Külföldi

2009.06.12. 12:14

Magyar nemesek vs. francia profik: kétszáz éve vívták a győri csatát - Hadijáték az évfordulón

Budapest - Kétszáz éve, 1809. június 14-én szenvedtek vereséget az utolsó magyar nemesi felkelés résztvevői a francia hadaktól Győr közelében. Az ütközet Petőfi sorai nyomán ("Majd elfeledtem győri vitézségtek. / Mikor emeltek már emlékszobort / A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?") szégyenletes kudarcként maradt meg az utókor emlékezetében. Pedig a történészek szerint a magyar nemesek vitézül harcoltak, de gyenge felszerelésük és a rossz hadvezetés miatt törvényszerű vereséget szenvedtek Európa legmodernebb és legjobban vezetett hadseregétől.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András


Eduard Kaiser: A győri csata, 1809


Hadra kelt magyar nemesség

A magyar nemesség adómentességét a középkor óta a nemesi felkelés (insurrectio) legitimálta, ennek keretében szükség esetén saját költségükön vonultak hadba. A katonailag gyorsan jelentéktelenné vált insurrectiót I. Ferenc király 1809 áprilisában ismét összehívta, amikor a Habsburg Birodalom hadat üzent Franciaországnak. Az osztrákok gyorsan visszavonulásra kényszerültek, Napóleon májusban bevette Bécset és Magyarországon közönybe fulladt kiáltványt bocsátott ki, arra buzdítva a magyar nemességet, hogy válasszon nemzeti királyt. Az insurrectio folydogált tovább, a felkelt nemesség József nádor vezérletével gyülekezett.

Az itáliai francia alkirály, Eugene Beauharnais 55 ezer katonájával június elején kiszorította Itáliából János főherceg 18 ezres hadtestét, amely így nem tudott csatlakozni a Morva-mezőn várakozó osztrák fősereghez. János Grazon át Körmendig hátrált, miközben folyamatosan csatlakoztak hozzá a nemesi felkelők. A vezénylési hatáskörök csak június 11-én tisztázódtak, amikor a királyi parancs a 21 ezer inszurgenst János főherceg parancsnoksága alá rendelte.

A napóleoni háborúk egyetlen magyar földön vívott csatája 

A döntő csatára, egyben a napóleoni háborúk egyetlen magyar földön vívott ütközetére 1809. június 14-én Győr közelében került sor. A franciák frontális támadással áttörték az osztrák-magyar védelem első, majd második vonalát is, közben átkaroló hadműveletük is sikerrel járt és oldalba támadták a már megroppant centrumot. A János főherceg által kiadott visszavonulási parancs véglegessé tette a hadrend felbomlását, szerencsére az utóvéd megállította az üldöző francia könnyűlovasságot. Az osztrák főerő megtépázva érkezett meg Komáromba, a menekülés közben szétszóródott felkelőket Budán összpontosították és küldték vissza Komáromba. Az osztrák-magyar veszteségek hatezer főre rúgtak, ebből 791 volt inszurgens, a franciák mintegy háromezer főt vesztettek. A Dunántúl északi része francia megszállás alá került, János főherceg a vereség után lekéste a wagrami csatát, amelyben Napóleon legyőzte az osztrákokat. Az októberi békekötést követően a felkelő csapatokat ünnepélyes szemle után feloszlatták, több nemesi insurrectióra nem került sor.

A vereségért az osztrák vezetés megpróbálta a "gyáva és fegyelmezetlen" magyar felkelőket okolni, egy nemzedékkel később Petőfi írt maró gúnnyal az általa olyannyira megvetett nemesség gyávaságáról. Így került a köztudatba a szégyenteljes "győri futás", holott a témával foglalkozó történészek mind úgy vélik, a magyar nemesek vitézül harcoltak, de gyenge felszerelésük és a rossz hadvezetés miatt törvényszerű vereséget szenvedtek Európa legmodernebb és legjobban vezetett hadseregétől.

 Hadijáték a győri csata 200. évfordulóján a megcsonkított emlékműnél

A napóleoni csapatok felvonulásával, hagyományőrző hadibemutatóval, úgymond fegyveres csetepatéval a győri belvárosban, majd látványos hadijátékkal emlékeznek meg a napóleoni seregek ellen vívott győri csata 200-dik évfordulójáról szombaton az egykori helyszínen, Győr kertvárosában Kismegyeren.

Hazai és külföldi hagyományőrző csapatok elevenítik meg a történelmet a csata elesettjeinek emléket állító megcsonkított obeliszknél, amelynek talapzatáról két hónapja ellopták a bronz turulmadarat. Az emlékmű rekonstrukciójára adománygyűjtő akció indult, 2 és fél millió forint már összegyűlt, azonban még további forrásokra lesz szükség a helyreállításhoz - mondta Simon Róbert alpolgármester az MTI-nek pénteken.
 
Tájékoztatása szerint lengyel, szlovák, cseh, osztrák, magyar, olasz és erdélyi hagyományőrző társaságok, bandériumok - gyalogosok, lovasok, tüzérek - közel 250-en elevenítik fel a csatát. Korabeli öltözékekben, egykori fegyverekkel ütköznek meg a magyar nemesi felkelő csapatok és velük együtt az osztrák császári csapatok a franciák hadával, amint az csaknem két évszázaddal ezelőtt történt.

A Kismegyernél vívott győri csata volt a napóleoni háborúk egyetlen ütközete, amely a Magyar Királyság területén zajlott és egyben az utolsó összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. Tíz nappal később a francia császári had bevette Győr várát. Emlékmű jelöli a házat a belvárosban, ahol a francia császár megszállt. A csata mementójaként a párizsi Diadalívre is felkerült Győr neve németül: Raab. 

Az obeliszket 1897-ben közadakozásból állították az áldozatok emlékére. A műemlékké nyilvánított emlékmű egyharmadát darabokra vágva röviddel a bűncselekményt követően megtalálta a rendőrség. A bronz "hulladékból" még a lopás napján akart pénzt csinálni három férfi. Az ügyben a nyomozás tart.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!