A dzsungel könyve bemutatójára készül a Soltis Színház (képgalériával)

Boldog, boldog, boldog születésnapot... Bár a dal nem A dzsungel könyvéből való, a tegnap délutáni próba előtt ezt énekelte teli torokból a társulat összes tagja: a stúdiós Stangl Franciska megünneplésére. Bruckner Roland a névnapja alkalmából kapta meg a saját dalát. Aztán Benkő Péter Pál elkiáltotta magát, hogy két óra öt perc , vagyis ideje a próbát megkezdeni (folytatni).

Ecsedi Erzsébet, a zala-egerszegi Hevesi Sándor Színház társulatának tagja a sokadik előadást rendezi a Soltis Színház társulatával. Amíg váltunk néhány szót, fehér inget hasogat szét - nem egészen, csak majdnem. Úgy látszik, a július a színházi hasogatások ideje. A Kőszegen bemutatott Shakespeare-vígjátékhoz is meg kellett szaggatni egy fehér inget - ott Makrancos Katáét -, A dzsungel könyve rendezője Cellben épp Maugli öltözékének autentikus dzsungel-változatát készíti. Ecsedi Erzsi (akit mindenki régóta csak Ecsinek szólít) azt mondja, ez a társaság most ért el arra a pontra, hogy A dzsungel könyve szerepeit jól ki lehetett köztük osztani . Fontos, hogy a társulat apraja-nagyja egytől egyig feladathoz jut az elő-adásban - ráadásul a legtöbben két-három figurát is eljátszanak. A népszerű, gyorsan klasszikussá lett Kipling-feldolgozás igazi nagy falat - énektanár: Pilnay Ildikó -, közben meg mindenkinek a szíve csücske ; vagyis valamennyien örömmel dolgoznak-játszanak-énekelnek benne.

Amint az közismert, Rudyard Kipling azonos című regényéből Békés Pál írt színpadi játékot, a szellemes dalszövegek Geszti Péterből áradtak ki , a mindenfelé dúdolgatható zenét pedig Dés László szerezte. (Az ősbemutatót a Vígszínházban tartották - óriási, máig ható sikerrel.) A dzsungel könyve színpadi jogait képviselő Proscenium Szerzői Ügynökség pedig - respektálva a független társulat céljait és működési területét - kedvezményes feltételekkel bocsátotta a Soltis Lajos Színház rendelkezésére a zenei alapokat és a szövegkönyvet.

Ecsedi Erzsi azonban - szokás szerint - nemcsak rendezőként, hanem szigorú dramaturgként is működik. Sőt, ha kell, kifosztja a zalaegerszegi turkálót , ahol legutóbb kifejezetten az ő kedvéért bontottak ki három zsákot, hogy legyen miből keleties kosztümöket válogatni. (A jól összeválogatott jelmezek erősen jellemfestőek: elég Sir Kán - Marton Márió - sárga-fekete bőrdzsekijére és csíkos nadrágjára odafigyelni. Illetve dehogy elég.) Az is megesik, hogy Ecsi tizenéves (drámatagozatos) lánya szekrényéből válik jelmezzé, kellékké néhány holmi. Csenge az elő-adás koreografálásában is részt vesz. Az állatszereplők jellegzetes mozgásának elsajátításában a jövő héten (a Kőszegi Várszínházból) érkező Herczeg Tamás lesz a társulat segítségére.

A kamaraépület (a volt mozi) színházterme tényleg dzsungel-képet mutat. A nézőtéri székeken most táskák, pólók és hasonlók sorakoznak, a színpadkép pedig már félkész állapotban is mesés hangulatot áraszt: lám, már megint néhány, ügyesen elhelyezett és mozgatott paraván - és készen van a színházi varázslat. Az óriási levélmintával díszített vásznak például a zalaegerszegi színházból valók: lehet, hogy anno éppen A dzsungel könyvében játszottak; Ecsi a selejtezéstől mentette meg (kérte el) őket. 



Maugli Celldömölkön Fotó: Benkő Sándor

Katt ide, vagy a fotóra képgalériánkért!

A próbát elnézve nyilvánvalóvá válik az is, hogy A dzsungel könyve nem egyszerűen jókedvű zenés játék. (Egyre inkább nem az.) Maugli meséjénél - ahogy Békés Pál, Geszti és Dés tálalja; ahogy a Soltis Színház játssza -, ha meggondoljuk, aktuálisabb és életbevágóbb történet nincs is. Élet, halál, egyén és közösség, szolidaritás, egység és másság, elfogadás, befogadás és kitaszítás, szeretet és felelősség kérdéseit veti föl; miközben az emberi lényegről - szörnyeteg, viszont csodákra képes beszél. Könnyedén, sok humorral, csillogó szellemmel vezet át a drámai pillanatokon is. A dzsungel könyve házibemutatóját július 26-án tartják - egyébként pedig ez az előadás lesz az új évadban a Soltis Színház egyik, bérletben is ajánlott gyerekprodukciója. Az már a tegnapi próbán kiderült, hogy nem csak a gyerekek figyelmére tarthat számot. De kiderült az is, hogy a társulat fiatal és még fiatalabb tagjai már sok mesterszót megtanultak. (Balu - Benkő Péter Pál - az emberkölyök, farkasgyerek Mauglit - Kazári András - tanítja a dzsungelben használatos mesterszavakra. Ez a medvéké, ez a farkasoké, ez a madaraké.

Ez meg itt mind a színházé.)