Kultúra

2010.07.16. 02:29

Aszfaltkomédiások

Celldömölk - A placc felöntését is beleszerkesztették a játékba: bár a víz hamar fölszáradt a tűző napon. De a vásári Csalóka Péter-premier közönségét a meleg se zavarta.

Ölbei Lívia

Celldömölkön a csütörtök időtlen idők óta piacnap. Ma már nemcsak a belvárosi piactéren, hanem a környező utcákban is letelepednek a vásározók. Itt, a piactér mögött, az emeletes lakóház L-alakú ficakjában - a cukrászda és a kalapos stand között - bírja megállásra a járókelőket a társulat; már akkor, amikor nagy csinnadrattával fölvonul a premier alkalmi helyszínére. (A jelmezek láttán elbújna még a szivárvány is.) Nem kell sokáig vonulniuk: csak innen a szomszédból, a Koptik Odó utcai kamaraépületből jönnek. Fagyi és szalmakalap - két kötelező kellék a meleg napokon. Ezeknél nagyobb szükségünk már csak arra az akaratlanul - és minden alkalommal - felderülő mosolyra van, amit a komédiások előcsalnak a járókelőkből abban a pillanatban, hogy észreveszik őket. (Megtelnek közben az erkélyek is.) Külön kulisszákra ilyenkor semmi szükség: maga a vásár - meg fölöttünk a tüzes nyilakat lövöldöző kék ég - a legjobb díszlet. Az a néhány színházi kellék - a zeneszerszámnak is alkalmas ceglédi kannák, a kondér, a falovacska és más effélék - meg a vásári tarkaság természetes velejárói. (A színházban különben is mindig van valami kócos vásáriasság; még akkor is, ha a legkomorabb tragédiát adják.)

De talán éppen ebben - a játék és a közönségreakciók spontaneitásában és szabadságában - van a nem kifejezetten színházi helyszíneken bemutatott előadások ereje. Akad, aki magasra tartott mobiltelefonjával adja tovább az élményt: ha már nem látják, legalább halljanak valamit a dalokkal bőven teletűzdelt előadásból a családtagok (vagy ismerősök). Akad persze olyan járókelő is, akinek arcán előbb röpke értetlenséget fedezünk fel - unoka kérdezi nagyanyjától: Mit csinálnak ezek? -, de aztán rögtön érvényesül a törvény: az értetlenséget az a bizonyos derű és mosoly váltja föl. (Itt talán még szabályt próbára tévő kivétel sincsen.)

A Weöres Sándor-féle Csalóka Pétert gyakran játsszák mindenfelé. A rendező, Ecsedi Erzsébet (a zalaegerszegi Hevesi színház színésznője) most egy kicsit (alaposan) megbolondította a szegény ember - józan ésszel mégicsak elnyerhető - igazságát hirdető, népmese-alapú történetet: az ízes-zamatos népdalok-cigánydalok, a fiúk-lányok szépen megkoreografált, egymással feleselő incselkedései olyan szívfájdító jókedvet csinálnak a téren, mintha inkább valamelyik gyönyörű Kárpáti Péter-történetet látnánk. A görög kórusok távoli rokonaiként működő, mindig az események sűrűjében tüsténkedő falunépét nagyjából-egészéből a Soltis Színház tizenéves stúdiósai (főleg lányok) játsszák, nagy lendülettel. A főbb szerepeket kipróbált commedia dellarte-komédiásokra bízta Ecsedi Erzsi: az ártatlan képű, csavaros eszű Csalóka Pétert Pesti Arnold, a mérhetetlen kapzsiságában és ebből eredő hiszékenységében mindig hoppon maradó bírót Bruckner Roland játssza; ez utóbbi bumfordi és kardos feleségének szerepében Ziembicki Dóra tűnik föl. Külön szép a bíróné fejkendője alatt megbúvó kenyereskosár: mint groteszk tekintélyt parancsoló fejdísz; nem kevésbé a Csalóka Péter kalapját díszítő söröskupak-füzér: mint csörgő. (Akár a mindig bölcs udvari bolond csörgősipkája is lehetne.)

A történet ott ér véget, ahol a bírót kiebrudalja a falu - és közfelkiáltással a helyére emeli Csalóka Pétert, aki rögtön menekülőre fogja a dolgot. Amilyen okos, nyilván tudja, hogy a hatalom furcsa portéka; lehet, hogy jobb nem a közelébe menni. De most inkább a boldog finálé, amikor egy-egy dalstrófával - hogy pl. Mikor a lány gatyát mos, akkor bizony nem álmos - mindenki még egyszer megmutathatja magát, aztán kezdődhet vásári játékok kötelező velejárója, a kalapozás. Elvégre még ma premierbuli lesz, csak előbb a szomszédban megtartják a kőszínházi mezítlábas bemutatót . (Ecsedi Erzsi a forró délelőtti aszfalton mindenkire cipőt parancsolt.) Estig biztos megszáradnak a csuromvizes jelmezek is.

Celldömölkön a csütörtök időtlen idők óta piacnap. Ma már nemcsak a belvárosi piactéren, hanem a környező utcákban is letelepednek a vásározók. Itt, a piactér mögött, az emeletes lakóház L-alakú ficakjában - a cukrászda és a kalapos stand között - bírja megállásra a járókelőket a társulat; már akkor, amikor nagy csinnadrattával fölvonul a premier alkalmi helyszínére. (A jelmezek láttán elbújna még a szivárvány is.) Nem kell sokáig vonulniuk: csak innen a szomszédból, a Koptik Odó utcai kamaraépületből jönnek. Fagyi és szalmakalap - két kötelező kellék a meleg napokon. Ezeknél nagyobb szükségünk már csak arra az akaratlanul - és minden alkalommal - felderülő mosolyra van, amit a komédiások előcsalnak a járókelőkből abban a pillanatban, hogy észreveszik őket. (Megtelnek közben az erkélyek is.) Külön kulisszákra ilyenkor semmi szükség: maga a vásár - meg fölöttünk a tüzes nyilakat lövöldöző kék ég - a legjobb díszlet. Az a néhány színházi kellék - a zeneszerszámnak is alkalmas ceglédi kannák, a kondér, a falovacska és más effélék - meg a vásári tarkaság természetes velejárói. (A színházban különben is mindig van valami kócos vásáriasság; még akkor is, ha a legkomorabb tragédiát adják.)

De talán éppen ebben - a játék és a közönségreakciók spontaneitásában és szabadságában - van a nem kifejezetten színházi helyszíneken bemutatott előadások ereje. Akad, aki magasra tartott mobiltelefonjával adja tovább az élményt: ha már nem látják, legalább halljanak valamit a dalokkal bőven teletűzdelt előadásból a családtagok (vagy ismerősök). Akad persze olyan járókelő is, akinek arcán előbb röpke értetlenséget fedezünk fel - unoka kérdezi nagyanyjától: Mit csinálnak ezek? -, de aztán rögtön érvényesül a törvény: az értetlenséget az a bizonyos derű és mosoly váltja föl. (Itt talán még szabályt próbára tévő kivétel sincsen.)

A Weöres Sándor-féle Csalóka Pétert gyakran játsszák mindenfelé. A rendező, Ecsedi Erzsébet (a zalaegerszegi Hevesi színház színésznője) most egy kicsit (alaposan) megbolondította a szegény ember - józan ésszel mégicsak elnyerhető - igazságát hirdető, népmese-alapú történetet: az ízes-zamatos népdalok-cigánydalok, a fiúk-lányok szépen megkoreografált, egymással feleselő incselkedései olyan szívfájdító jókedvet csinálnak a téren, mintha inkább valamelyik gyönyörű Kárpáti Péter-történetet látnánk. A görög kórusok távoli rokonaiként működő, mindig az események sűrűjében tüsténkedő falunépét nagyjából-egészéből a Soltis Színház tizenéves stúdiósai (főleg lányok) játsszák, nagy lendülettel. A főbb szerepeket kipróbált commedia dellarte-komédiásokra bízta Ecsedi Erzsi: az ártatlan képű, csavaros eszű Csalóka Pétert Pesti Arnold, a mérhetetlen kapzsiságában és ebből eredő hiszékenységében mindig hoppon maradó bírót Bruckner Roland játssza; ez utóbbi bumfordi és kardos feleségének szerepében Ziembicki Dóra tűnik föl. Külön szép a bíróné fejkendője alatt megbúvó kenyereskosár: mint groteszk tekintélyt parancsoló fejdísz; nem kevésbé a Csalóka Péter kalapját díszítő söröskupak-füzér: mint csörgő. (Akár a mindig bölcs udvari bolond csörgősipkája is lehetne.)

A történet ott ér véget, ahol a bírót kiebrudalja a falu - és közfelkiáltással a helyére emeli Csalóka Pétert, aki rögtön menekülőre fogja a dolgot. Amilyen okos, nyilván tudja, hogy a hatalom furcsa portéka; lehet, hogy jobb nem a közelébe menni. De most inkább a boldog finálé, amikor egy-egy dalstrófával - hogy pl. Mikor a lány gatyát mos, akkor bizony nem álmos - mindenki még egyszer megmutathatja magát, aztán kezdődhet vásári játékok kötelező velejárója, a kalapozás. Elvégre még ma premierbuli lesz, csak előbb a szomszédban megtartják a kőszínházi mezítlábas bemutatót . (Ecsedi Erzsi a forró délelőtti aszfalton mindenkire cipőt parancsolt.) Estig biztos megszáradnak a csuromvizes jelmezek is.

De talán éppen ebben - a játék és a közönségreakciók spontaneitásában és szabadságában - van a nem kifejezetten színházi helyszíneken bemutatott előadások ereje. Akad, aki magasra tartott mobiltelefonjával adja tovább az élményt: ha már nem látják, legalább halljanak valamit a dalokkal bőven teletűzdelt előadásból a családtagok (vagy ismerősök). Akad persze olyan járókelő is, akinek arcán előbb röpke értetlenséget fedezünk fel - unoka kérdezi nagyanyjától: Mit csinálnak ezek? -, de aztán rögtön érvényesül a törvény: az értetlenséget az a bizonyos derű és mosoly váltja föl. (Itt talán még szabályt próbára tévő kivétel sincsen.)

A Weöres Sándor-féle Csalóka Pétert gyakran játsszák mindenfelé. A rendező, Ecsedi Erzsébet (a zalaegerszegi Hevesi színház színésznője) most egy kicsit (alaposan) megbolondította a szegény ember - józan ésszel mégicsak elnyerhető - igazságát hirdető, népmese-alapú történetet: az ízes-zamatos népdalok-cigánydalok, a fiúk-lányok szépen megkoreografált, egymással feleselő incselkedései olyan szívfájdító jókedvet csinálnak a téren, mintha inkább valamelyik gyönyörű Kárpáti Péter-történetet látnánk. A görög kórusok távoli rokonaiként működő, mindig az események sűrűjében tüsténkedő falunépét nagyjából-egészéből a Soltis Színház tizenéves stúdiósai (főleg lányok) játsszák, nagy lendülettel. A főbb szerepeket kipróbált commedia dellarte-komédiásokra bízta Ecsedi Erzsi: az ártatlan képű, csavaros eszű Csalóka Pétert Pesti Arnold, a mérhetetlen kapzsiságában és ebből eredő hiszékenységében mindig hoppon maradó bírót Bruckner Roland játssza; ez utóbbi bumfordi és kardos feleségének szerepében Ziembicki Dóra tűnik föl. Külön szép a bíróné fejkendője alatt megbúvó kenyereskosár: mint groteszk tekintélyt parancsoló fejdísz; nem kevésbé a Csalóka Péter kalapját díszítő söröskupak-füzér: mint csörgő. (Akár a mindig bölcs udvari bolond csörgősipkája is lehetne.)

A történet ott ér véget, ahol a bírót kiebrudalja a falu - és közfelkiáltással a helyére emeli Csalóka Pétert, aki rögtön menekülőre fogja a dolgot. Amilyen okos, nyilván tudja, hogy a hatalom furcsa portéka; lehet, hogy jobb nem a közelébe menni. De most inkább a boldog finálé, amikor egy-egy dalstrófával - hogy pl. Mikor a lány gatyát mos, akkor bizony nem álmos - mindenki még egyszer megmutathatja magát, aztán kezdődhet vásári játékok kötelező velejárója, a kalapozás. Elvégre még ma premierbuli lesz, csak előbb a szomszédban megtartják a kőszínházi mezítlábas bemutatót . (Ecsedi Erzsi a forró délelőtti aszfalton mindenkire cipőt parancsolt.) Estig biztos megszáradnak a csuromvizes jelmezek is.

De talán éppen ebben - a játék és a közönségreakciók spontaneitásában és szabadságában - van a nem kifejezetten színházi helyszíneken bemutatott előadások ereje. Akad, aki magasra tartott mobiltelefonjával adja tovább az élményt: ha már nem látják, legalább halljanak valamit a dalokkal bőven teletűzdelt előadásból a családtagok (vagy ismerősök). Akad persze olyan járókelő is, akinek arcán előbb röpke értetlenséget fedezünk fel - unoka kérdezi nagyanyjától: Mit csinálnak ezek? -, de aztán rögtön érvényesül a törvény: az értetlenséget az a bizonyos derű és mosoly váltja föl. (Itt talán még szabályt próbára tévő kivétel sincsen.)

A Weöres Sándor-féle Csalóka Pétert gyakran játsszák mindenfelé. A rendező, Ecsedi Erzsébet (a zalaegerszegi Hevesi színház színésznője) most egy kicsit (alaposan) megbolondította a szegény ember - józan ésszel mégicsak elnyerhető - igazságát hirdető, népmese-alapú történetet: az ízes-zamatos népdalok-cigánydalok, a fiúk-lányok szépen megkoreografált, egymással feleselő incselkedései olyan szívfájdító jókedvet csinálnak a téren, mintha inkább valamelyik gyönyörű Kárpáti Péter-történetet látnánk. A görög kórusok távoli rokonaiként működő, mindig az események sűrűjében tüsténkedő falunépét nagyjából-egészéből a Soltis Színház tizenéves stúdiósai (főleg lányok) játsszák, nagy lendülettel. A főbb szerepeket kipróbált commedia dellarte-komédiásokra bízta Ecsedi Erzsi: az ártatlan képű, csavaros eszű Csalóka Pétert Pesti Arnold, a mérhetetlen kapzsiságában és ebből eredő hiszékenységében mindig hoppon maradó bírót Bruckner Roland játssza; ez utóbbi bumfordi és kardos feleségének szerepében Ziembicki Dóra tűnik föl. Külön szép a bíróné fejkendője alatt megbúvó kenyereskosár: mint groteszk tekintélyt parancsoló fejdísz; nem kevésbé a Csalóka Péter kalapját díszítő söröskupak-füzér: mint csörgő. (Akár a mindig bölcs udvari bolond csörgősipkája is lehetne.)

A történet ott ér véget, ahol a bírót kiebrudalja a falu - és közfelkiáltással a helyére emeli Csalóka Pétert, aki rögtön menekülőre fogja a dolgot. Amilyen okos, nyilván tudja, hogy a hatalom furcsa portéka; lehet, hogy jobb nem a közelébe menni. De most inkább a boldog finálé, amikor egy-egy dalstrófával - hogy pl. Mikor a lány gatyát mos, akkor bizony nem álmos - mindenki még egyszer megmutathatja magát, aztán kezdődhet vásári játékok kötelező velejárója, a kalapozás. Elvégre még ma premierbuli lesz, csak előbb a szomszédban megtartják a kőszínházi mezítlábas bemutatót . (Ecsedi Erzsi a forró délelőtti aszfalton mindenkire cipőt parancsolt.) Estig biztos megszáradnak a csuromvizes jelmezek is.

A Weöres Sándor-féle Csalóka Pétert gyakran játsszák mindenfelé. A rendező, Ecsedi Erzsébet (a zalaegerszegi Hevesi színház színésznője) most egy kicsit (alaposan) megbolondította a szegény ember - józan ésszel mégicsak elnyerhető - igazságát hirdető, népmese-alapú történetet: az ízes-zamatos népdalok-cigánydalok, a fiúk-lányok szépen megkoreografált, egymással feleselő incselkedései olyan szívfájdító jókedvet csinálnak a téren, mintha inkább valamelyik gyönyörű Kárpáti Péter-történetet látnánk. A görög kórusok távoli rokonaiként működő, mindig az események sűrűjében tüsténkedő falunépét nagyjából-egészéből a Soltis Színház tizenéves stúdiósai (főleg lányok) játsszák, nagy lendülettel. A főbb szerepeket kipróbált commedia dellarte-komédiásokra bízta Ecsedi Erzsi: az ártatlan képű, csavaros eszű Csalóka Pétert Pesti Arnold, a mérhetetlen kapzsiságában és ebből eredő hiszékenységében mindig hoppon maradó bírót Bruckner Roland játssza; ez utóbbi bumfordi és kardos feleségének szerepében Ziembicki Dóra tűnik föl. Külön szép a bíróné fejkendője alatt megbúvó kenyereskosár: mint groteszk tekintélyt parancsoló fejdísz; nem kevésbé a Csalóka Péter kalapját díszítő söröskupak-füzér: mint csörgő. (Akár a mindig bölcs udvari bolond csörgősipkája is lehetne.)

A történet ott ér véget, ahol a bírót kiebrudalja a falu - és közfelkiáltással a helyére emeli Csalóka Pétert, aki rögtön menekülőre fogja a dolgot. Amilyen okos, nyilván tudja, hogy a hatalom furcsa portéka; lehet, hogy jobb nem a közelébe menni. De most inkább a boldog finálé, amikor egy-egy dalstrófával - hogy pl. Mikor a lány gatyát mos, akkor bizony nem álmos - mindenki még egyszer megmutathatja magát, aztán kezdődhet vásári játékok kötelező velejárója, a kalapozás. Elvégre még ma premierbuli lesz, csak előbb a szomszédban megtartják a kőszínházi mezítlábas bemutatót . (Ecsedi Erzsi a forró délelőtti aszfalton mindenkire cipőt parancsolt.) Estig biztos megszáradnak a csuromvizes jelmezek is.

A Weöres Sándor-féle Csalóka Pétert gyakran játsszák mindenfelé. A rendező, Ecsedi Erzsébet (a zalaegerszegi Hevesi színház színésznője) most egy kicsit (alaposan) megbolondította a szegény ember - józan ésszel mégicsak elnyerhető - igazságát hirdető, népmese-alapú történetet: az ízes-zamatos népdalok-cigánydalok, a fiúk-lányok szépen megkoreografált, egymással feleselő incselkedései olyan szívfájdító jókedvet csinálnak a téren, mintha inkább valamelyik gyönyörű Kárpáti Péter-történetet látnánk. A görög kórusok távoli rokonaiként működő, mindig az események sűrűjében tüsténkedő falunépét nagyjából-egészéből a Soltis Színház tizenéves stúdiósai (főleg lányok) játsszák, nagy lendülettel. A főbb szerepeket kipróbált commedia dellarte-komédiásokra bízta Ecsedi Erzsi: az ártatlan képű, csavaros eszű Csalóka Pétert Pesti Arnold, a mérhetetlen kapzsiságában és ebből eredő hiszékenységében mindig hoppon maradó bírót Bruckner Roland játssza; ez utóbbi bumfordi és kardos feleségének szerepében Ziembicki Dóra tűnik föl. Külön szép a bíróné fejkendője alatt megbúvó kenyereskosár: mint groteszk tekintélyt parancsoló fejdísz; nem kevésbé a Csalóka Péter kalapját díszítő söröskupak-füzér: mint csörgő. (Akár a mindig bölcs udvari bolond csörgősipkája is lehetne.)

A történet ott ér véget, ahol a bírót kiebrudalja a falu - és közfelkiáltással a helyére emeli Csalóka Pétert, aki rögtön menekülőre fogja a dolgot. Amilyen okos, nyilván tudja, hogy a hatalom furcsa portéka; lehet, hogy jobb nem a közelébe menni. De most inkább a boldog finálé, amikor egy-egy dalstrófával - hogy pl. Mikor a lány gatyát mos, akkor bizony nem álmos - mindenki még egyszer megmutathatja magát, aztán kezdődhet vásári játékok kötelező velejárója, a kalapozás. Elvégre még ma premierbuli lesz, csak előbb a szomszédban megtartják a kőszínházi mezítlábas bemutatót . (Ecsedi Erzsi a forró délelőtti aszfalton mindenkire cipőt parancsolt.) Estig biztos megszáradnak a csuromvizes jelmezek is.

A történet ott ér véget, ahol a bírót kiebrudalja a falu - és közfelkiáltással a helyére emeli Csalóka Pétert, aki rögtön menekülőre fogja a dolgot. Amilyen okos, nyilván tudja, hogy a hatalom furcsa portéka; lehet, hogy jobb nem a közelébe menni. De most inkább a boldog finálé, amikor egy-egy dalstrófával - hogy pl. Mikor a lány gatyát mos, akkor bizony nem álmos - mindenki még egyszer megmutathatja magát, aztán kezdődhet vásári játékok kötelező velejárója, a kalapozás. Elvégre még ma premierbuli lesz, csak előbb a szomszédban megtartják a kőszínházi mezítlábas bemutatót . (Ecsedi Erzsi a forró délelőtti aszfalton mindenkire cipőt parancsolt.) Estig biztos megszáradnak a csuromvizes jelmezek is.

A történet ott ér véget, ahol a bírót kiebrudalja a falu - és közfelkiáltással a helyére emeli Csalóka Pétert, aki rögtön menekülőre fogja a dolgot. Amilyen okos, nyilván tudja, hogy a hatalom furcsa portéka; lehet, hogy jobb nem a közelébe menni. De most inkább a boldog finálé, amikor egy-egy dalstrófával - hogy pl. Mikor a lány gatyát mos, akkor bizony nem álmos - mindenki még egyszer megmutathatja magát, aztán kezdődhet vásári játékok kötelező velejárója, a kalapozás. Elvégre még ma premierbuli lesz, csak előbb a szomszédban megtartják a kőszínházi mezítlábas bemutatót . (Ecsedi Erzsi a forró délelőtti aszfalton mindenkire cipőt parancsolt.) Estig biztos megszáradnak a csuromvizes jelmezek is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!