Kultúra

2009.04.24. 02:29

A gésák földjéről: Japán Alapítvány vándorkiállítása Szombathelyen

Szombathely - Papírsárkányok, pörgettyűk láthatók a Gyermekek Háza kiállításán, valamint a japánok hétköznapi életét bemutató fotók. A megnyitón a kőszegi Ataru Ütőegyüttes játszott.

Merklin Tímea

A hangulata miatt hívták el a Japán Alapítvány vándorkiállítását Szombathelyre, hogy az itteni gyerekek is megismerkedhessenek a távoli kultúra jellegzetességeivel. A fotókon jól látszik, hogyan él együtt a japán hétköznapokban a hagyomány és a modernitás. Láthatjuk például, hogy a gésák tradicionális öltözékben mennek a bevásárlóközpontba.

Az itteni rendezők szerettek volna egy olyan embert a megnyitóra, akinek élő kapcsolata van Japánnal. Nagy nehezen találták meg Smidt Csillát, aki még középiskolás volt (a Kanizsai gimnáziumba járt), amikor a főiskolán prof. Naomi Yodokawa japán tanfolyamot tartott, ott szerette meg a nyelvet. Közgazdász lett, német-japán szakot végzett, három évig bölcsészhallgató is volt az ELTE japán szakán. Budapesten megismerkedett egy japán családdal, velük utazott ki, és bemutatták neki az egész országot. Smidt Csilla ma már háromgyerekes anyuka, nincs módja használni a nyelvet. Ezért kitalálta, hogy létrehozza a Magyar-Japán Baráti Társaság szombathelyi tagozatát, hogy közösen szervezzenek rendezvényeket. A Japán Alapítványnak időről időre vannak kiállításai (például japán babakiállítás), amiket el szeretne hozni Szombathelyre, összekapcsolva esetleg papírhajtogatással (origami), teaszertartással, ikebana-készítéssel. Más programokon pedig szerepeltetni lehetne azokat az itt élő embereket, akik valamiképpen kötődnek a japán kultúrához: legyenek karatésok, vagy akár taiko dobosok.

Smidt Csilla azt kérdezte a megnyitón a gyerekektől, mi jut eszükbe Japánról? Természetesen sztereotípiák kerültek elő (gésa, szaké, kimonó, jakuza, szamuráj, nindzsa), de ez nem baj, mert azt is jelenti, hogy máris sok szót ismernek az iskolások a japán kultúrából.

A kiállítás e keleti kultúra egyik fontos jellegzetességét is reprezentálja: a papírsárkányokat, amelyek a 2000 évvel ezelőtti Kínából származnak, Japánban 794 után terjedtek el papír-sólyom néven. Üzenetek továbbítására használták őket, a titkos leveleket még a várárkokon keresztül vagy magas vártornyokba is kézbesítették általuk. A papírsárkányok ezeréves múltja Japánban igazi sikertörténet. Fénykoruk a 17-19. században volt. Ma fesztiválokon látni belőlük legtöbbet, a magasba reptetett sárkány a jó szerencse szimbóluma.

A Gyermekek Háza kiállításának egy másik érdekes tárgycsoportja a pörgettyűk. Kínából és Koreából kerültek Japánba 1200 évvel ezelőtt. Eleinte csak az arisztokrácia szórakozását szolgálták, később váltak kedveltté a köznép körében. Jelenleg közel ezerféle pörgettyű létezik Japánban. A pörgetés módjától függően lehet pörgetett, két tenyérrel perdített, zsinór-rántással mozgatott, vagy dobással forgatott.

Ezek is érdekelhetik