EU-csúcs: alapszerződést módosítottak, világszintű atomteszteket sürgetnek, Kadhafit újabb szankciókkal fenyegetik (összefoglaló)

A kétnapos csúcsértekezletet követően Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy mandátumának félidejéhez érve a magyar EU-elnökségnek sikerült elérnie az időarányosan kitűzött célok többségét. Ezek közül kiemelte azt a hat uniós jogszabálytervezetet, amelyek a közös gazdasági kormányzás megteremtését szolgálják. E hat jogszabály ügyében most teljes egyetértés született, és reális esély van arra, hogy a júniusi csúcstalálkozóra (vagyis még a magyar mandátum lejárta előtt) megszülessenek ezek a fontos jogszabályok  - állapította meg.
   
A magyar elnökség által eddig elért eredmények közül - a mostani csúcson megszületett gazdasági-pénzügyi megállapodás mellett - Orbán Viktor kiemelte az európai szabadalom ügyét, a nemek közti egyenlőség kérdését, az észak-déli infrastruktúra-összeköttetésekről született megállapodást, az energiastratégiát is.
   
A mostani csúcstalálkozón döntöttek az állam- és kormányfők véglegesen az EU alapszerződését módosító szövegről, amely mindazonáltal csak azt követően lép hatályba, ha valamennyi tagállamban ratifikálták is. A szerződésnek a Gazdasági és Monetáris Unióval foglalkozó 136-os cikkelyébe egy új bekezdés kerül, amely szerint "azok az uniós tagállamok, amelyek pénze az euró, stabilitási mechanizmust hozhatnak létre. Ez akkor vehető igénybe, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy az euróövezet egészének stabilitása megmaradjon. A mechanizmus keretében kért bármilyen pénzügyi támogatás megadása szigorú feltételesség tárgya lesz."
   
José Manuel Durao Barroso és Herman Van Rompuy megerősítette, hogy már teljes körű elvi megállapodás született 2013 júniusától működő állandó mechanizmus részleteiről is, továbbá arról, hogy az addig fenntartott (már ma is működő) ideiglenes mechanizmus támogatási képességeit megnövelik.
   
A csúcs keretében - a már amúgy is új szakaszba lépett gazdasági koordinációt tovább erősítő lépésként - elfogadták az úgynevezett versenyképességi paktumot is. Bejelentették, hogy ehhez az euróövezet 17 országa mellett hat, a zónán kívüli EU-tagállam is csatlakozott: Lengyelország, Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Dánia. Négy EU-tagállam - Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia - nem csatlakozott a paktumhoz.
    
Az állam- és kormányfők a Japánban bekövetkezett földrengés következményeiről, mindenekelőtt a fukusimai atomerőműben kialakult válsághelyzetről is tárgyaltak, és egyúttal áttekintették a nukleáris biztonság európai helyzetét, nem utolsó sorban a soros magyar elnökség beszámolójának alapján.
  
Leszögezték, hogy az EU a legmagasabb szintű nukleáris biztonságot kívánja fenntartani saját tagországaiban, és ezt sürgeti nemzetközi szinten - közvetlen szomszédságában és világszerte - is. Megerősítették az atomreaktorok állapot- és kockázatfelmérésének (stressz-teszt) szükségességét és fontosságát is.
   
Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette: egyetértés volt abban, hogy valamennyi uniós erőművet alá kell vetni a felmérésnek. Hozzátette, azon reaktorokat, amelyek teszteredményei nem megfelelők, be fogják zárni. Angela Merkel német kancellárral együtt fontosnak mondták azt is, hogy a kockázatértékelést még idén lefolytassák, és annak eredményeit közzétegyék, megosszák a lakossággal.
   
A teszteket független szakértők végzik majd - erősítették meg.
   
Foglalkoztak a találkozón a líbiai kérdéskörrel is. A tagállamok már szerdán döntöttek arról, hogy kiterjesztik azokat a szankciókat, amelyekkel korábban sújtották a Kadhafi-rezsimet, azaz természetes személyek vízumtilalmát és vagyonának zárolását, továbbá jogi személyek vagyon- és forrásbefagyasztását. Zárónyilatkozatukban most a vezetők jelezték: az EU kész újabb szankciókat hozni annak érdekében, hogy az olaj- és gázbevételek ne jussanak el Moammer Kadhafi rezsimjéhez.
   
A líbiai helyzettel kapcsolatban Orbán Viktor arra mutatott rá: a bonyolult összefüggések között nem szabad szem elől téveszteni az alapvető célt: a nemzetközi beavatkozással emberek életét kell megmenteni.
   
Elmondta: Magyarország legfeljebb csak katonaorvosokkal, egészségügyi szolgálat rendelkezésre bocsátásával tudhat hozzájárulni ahhoz a NATO-vállalkozáshoz, amely a líbiai légtérben a repülési tilalom betartatására irányul.
   
Az állam-, illetve kormányfők súlyos aggodalmukat fejezték ki a szíriai, jemeni és bahreini helyzet miatt, különös tekintettel az erőszakos cselekmények elszaporodására.

Kárpáti János, Veres Béla