Külföld

2011.03.22. 15:38

Miért nem veszünk részt a líbiai akcióban? - Index-elemzés

A nemzet csökött szárnyai címmel közöl elemzést az index.hu arról, hogy miért nem veszünk részt NATO-tagként a líbiai haműveletekben. A politikai fejtegetéseken felül roppant érdekes, hogy Gripenjeink alkalmasak lennének a feladatra, a légierő viszont nem, mivel a pilótáknak nincsen tapasztalatuk, a fegyverzet drága, vagy meg sem rendeltük.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

a katonai koalíciókban való részvétel először is politikai döntés. Orbán Viktor miniszterelnök az arab forradalmakról szólva, mint az EU soros elnökségét ellátó ország kormányfője, azt tartotta a legfontosabbnak, hogy kerüljük el a háborút - írja elemzésében az Index

A különönböző okok számbavétele után az elemző arra jut : végül az is sokat nyom a latban, hogy a Magyar Légierő tökéletesen, teljesen, abszolúte alkalmatlan a feladatra. Izgalmas, hogy mindezt úgy sikerült elérnünk, hogy a harci gépeink viszont maradéktalanul alkalmasak.

 A JAS-39 EBS HU vadászrepülőgép a levegőben utántölthető, a légiharc-rakétákon kívül Maverick levegő-föld rakétákat is hordozhat, valamint a Litening-III célmegjelölő konténer segítségével képes lézervezérlésű bombák célba juttatására. Repülési tulajdonságai a Líbia fölött vitézkedő szövetségeseink gépeivel simán összemérhetők, sőt a vén Tornadókat felül is múlja.
 A  magyar pilóták nem kaptak kiképzést a légi tankolásra. Ez nem az ő hibájuk: valójában maguk a Gripent gyártó svédek is csak két éve ismerkedtek meg ezzel a biztos tudást igénylő, veszélyes manőverrel. Itt máris a Gripen lényegéhez érkeztünk: Magyarország 2001-ben olyan gépeket rendelt, amelyek – például a szintén versenyben lévő F-16-oshoz képest – alig lépték át a prototípus fázist. Magát a légi utántölthetőséget egyéb fejlesztések mellett már a Medgyessy-kormány írta hozzá a szerződéshez, mellesleg éppen azzal a felkiáltással, hogy az új vadászgépek így NATO-műveletekben is részt vehetnek majd.

 A magyar vadászok fegyverzetébe ma már integrálták az AGM-65 Maverick rakétát, amely megfelelne a líbiai rendészeti kihívásoknak – bár nem ideális eszköz, mert veszélyesen közel kell repülni vele a célhoz. Igen ám, de ebből mi mindössze 40 darabot (két változatból 20-20) rendeltünk, és nincs arról nyilvános adat, hogy magyar pilóták akár egyet is ellőttek volna belőlük. Csekélyek a Maverickkel szerzett tapasztalatok az egész Gripen típusra vetítve is – össze sem vethető a számtalan éleslövészeten és valódi háborúban bizonyított F-16-ossal. Az amerikai versenyzőt egyébként akkor többen elavultnak nevezték, ehhez képest gond nélkül teljesítik kötelességüket a mostani intervencióban (is).

A magyar gépekhez rendszeresítették a Litening-III célmegjelölő konténert, így akár lézervezérlésű bombákkal is támadhatnák a diktatúra zsoldosait. Ha volna lézervezérlésű bomba hozzájuk – de az pont nincs. Egyébként másmilyen sincs, se GPS-vezérlésű, se semmi. A Maverickhez viszont nem kell a Litening. Itt már látszik az impulzusvásárlás pszichológiája – vagy valami más, de hogy nem stratégia, az biztos.

A teljes elemzés itt olvasható el.

OLDALTÖRÉS: A háború ára Franciaországnak

A háború ára Franciaországnak

A háború ára Franciaországnak

A háború ára Franciaországnak

Nehéz előre megbecsülni, hogy a líbiai katonai beavatkozás pontosan mennyibe fog kerülni a koalícióhoz csatlakozott országoknak. Franciaországban mindenesetre már elkezdődtek a találgatások arról, hogy az összeg belefér-e a védelmi minisztérium 2011-re tervezett 31 milliárd eurós (8370 milliárd forintos) költségvetésébe.

 Franciaország a líbiai beavatkozásban eddig elsősorban a Rafale és a Mirage 2000-es harci gépeit vetette be. A francia gépek az akció első három napjában 55 bevetésen 400 órát repültek.
   
A France Info hírrádió számítása szerint egy Rafale egy repülési órájának költsége 40 ezer euró (10,8 millió forint), a többi harci gép esetében 15-30 ezer euró (4-8 millió forint) között mozog ez az összeg. Ez a gépek normál és nem háborús körülmények közötti használatának átlagos költsége, s ehhez hozzá kell még adni a rakéták és egyéb lőszereket árát is.
   
A Charles de Gaulle francia atommeghajtású repülőgép-hordozó - amely kedden érkezett meg a líbiai vizekre, fedélzetén mintegy kétezer tengerésszel és 15 harci repülővel - bevetési óránként 50 ezer euróba (13,5 millió forintba), egy tengeralattjáró pedig óránként 10 ezer euróba (2,7 millió forintba) kerül. 
   
Franciaországnak - az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával ellentétben - nincsenek Tomahawk robotrepülőgépei, amelyeknek költsége repülési óránként elérheti a 650 ezer dollárt (124 millió forintot). A szövetséges erők csak az elmúlt hétvégén 112 Tomahawk robotrepülőgépet indítottak el a líbiai légterében - hívta fel a figyelmet a France Info. 
   
A rádió összehasonlításképpen az 1999-es koszovói NATO-beavatkozás költségeit hozta fel példaként. Akkor a nyolcvan napig tartó légicsapásokban a nemzetközi koalíció erejének tíz százalékát biztosította Franciaország, ami napi 48 bevetést jelentett. Kérdéses, hogy a jelenlegi védelmi büdzsé mellett képes lenne-e a francia légierő hasonló szerepvállalásra Líbiában.
   
Francia katonák jelenleg többek között Afganisztánban, Elefántcsontparton, Szomáliában és a Balkánon vesznek részt elsősorban rendfenntartó missziókban. Ezek a külföldi szerepvállalások csak tavaly 900 millió euróba (243,5 milliárd forintba) kerültek.  
   
A költségvetési megszorítások mellett ugyanakkor a háborús részvétel ösztönzően hat az ipari szektorra és a munkahelyteremtésre, ami a közbeszédben nagy vitát kiváltó téma, de adatokkal bizonyítható tény - hangsúlyozta a hírrádió.
   
A líbiai bevetések nem várt alkalmat jelentenek a több külföldi érdeklődővel is tárgyalásokat folytató Dassault francia repülőgépgyárnak arra, hogy a Rafale bombázók hatékonyságát demonstrálja. Jean-Pierre Maulny, a Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Intézetének (IRIS) igazgatóhelyettese szerint Líbia "jó reklámot csinálhat" a Rafale-oknak.
   
"Tény, hogy a Rafale-okat Afganisztánban is bevetik, de az egy nem túl népszerű konfliktus, ezért a gyártók haboznak a gépekről afganisztáni összefüggésben kommunikálni. Líbiában azonban a nép felszabadítása folyik Moammer Kadhafi igája alól" - mondta a külpolitikai elemző.
   
A francia hadiipar sikerének tekintett Rafale eddig kereskedelmi szempontból kudarc volt Franciaországnak, miután még egyetlen példányt sem sikerült belőle külföldre eladni, noha február elején Charles Edelstenne, a Dassault elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy nyolc ország is érdeklődik a repülőgép iránt. Köztük van Brazília, ahol a Rafale-oknak az F-18-asokkal, a Boeingokkal és a Gripenekkel kell versenyezniük. A francia elnöki hivatal által 2009 végén letárgyalt szerződést azonban Brazília a mai napig nem írta alá. Tárgyalások folynak az Egyesült Arab Emirátusokkal is 60 példány eladásáról, valamint állítólag India, Kuvait, Svájc, Görögország és nem utolsósorban Líbia is érdeklődött a Rafale-ok iránt.

Ezek is érdekelhetik