbi líbiai események jócskán szolgálhatnak tanulsággal: 1912 és 1931 között a keleti területekről vezette az olasz megszállással szembeni harcát Omar Muhtar, s maga Kadhafi is szembesült már itt engedetlenséggel a kilencvenes években.
    
"A keleti térség folyamatosan fejfájást okozott a hatalomnak, beleértve az olasz gyarmatosítókat és az őket követő líbiai vezetőket" - mutatott rá Szaad Dzsebbar Észak-Afrika szakértő, hozzátéve, hogy az országnak ezt a részét mindig is érzékenyebben érintették a szomszédos Egyiptomban zajló események. Például legutóbb Hoszni Mubarak elnök megbuktatása.
   
A keleti törzsek szüntelenül nehezményezték az elnök fővárossal kivételező magatartását, többször panaszkodtak például az erőforrások egyenlőtlen elosztására - magyarázta Claire Spencer, a londoni Chatham House kutatója.
   
Kadhafi mindig is azt gondolta, hogy a kelet-líbiaiak megbízhatatlanok - hangsúlyozta Dirk Vandewalle, az amerikai Dartmouth College Líbia-szakértője. "Idézzük emlékezetünkbe, hogy Líbiát mesterségesen hozták létre 1951-ben, és Kirenaika, valamint Tripolitánia tartománynak meglehetősen kevés közös vonása volt" - tette hozzá.
   
"Ezzel a +házassággal+ a kezdetektől fogva gondok voltak, amelyek a főleg a keleti országrészben található kőolajmezők felfedezésével tovább sokasodtak" - zárta mondandóját Vandewalle.

OLDALTÖRÉS: Líbia: a törzsek hűsége dönt Kadhafi jövőjéről

Líbia: a törzsek hűsége dönt Kadhafi jövőjéről

Líbia: a törzsek hűsége dönt Kadhafi jövőjéről

Líbia: a törzsek hűsége dönt Kadhafi jövőjéről

Líbia nem csak abban különbözik a szomszédos Tunéziától és Egyiptomtól, hogy itt a rezsim brutális erőszakot alkalmaz a lázadó tömegekkel szemben. A líbiai társadalom szerkezetét ma is a törzsek határozzák meg - és ezek főnökeinek meghatározó szavuk van a belpolitika alakulásában.

Az észak-afrikai ország népessége négy fő etnikumból tevődik össze: berber, tuareg, tebu és arab, illetve arabizált berber törzsekből. A különböző népcsoportokat képviselő törzsek száma mintegy 150-re rúg. A berberek zömmel a fővárostól nyugatra és délre élnek, a tuareg törzsek lakóhelye az algériai határ mentén, a tebuké pedig délen, a csádi határtól északra található. Az arabok és arabizált berberek elsősorban a 27. szélességi körtől északra fekvő területet népesítik be, beleértve a tengermelléket is.
   
Kadhafi évtizedeken át újra meg újra látogatást tett a Szaharában - no nem zarándoklat céljából, hanem hogy fölkeresse és értékes ajándékokkal halmozza el az ott élő törzsek főnökeit. "Oszd meg és uralkodj" volt a nagy főnök jelszava, ennek a stratégiának köszönhetően volt képes több mint négy évtizeden át megvásárolni az egyes régiók urainak lojalitását - írta a Financial Times Deutschland. Csakhogy a gondosan kialakított egyensúly felborulni látszik. Helyszíni megfigyelők és az al-Dzsazíra hírtelevízió szerint a keleti Kirenaika régióban élő 22 törzs csaknem teljes egészében átállt a felkelők oldalára. Tobruk és Bengázi teljesen a felkelők ellenőrzése alatt van, miként a két várostól délre eső térség is - jelentette szerdán az ARD televízió helyszíni tudósítója.
   
Az első dominó azonban nem keleten, hanem nyugaton dőlt fel, amikor a legnagyobb törzs, a mintegy egymillió főt számláló Varfalla hátat fordított Kadhafinak, felmondva a több évtizedes érdekszövetséget. Megfigyelők szerint a pálfordulás mögött két tényező húzódhat meg. Az első, hogy a törzsek vezetői számára elviselhetetlenné vált Kadhafi és annak vezetési stílusa. A másik az attól érzett félelem, hogy a "forradalom vezetőjének" esetleges, ám egyre valószínűbbé váló bukása után a rossz oldalon találhatják magukat.
   
A szintén átállt Szuvaidzsa törzs főnöke, Avlád Szuvaidzsa a német újságnak nyilatkozva azzal indokolta a lépést, hogy Bengáziban túl sok vér folyt az utóbbi napokban - éppen Kadhafi parancsára. Márpedig ha nem ér véget a vérontás, akkor leállhat a térségből kiinduló olajexport.
   
A líbiai törzsek utoljára akkor fogtak össze, amikor fellázadtak az olasz gyarmatosítók ellen. Most itt az összefogás újabb lehetősége - ezúttal a Kadhafi-klán és annak hatalmi bázisa, a Kadhadfa törzs ellenében. Ez utóbbinak a tagjai ellenőrzik 1969 - Idrisz király katonai puccsal történt megbuktatása - óta az olajszektor kulcspozícióit. Csakhogy ez a törzs a kisebbek közé tartozik: lélekszáma alig 125 ezer. Ebből a szempontból igencsak kétélű fegyver volt Szaif al-Iszlámnak, Kadhafi fiának keddi tv-beszéde, amelyben óva intett a viszálytól és a pániktól. Egyúttal polgárháború rémét festette a falra, amennyiben nem csitulnak el az utcai tiltakozások, mert akkor "a különböző törzsek tagjai egymást fogják legyilkolni az utcákon" - így Kadhafi csemetéje.
   
Ben Wedeman amerikai újságíróra hivatkozva a Süddeutsche Zeitung szerdán azt írta, hogy a keleti országrészben a líbiai hadsereg nagy része átállt a lázadók oldalára. A hatalmat úgynevezett népi bizottságok gyakorolják, fő feladatuk a rend fenntartása és fosztogatások, túlkapások megakadályozása.
   
A hadsereg fegyelmének lazulására utal a német lapnak az az értesülése, amely szerint helyi lakosok Tripoli határában tömegsírra bukkantak. A sír olyan katonák holttestét rejti, akik nem voltak hajlandók tüntetőkre lőni. A Libyan Youth Movement nevű ellenzéki csoport azt állítja, hogy lemondott hivataláról a líbiai légitársaság igazgatója, miután megtagadta külföldi zsoldosok szállítását a társaság gépeivel.
   
Az al-Dzsazíra egyre többször mutat afrikai arcokat és útleveleket, azt sugallva, hogy a Kadhafi-rezsim külföldi zsoldosokkal akar úrrá lenni a lázadáson, miután saját hadseregén belül egyre több katona tagadja meg a parancsot. A Die Welt értesülése szerint a zsoldosok túlnyomó része a szomszédos Csádból érkezik.
   
Líbiában élő megfigyelők arra számítanak, hogy a Kadhafi bukása utáni első időszakban a törzsi vezetők meghatározó szerepet fognak játszani - már csak azért is, mert egy új hatalom felépítéséhez hiányoznak a struktúrák az országban. Líbiában évtizedek óta nem létezik szólásszabadság, és a külföldön élő ellenzéki csoportok is viszonylag gyöngék. Emiatt az újrakezdés valószínűleg jóval nehezebb lesz, mint volt Tunéziában vagy Egyiptomban.

OLDALTÖRÉS: Közel-Kelet-szakértő: történelmi folyamatok, de nem polgári forradalmak zajlanak a Közel-Keleten

Közel-Kelet-szakértő: történelmi folyamatok, de nem polgári forradalmak zajlanak a Közel-Keleten

Történelmi jelentőségű folyamatok kezdődtek a Közel-Keleten, lázadások törtek ki a diktatórikus hatalmi rendszerek megreformálására, de polgári forradalmakról nincs szó - mondta Pereszlényi Zoltán korábbi bagdadi, kairói és damaszkuszi nagykövet szerdai budapesti előadásában.

Marokkótól Jemenen keresztül Iránig tüntetések, fegyveres összetűzésekbe torkolló tömegmegmozdulások zajlanak a regnáló vezetők és a diktatúrák ellen, a demokratikus változások kierőszakolásához - foglalta össze a történések lényegét a volt diplomata a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság rendezvényén.
   
"Társadalmi robbanás, de nem forradalom" - mondta, hozzátéve, hogy az elnyomott tömegek lázadása kiereszti a szelepeket, amit majd új társadalmi megegyezés követhet.
   
A volt diplomata rámutatott: az arab társadalmak szövetét az iszlám vallás adja, ez szabályozza az egész politikai rendszert és a társadalmak hétköznapjait. Kifejtette, az arab társadalmakban a mai napig él az a több évszázados kötődés, hogy a kalifa - a köztársasági elnök vagy a király - hatalmának magát alávető muszlimok nem lázadnak fel, nem akarják megdönteni a vezető hatalmát.
   
A Közel-Kelet-szakértő azt mondta, Egyiptomban a katonák a tömeglázadásokat láttán - látszatdemokratikus módon - leváltották az elnököt és átvették a hatalmat, azt lehet mondani, katonai puccs történt a tömegek vállán.
   
A volt diplomata szerint a tüntetések nyomán bizonyos fokú demokratizálódás bizonyosan bekövetkezik, de nem szabad megfeledkezni, hogy muszlim demokráciákról van szó. Egyúttal kijelentette, nem lesz iráni típusú hatalomátvétel vagy iszlamista forradalom, "ezekkel ne engedjék magukat kábítani". Az iszlamista politikai erők a választásokon legfeljebb 20-25 százalékos eredményt érhetnek el - mondta.
   
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közel-keleti társadalmi rengésben nem az arab világban nagy befolyású Egyiptom, hanem sokkal inkább Líbia, a "sivatagi próféta", Moammer Kadhafi elnök miatt kell aggódni.
   
Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor volt az utolsó külföldi vezető, akivel Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök találkozott, kijelentette: nem érti, miért nem figyelmeztették a kormányfőt, hogy "a kitörni készülő Vezúv kráterébe utazik". Megítélése szerint igenis lehetett tudni, hogy tüntetések kezdődnek, a kérdés csak az volt, hányadikán. Senki ne hivatkozzon arra, hogy még az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) sem látta előre az eseményeket - tette hozzá.