Kárpátaljai óvatos kötéltánc jön

Azért viszont keményen meg kell dolgozni, hogy ne is legyen – akár így is summázhatnánk dr. Nógrádi György biztonságpolitikus, egyetemi tanár mondandóját. Aki a Vas Népének adott interjújában elmondta: egyre több felhő gyülekezik az eddig békés európai égbolton. Legutóbb a krími válság, az ukrán-orosz konfliktus keltett aggodalmakat. És az is igaz, hogy az említett 69 év sem volt teljesen békés: a jugoszláviai polgárháborúban 600 ezren vesztek oda. De mi áll az ukrajnai történések hátterében? – kérdeztük az ismert elemzőt.

– Az egésznek az alapja az 1990-es koszovói háború. Ahol a Nyugat, először a történelemben, azt mondta: egy nép önrendelkezési joga fontosabb, mint az államhatárok kérdése. Ezt az orosz diplomácia megjegyezte. A Nyugat egyszeri és megismételhetetlen dologra gondolt, de a történelemben ilyen nincs. A jelenlegi helyzetben adott egy fordulópont, február 21, amikor három uniós külügyér Kijevben megállapodást köt. Ennek lényege, hogy koalíciós kormány jön létre - nem jött létre. Mi több, elutazás után fél órával Kijev közölte, nem tartja be a megállapodást. Ekkor az oroszok közlik, puccsistákkal nem tárgyalnak és elkezdik a katonai akció előkészítését. Moszkvából nézve tehát puccs, Nyugatról pedig csodálatos forradalom. Az igazság a kettő között van. Ami igazán veszélyessé és rendkívülivé teszi a dolgot, az a Krím megszállása. Az, hogy Európában nyílt katonai akcióra került sor.

Nógrádi György a vasi gyáriparosok szövetsége meghívásra tartott előadást nemrég a megyeházán. Fotó: Horváth Csaba

Nógrádi György kifejtette: a Nyugat kezében valós szankcionálási lehetőség nincs. Az unió megosztott, holott éppen most kellene szorosabbra zárnia. Egyre nyilvánvalóbb, hogy nagyhatalmi kötéltánc folyik, stratégiai átrendeződések indultak el. Mire számíthatunk? Mi lesz Kárpátaljával?

– A jövő már nem látszik olyan békésnek, mint amilyen volt a múlt Európában – folytatta a szakértő. – Az új ukrán vezetés stratégiai hibák sorozatát követte el. Katonái átálltak, az orosz túlerő hétszeres. Ezért nem valószínű az összecsapás. Tágabban nézve: Szíriában és Iránban nincs rendezés az oroszok nélkül, a Nyugatnak erre is figyelnie kell. Vagyis nem fog meghalni a Krímért. Ami a kárpátaljai magyarságot illeti: Janukovicsot lehet nem szeretni, de volt egy használható nyelvtörvénye, amit a forradalmárok eltöröltek. Nekünk óvatosan kell lépegetnünk, 150 ezer ottani magyar érdekét megvédve. Ukrajnával tehát jóban kell lennünk. Az oroszok igyekeznek majd gyengíteni az országot, ebbe az energiakorlátozás is belefér. Ha netán Putyin mégis kockáztatna, megszállva a donyecki medencét, akkor az felülírhatja Jaltát.

Jalta minden elemében inog már

Amikor Jaltában a Hitlert legyőző nagyhatalmak aláírták a békeszerződést, egyszersmind újra szentesítették a trianoni határokat. A 20 században immáron másodjára is vesztes Magyarország örülhetett, hogy nem vették el tőle a Tiszántúlt a szovjetek, holott volt erre igény. A mostani események viszont alapjaiban mozgatták meg Jaltát. Moszkva az udvari bohóc Zsirinovszkij által immár üzent is: Ukrajna felosztható, nosza, rajta nacionalisták! Csakhogy felelős politikai tényezők nem ülhetnek fel nagyhatalmi blöffnek. A 150 ezer kárpátaljai magyar rendkívül védtelen és kiszolgáltatott. Ám ha valami inog, az előbb-utóbb el is fog dőlni.