Kultúra

2009.03.31. 02:28

Savaria mozi: film egy különös kamasz fiúról

Szombathely - Az online szerepjátékok világába visz a belga Nic Balthazar BenX című filmje, amelynek főhőse ide-oda ingázik a valóság és a cybertér között. A kamaszok rákattantak.

Merklin Tímea

Az ismeretlen nevű rendező furcsa című alkotása el is sikkadhatna a kortárs filmtengerben, ám a fiatalok szájról szájra adják a hírt: a BenX-et meg kell nézni. Elismerő kommenteket fűznek hozzá az interneten, megjegyezve, hogy a film az autizmus témától eltekintve is különlegesen jó. A főhős a való életben egy szerencsétlen, magányos kamasz, sokszor társai kegyetlenkedéseinek áldozata. 

A cybertérbe lépve azonban az Archlord nevű szerepjáték kivételes képességű karaktere, a neve: BenX. Egy igazi győztes, aki a játék egyre magasabb szintjeit hódítja meg állandó partnernőjével. Otthonos ebben a fiktív világban, itt aktív, cselekvő alakítója a sorsának. Ám a BenX bőrébe bújó Ben a mindennapokban képtelen kapcsolatot teremteni a külvilággal, képtelen kiismerni annak szabályait. Az orvosok azt mondják: autista. Az édesanyja szerint csak különleges. A diáktársak szerint pedig egyszerűen egy lúzer, aki könnyű prédája megalázó tréfáiknak.

A belga-holland nagyjátékfilmet április 2-án, az autizmus világnapján vetítik országszerte - Budapesten, Szombathelyen és más vidéki nagyvárosokban. A Savaria moziban csütörtökön este 7 órakor kezdődik az alkalmi vetítés, aztán májusban visszahozzák műsorba illesztve. Egyébként pedig bármely iskolai csoportok külön megbeszélt időpontban is kérhetik az e-cinema rendszernek köszönhetően.

A BenX nagyon erős filmes eszközökkel és hitelesen mutatja be egy Asperger- szindrómás, a társadalomba jól integrálható autista diák megpróbáltatásait. Sokan azt hiszik, az autizmus elszigetelt jelenség, csak keveseket érint, amivel nem kell széles körben foglalkozni. Pedig a modern világban egyre több autista van, világszerte már 67 millió embert érint. Magyarországon a számuk 60 ezerre tehető. 

A kutatások szerint az autisták száma exponenciálisan nő, ami óriási problémát jelent az iskolába kerülésüknél, hiszen az oktatási rendszer nincs felkészülve a fogadásukra. Pedig az autisták egy jelentős része képezhető, és képes felnőttkorára önálló életet élni - abban az esetben, ha kisgyermek korától megkapja az állapotának megfelelő speciális oktatást és fejlesztést. Az április 2-ai kampányt Magyarországon a Mosoly Otthon Alapítvány és az Autisták Országos Szövetsége szervezi.

Az autizmus szó azt jelenti: önmagára irányult. Az idegrendszer fejlődési zavara áll a háttérben, valamint genetikai tényezők, illetve az idegrendszert ért káros hatások. A tünetek az első három életév során jelentkeznek, és egész életre szólóan megmaradnak. Tízezer ember közül 50-60 mutat autista tüneteket. A fiúknál négyszer gyakoribb, mint a lányoknál. Az autizmust először 1943-ban írta le Leo Kanner amerikai orvos. Az autisták szociális téren nehezen alakítanak ki kapcsolatokat, nem észlelik megfelelően a többi ember érzéseit, nem értik a szociális elvárásokat. Nem mindig tanulnak meg beszélni. Ha mégis, a szokásostól eltérő intonációval, emelt hangmagasságban szólalnak meg, ragaszkodnak egy témához. Gesztusaik, mimikájuk sem megszokott. Általában fantáziadús szerepjátékokat nem játszanak, inkább mindent sorba rendeznek vagy pörgetnek, ragaszkodnak az azonosságokhoz, a rutinhoz. A BenX című film vetítése rájuk szeretné felhívni a figyelmet.

Ha az autista gyerekek nem kapják meg a szükséges segítséget, a társadalom eltartottjai lesznek, pedig lehetnének hasznos és produktív tagjai is. A lakóotthonok igyekeznek ezen a súlyos helyzeten enyhíteni, nemcsak fejlesztésekkel, de munkalehetőség biztosításával is. (A felnőtt autisták elmondása szerint az a legnagyobb gond, hogy nincs számukra megfelelő munkahely.)

Magyarországon az autista felnőttek nagy része diagnózis nélkül vagy téves diagnózisokkal (értelmi fogyatékos, skizofrén, hiperaktív) él állami intézményekben, pszichiátriákon vagy otthon. A fiatalok (az 1990 után születettek) diagnózisa többségében helyes, ám az ő problémájuk az, hogy a speciális iskolákból kikerülve csak sodródnak . Igényeiket, lehető- ségeiket figyelembe vevő állami intézmény nincs számukra Magyarországon. Felnőtté válásuk után többnyire nagylétszámú szociális otthonokba kerülnek vagy értelmi fogyatékosok közé, ahol nem állapotuknak megfelelő bánásmódban részesülnek, mert hiányoznak a speciálisan képzett gondozók. 

Akik otthon, családjukban élnek, azok pedig szociálisan nem fejlődnek, kommunikatív készségeik csírában maradnak, nem illeszthetők közösségbe. Egyre több azonban az önerőből létrehozott, civil kezdeményezésű lakóotthon, ahol 10-14 speciális képzést igénylő gyereket tudnak elhelyezni. Vas megyében két helyen, Velemben és Szombathelyen van ilyen. Több híres autistát ismer a tudomány: ilyen Bartók Béla, Albert Einstein vagy Isaac Newton

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!