Külföldi

2009.09.29. 14:37

Amikor megszűnt a levéltitok: 140 éves a levelezőlap

Budapest - A levelek nagy része csak rövid üzeneteket tartalmaz, amelyekben semmiféle titok nincs. Éppen ezért fölösleges is borítékba zárni ezeket az üzeneteket - gondolta Emmanuel Hermann, a bécsújhelyi katonai akadémia tanára, aki kitalálta a levelezőlapot. A világon elsőként 140 éve, 1869. október 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be a postai levelezőlapokat.

MTI

Bár nyílt lapok korábban - már a XVIII. században is - keringtek, a hivatalos levelezőlap gondolta egy 1865-ös karlsruhei postaügyi tanácskozáson merült fel először komolyan. Heinrich von Stephan ötletét a "nyílt postai levélről, vékony papírra írva, amelyet az írott kommunikáció olcsó formájaként használhatnának", azonban akkor még elvetették.

Emmanuel Hermann nem sokkal később a Neue Freie Pressében fejtette ki korszakalkotó ötletét, s az olcsó, nyílt lapok hatalmas sikernek bizonyultak. A megjelenés napján csak Magyarországon tízezer, hat hét alatt egymillió darab levelezőlap fogyott el. Az első három hónapban Európa-szerte több mint két millió darab kelt el a 8,5-ször 12,2 centiméteres lapból, amelynek Hermann a Postkarte nevet szánta, a bécsi postahivatal azonban Correspondenzkarténak nevezte el. A szinte teljesen megegyező kinézetű lapokat Magyarországon a magyar címer, Ausztriában a kétfejű sas képe díszítette.

Később von Stephan is elégtételt kapott, Németországban az ő felügyelete alatt vezették be a lapot 1870 júniusában. Angliában októberben kezdték árusítani, a szigetországban az első napon 675 ezer darab levelezőlap kelt el. Az Egyesült Államokban az első lapot 1873. május elsején bocsátották ki, és egy hónap alatt 31 millió példányt adtak el. Amerikát azonban számos ország megelőzte ezen a téren, Finnország már 1870-ben, Belgium, Hollandia, Dánia és Kanada pedig 1871-ben helyezte forgalomba a lapokat. Egy évvel később Svédország, Norvégia, Oroszország és Ceylon is behódolt az új szolgáltatás előtt, majd az Egyesült Államokkal egy évben következett Franciaország, Szerbia, Románia, Spanyolország és Japán. Olaszországban 1874-ben, Uruguayban és Guatemalában 1875-ben vetették be. A következő években Görögország, Törökország, Portugália, Perzsia, Argentína, Egyiptom Izland, Mexikó, Brazília, Kolumbia, Peru és még Kongó is forgalomba hozta saját levelezőlapjait.

A lapokat kezdetben az ország címerével díszítették, később ezt tájak, vonatok, gőzhajók, virágdíszek képei váltották fel, aztán még színesebb témák kerültek hátoldalukra. A régi lapok igazi kincsnek számítanak a gyűjtők körében, a bolhapiacokon is lehet igazi ritkaságokra találni.

Ezek is érdekelhetik