Kultúra

2010.12.23. 15:00

Médiatörvény: a The Times szerint sérti a szabadságjogokat (frissítve)

Vezércikket és külön értékelő írásokat is közöl a londoni The Times a magyar médiatörvényről. A vezércikk, amely a patinás konzervatív brit napilap előfizetéses internetes honlapján már csütörtök hajnalban megjelent, a "Press Ganged" főcímet viseli; alcíme szerint "Az új magyarországi médiakorlátozások sértik a szabadságjogokat és az európai értékeket".

MTI

A "Press Ganged" főcím összetett értelmezésű szójáték: a "Press" a sajtó angol megfelelője, ám a "Press Ganged" kifejezés a modern angol zsargonban azt jelenti, hogy valakit erőszakos meggyőzési módszerekkel szorítanak rá az engedelmességre. Eredete a korábbi évszázadokra nyúlik vissza, amikor katonai kényszertoborzó osztagok - "press gangs" - járták az országot, civileket hajtva erőszakkal fegyveres szolgálatra.
   
A The Times vezércikke szerint a kommunizmus utolsó éveiben Magyarország vezetői a liberalizáció élvonalában járóknak tartották magukat, ám mégis képtelennek bizonyultak arra, hogy megértsék a szabadság iránti népi vágyakozást, és Kelet-Európa önkényuralmi vezetőivel együtt elsöpörték őket.
   
Utódaikról pedig most kiderül, hogy nem tisztelik sokkal jobban az alkotmányos politizálást és a szabad sajtót. A magyar parlament által e héten elfogadott törvény alapján minden újság, folyóirat, műsorszóró és honlap állami cenzúrának lesz kitéve.
   
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nevű szervezet - amelynek funkcióját elfedi e siváran bürokratikus elnevezés - az "egyensúly" és a "méltóság" rosszul körülírt meghatározásainak érvényesítését írja elő a médiának, hatalmas pénzbírságok terhe mellett.
   
A gazdasági válság közepette Orbán Viktor nagy parlamenti többséget szerzett áprilisban, és Magyarországon azóta populista és antiliberális törvények sorát léptették életbe - áll a The Times vezércikkében.
   
A lap szerint a médiára kirótt korlátozások nyomán az ország most már aggasztóan közel került egy olyan egypárti államrendszerhez, amelyben a bírálatot nem csupán helytelenítik, de büntetik is.
   
A hatóság tagjainak mindegyikét a Fidesz nevezte ki, és mindegyikük e párthoz tartozik. Vezetőjét 2020-ig nem lehet elmozdítani posztjáról, és rendeleteket adhat ki a médiának, anélkül, hogy e dekrétumokat a parlament elé utalná.
   
A szabadság e korlátozásait még jobban kihangsúlyozza egy ironikus diplomáciai baleset: Magyarország január 1-jével átveszi az EU soros féléves elnöki tisztségét. Az ország még nem folyamodott a kommunista érában megismert kisszerű zsarnoki módszerekhez, az európai nemzetek családjának értékeivel azonban szembekerült. Az EU-nak egyesült erővel tiltakoznia kell - fejeződik be a The Times csütörtöki vezércikke.
   
A lap internetes kiadásának Európa rovatában ezzel egy időben Karacs Imre publicista írása is megjelent, "A magyar média elhallgattatása felfordulást okoz az EU-ban" címmel.
   
A cikk szerint az EU válsággal kénytelen szembesülni, mivel azt az országot, amely a következő hat hónapra éppen átvenni készül az unió vezetését, "felfüggesztéssel fenyegetik", amiért önkényuralmi rendszer felé sodródik.
   
Magyarország éppen azon a napon veszi át a soros EU-elnökséget, amikor konzervatív kormánya vissza akarja állítani az állami cenzúrát, két évtizeddel a kommunizmus bukása után.
   
Denis MacShane, az előző, munkáspárti brit kormány volt EU-ügyi államtitkára azt mondta a The Timesnak, hogy "most reflektorfénybe kerül Magyarország, és politikai uralkodó osztályának nagyon nem európai hozzáállása a média, valamint az igazságszolgáltatás szabadságához és függetlenségéhez".
   
MacShane kijelentette: az első magyar EU-elnöki félév ki fogja hangsúlyozni azokat az okokat, amelyek miatt sokan egyetértenek abban, hogy most már el lehet törölni ezeket a féléves elnökségeket.
   
Az írás szerint Orbán Viktor hazai népszerűségét erősítette nacionalizmusa, amely azonban külföldön Jörg Haiderrel, a néhai osztrák szélsőjobboldali vezetővel való összehasonlításokra ad okot. A szerző szerint szinte elképzelhetetlen lenne egy olyan ország kiközösítése, amely éppen az EU-elnöki tisztséget tölti be, ám német politikusok éppen ezt követelik. A lap idézi Jürgen Trittint, a német Zöldek frakcióvezetőjét, aki szerint "az európai értékeket nem szabad feláldozni az ostoba nacionalizmus oltárán ... ez érvényes volt Haiderre, és most érvényes Magyarországra is".
   
A The Times internetes kiadása azonban csütörtökön közölt egy harmadik írást is, Roger Boyestól, a lap veterán európai tudósítójától, aki szerint egyes nyugati reakciók - például Trittin azon felvetése, hogy az EU ne adja át Magyarországnak az elnökséget a médiatervek törléséig - eltúlzottak. Boyes szerint Nagy-Britannia rágalmazásellenes jogszabályai - amelyek sokba kerülhetnek -, vagy az olaszországi politikai és médiaérdekeltségek szövevénye nem nyújt igazán erős alapot Európa új demokráciáinak bírálatához.
   
Németországban a politikusok rendszerint ragaszkodnak minden interjú szövegének ellenőrzéséhez, és fenntartják a jogot válaszaik megmásítására.
   
Magyarországot az időzítés miatt bírálják, a közeledő EU-elnökség ugyanis az országra irányította a reflektorfényt. Más közép-európai demokráciák is megsértik azonban a nyugati normákat, Lengyelországban például az "iskolai homoszexuális propaganda" - valójában az Aidsről szóló ismertető szórólapok - tilalmát fontolgatják, és az országnak kemény abortuszellenes törvényei vannak, a romák pedig a térség egészében diszkriminációtól szenvednek - írja Boyes.
   
A szerző szerint a térség nem készül visszazuhanni a háború előtti ultranacionalizmusba. "Ébernek kell maradnunk a sajtószabadság ügyében, de Magyarországot nem szabad összekeverni Vlagyimir Putyin Oroszországával, ahol a kritikai újságírás valóban károsíthatja az egészséget" - fejeződik be Boyes írása.

OLDALTÖRÉS: Német politikusok nyilatkozatai a magyar médiatörvényről

Német politikusok nyilatkozatai a magyar médiatörvényről

Német politikusok nyilatkozatai a magyar médiatörvényről

Német politikusok nyilatkozatai a magyar médiatörvényről

A német külügyminisztérium államminisztere szerint a médiatörvény "nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre" - derül ki a külügyi tárca sajtóközleményéből.

Werner Hoyer csütörtökön Berlinben kijelentette: "ha csak a legcsekélyebb gyanúja is fölmerül annak, hogy az Európai Unió egy tagországában a média szabadságát a tartalmi ellenőrzés valamilyen formájának vetik alá, az komoly aggodalomra ad okot. Az EU jövendő soros elnökeként Magyarország különös felelősséget visel azért, hogy a világban képviselje Európa értékeit és érdekeit" - fogalmazott a külügyi államminiszter.
   
Hozzátette: "A szövetségi kormány üdvözli, hogy az Európai Bizottság mint +az értékek védelmezője+ ellenőrzi, vajon a Magyarországon elfogadott médiatörvények összeegyeztethetők-e a Lisszaboni Szerződés által előírt standardokkal. A sokszínűségben megnyilvánuló egységen alapuló Európai Unió szellemének mindenesetre nem felelnek meg."
   
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke csütörtökön egy interjúban  úgy vélte, Magyarország arra készül, hogy lerombolja az Európai Unió alapvető értékeit. Felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen szerződésszegési eljárást. A Deutschlandradio Kulturnak adott interjúban azt is hozzátette, hogy sajnálatos módon más uniós államok is Magyarországéhoz hasonló úton járnak a kényelmetlen médiumok fölötti ellenőrzés terén. Élesen bírálta Schulz a francia- és az olaszországi helyzetet, ahol szerinte a szerkesztőségek "gleichschaltolása" folyik.
   
Állami pénzügyei miatt Magyarországra - Görögországhoz és Írországhoz hasonlóan - nagy nyomás nehezedik - jegyezte meg Shultz. Világossá kell tenni, hogy aki felmondja a szolidaritást az alapértékeknél, az más területeken sem számíthat szolidaritásra  - tette hozzá. 
   
A Die Welt csütörtökön arról számolt be, hogy az Európai Parlament liberális frakciójának német képviselői felszólították pártjuk, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökét: tegyen lépéseket Magyarország elleni szankciók elrendelése érdekében.
   
Guido Westerwelle FDP-elnöknek (és német külügyminiszternek) most "mielőbb lépnie kell, és kollégáival meg kell szerveznie a többséget (az Európai Tanácsban a szankciók érdekében), ellenkező esetben tekintélyelvű rothadás vonul be az Európai Unióba" - jelentette ki a konzervatív újságnak nyilatkozva Alexander Lambsdorff EP-képviselő. Emlékeztetett arra, hogy az alapvető európai értékek, így a sajtó- és a véleménynyilvánítási szabadság megsértése esetére a Lisszaboni Szerződés jogok megvonását irányozza elő. "Ennek legelőször is az EU-elnökség betöltéséhez való jogot kellene érintenie" - vélekedett a német liberális EP-képviselő.
   
A berlini Wissenschaft und Politik alapítvány Kelet-Európa-szakértője a liberális Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, hogy éber figyelemmel kell kísérni a magyarországi fejleményeket, ám "korai volna még riadót fújni". Kai-Olaf Lang szerint ha a budapesti kormány csakugyan "következetesen és extenzív módon" alkalmazza a médiatörvényt, akkor két irányból is kellemetlenség vár rá. Nemzetközi szervezetek hangosan tiltakozni fognak, és megpróbálnak kívülről politikai nyomást szervezni. A Magyarországon jelen lévő nagy nyugati médiakonszernek pedig aligha fognak beletörődni az állami gyámkodásba.
   
Utóbbiak egyike, az esseni székhelyű WAZ-csoport már napok óta foglalkozik a kérdéssel - írta a Süddeutsche Zeitung. A társaság ügyvezető igazgatója, Bodo Hombach január közepére összehívta a WAZ-hez tartozó magyarországi lapok (köztük a HVG hetilap) főszerkesztőit, egyelőre csak "beszélgetésre". Mint fogalmazott, számára "újdonságot jelentene, ha Magyarország azok közé az országok közé tartozna, amelyekért aggódni kell".

 

OLDALTÖRÉS: A pozsonyi Pravda a magyarországi médiaszabályozásról


A pozsonyi Pravda a magyarországi médiaszabályozásról


A pozsonyi Pravda a magyarországi médiaszabályozásról


A pozsonyi Pravda a magyarországi médiaszabályozásról

Orbán az unión kívül cím alatt közöl csütörtökön kommentárt a magyarországi médiaszabályozásról a Pravda című független szlovák napilap.

"A magyar miniszterelnök a legrosszabb karácsonyi ajándékot kapta. Megérdemelten. Előbb a luxemburgi külügyek irányítója hasonlította őt Alexandr Lukasenkához, az utolsó európai diktátorhoz, majd néhány órával később a német kancellár üzente meg neki, hogy ne hozzon szégyent Európára. A diplomácia nyelvéből lefordítva politikai csirkefogónak nevezte" - írja a szerző.
   
Miroslav Caplovic szerint az Európai Unió történetében még soha nem történt meg, hogy egy ország megkérdőjelezett volna egy másik országot, hogy megérdemli a féléves uniós elnökség átvételét.
   
"Orbán Viktor január 1-én azzal veszi át az (EU) elnökséget, hogy néhány állam már arra vár, mikor telik le a hathónapos uniós elnöksége" - jegyzi meg Caplovic. Emlékeztet: amikor 2002-ben az EU bírálta a magyar kormányt, Orbán ezt azzal intézte el, hogy "van élet az unión kívül is". 2004-től Magyarország az unió tagja, s Orbán elintézte, hogy Magyarország a peremen legyen - fejti ki a szerző.
   
Úgy véli: a Budapestnek címzett "kemény" üzenetekért, amelyek a médiatörvénnyel kapcsolatban hangzottak el, a fehérorosz diktátornak sem kellene szégyellnie magát. Orbán olyan nagyot hibázott, hogy "a hallgatás farizeusság lett volna".
   
Caplovic kifejti: szinte biztos, hogy Orbánt bizalmas úton is figyelmeztették, milyen reakciókat fog kiváltani törvénye, de nem kizárt, hogy Orbán nem látja a valóságot. Szerinte Orbán hasonlóan gondolkodik, mint egykoron Vladimír Meciar, volt szlovák kormányfő, aki az utolsó pillanatig meg volt győződve arról, hogy nem kell komolyan venni az amerikai figyelmeztetéseket, miszerint politikája miatt Szlovákiát nem veszik fel a NATO-ba.
   
"Orbán naiv volt, ha az EU kulcsfontosságú játékosainak nagyvonalúságával számolt" - állítja Caplovic. Úgy véli, hogy az Orbán kormány előző gazdasági lépései elsősorban a német, francia, brit és az osztrák cégeket sújtották, s ez most visszaüt.
   
"Magyarország, mint lebecsült ország veszi át az (EU) elnökséget. Orbán minden remek ötlete ellenállásba ütközhet. A magyar miniszterelnök ehhez maga szolgáltatott ürügyet az Európai Unió politikusainak" - zárja kommentárját a Pravda.

OLDALTÖRÉS: A német és a magyar külügyminiszter tárgyalása

A német és a magyar külügyminiszter tárgyalása

A német és a magyar külügyminiszter tárgyalása

A német és a magyar külügyminiszter tárgyalása

A német külügyminiszter telefonon tárgyalt magyar kollégájával a médiatörvény esetleges megváltoztatásáról - közölte a német külügyminisztérium csütörtökön.

Guido Westerwelle és Martonyi János a tárca szóvivője szerint "barátságos légkörben a médiatörvény megváltoztatásának lehetőségéről beszéltek".


Magyarországon fenn kell tartani a sajtószabadságot

Magyarországon fenn kell tartani a sajtószabadságot - emelte ki a héten elfogadott magyar médiatörvénnyel kapcsolatban csütörtökön Brüsszelben kiadott közleményében Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője.

"A Pravda ideje lejárt. Az új törvény elfogadhatatlan. Magyarországnak magyarázatot kell adnia, és az Európai Bizottságnak cselekednie kell" - idézi őt a közlemény, amelyet az MTI-hez is eljuttattak.
   
A belga politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország hamarosan megkezdi első európai uniós elnökségét. Márpedig "ebben a funkcióban nem egyszerűen el kell fogadnia és osztania kell valamennyi közösen vallott demokratikus elvet, beleértve az információ és a sajtó szabadságát is, hanem meg is kell védelmeznie azokat" - tette hozzá Verhofstadt.
   
Mint fogalmazott, egyetlen EU-tagállamnak sem engedhető meg, hogy meg nem határozott nemzetbiztonsági megfontolásokra hivatkozva korlátozza azokat a szabadságjogokat, amelyek az értékekre épülő Unió középpontjában találhatók.

OLDALTÖRÉS: Lázár: nem akar háborúzni a sajtóval a kormány


Lázár: nem akar háborúzni a sajtóval a kormány


Lázár: nem akar háborúzni a sajtóval a kormány


Lázár: nem akar háborúzni a sajtóval a kormány

Nem az a kormány célja, hogy a magyar sajtóval háborúzzon, hiszen az ilyen harcot a konzervatív oldal eddig mindig elveszítette az elmúlt húsz évben - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön a TV2 Mokka című reggeli műsorában az új médiaszabályozással kapcsolatban. A frakcióvezető szerint a cél, hogy megpróbáljanak olyan kérdéseket szabályozni, amelyek eddig nem voltak szabályozva, "viszont ha nem működik a dolog, akkor korrekcióra szorul" - fűzte hozzá.
   
A Magyar Szocialista Párt felelőssége óriási abban, hogy több külföldi lap és politikusok is negatívan szóltak az új médiaszabályozásról - mondta Lázár János. Szerinte az MSZP tudatosan félretájékoztatja a nemzetközi közvéleményt és az európai parlamenti képviselőket. Ez súlyos felelőtlenség, "mert nem könnyű gazdasági helyzetben próbálják lejáratni az országot mondvacsinált indokokkal" - jelentette ki.
   
A frakcióvezető elmondta, hogy a médiaszabályozás valóban érzékeny kérdés, de a magyar törvényekben csak olyan modellek vannak, amelyek az uniós országokban már honosak és hagyományosak.
   
A szkepticizmus leginkább a jogalkalmazókkal szemben erős - vélte Lázár János. "Én azt gondolom, annyi bizalomra mindenféleképpen szüksége van a médiahatóságnak, hogy alkalmazni tudja a jogszabályt, és ha rosszul alkalmazza vagy gondok lesznek, akkor a tiltakozás hatására az Országgyűlés meg fogja változtatni ezt a törvényt" - hangsúlyozta.

OLDALTÖRÉS: Német lapkommentárok a magyar médiatörvényről

Német lapkommentárok a magyar médiatörvényről

Német lapkommentárok a magyar médiatörvényről

Német lapkommentárok a magyar médiatörvényről

Számos országos és regionális német újság szentelt kommentárt csütörtökön a magyar médiatörvénynek, amely vezető téma volt a Deutschlandfunk rádió reggeli lapszemléjében is.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung bírálóan jegyzi meg: még mielőtt egyetlen egyszer is alkalmazták volna az új jogszabályt, a nyugati figyelmeztetők egyetértenek abban, hogy az felszámolja a sajtószabadságot. Holott egyikük sem ismeri a magyar sajtótermékeket, beleértve az internetet, és azok antiszemitizmustól pornográfiáig terjedő rettenetes skáláját. "Orbán kormányfőnek elment volna az esze, ha a komoly rádióadókon és újságokon akarna hatalmával példát statuálni ahelyett, hogy ott avatkozna be, ahová remélhetőleg még soha nem esett Asselborn (luxemburgi külügyminiszter) és Merkel asszony pillantása" - hangsúlyozta a kommentátor.
   
Georg Paul Hefty emlékeztet arra, hogy az alkotmánybíróság döntései alapján Magyarországon nagyobb becsben áll a véleménynyilvánítás szabadsága, mint általában Nyugaton. Sok habókos és ügyeskedő ezt szándékosan és gátlástalanul félreértette. Éveken át panaszkodtak magyar értelmiségiek - köztük Kertész Imre Nobel-díjas író - arra, micsoda förmedvények láthatnak napvilágot Magyarországon. Most pedig elvetendő volna az ezek elleni törvényi fellépés? "Éppen azok a nyugatiak, akik olyan dörzsölt politikusnak tartják Orbánt, akitől minden kitelik, feltételezhetnének róla annyi politikai józanságot, hogy nem akarja magát és pártját elszigetelni a tízmilliós országban, miközben egész Nyugat-Európából megvetés sugárzik feléje" - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
   
A liberális Süddeutsche Zeitung úgy látja: Európa egy központi fekvésű állama arra készül, hogy ledöntse a demokrácia tartóoszlopait, miközben az EU-ban ez hosszú ideje senkit sem zavar. A kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz "következetesen azon munkálkodik, hogy e párt és Orbán Viktor miniszterelnök egyeduralma tartós berendezkedéssé váljon... A médiatörvényről szóló szavazás csak a végpontját képezi egy konzekvens folyamatnak. (Az EU-ban) senki sem akarta idejében megbélyegezni a média engedelmességre szorítását, holott a nyomásgyakorlás a magyar kormányra, amely oly kényes a külföldön róla kialakult tisztességes képre, néhány dolgot megakadályozhatott volna" - írta Michael Frank, a müncheni újság bécsi tudósítója.
   
Kommentárja végén megállapítja: az 1989/90-es fordulat után Magyarországon nem alakult ki a demokraták széles bázisa. "Harsány gyűlöletkampányaikkal a konzervatívok meg a posztkommunisták felőrölték a kritikus szemű civiltársadalmat, és lejáratták a parlamenti demokráciát. A korrupcióba, a politikai marakodásba és obstrukcióba belefásulva túlontúl sok magyar vágyik az erős emberre. Ezt alakítja számukra Orbán, és a többség (még) csaknem kritikátlanul tapsol neki."
   
A konzervatív Die Welt szerint a magyar médiatörvény kitárja a kaput a kritikus hangú médiumok állami szekatúrája előtt. Ez "szégyen egy demokratikus államra nézve, egyúttal jele annak, hogy a magyarországi politika húsz évvel a falomlás után sem találta meg a mérsékelt egyensúlyt. A folyamat Európa számára is kínos: megmutatja az új tagok felvételének alapvető konstrukciós hibáját. A csatlakozás előtt az Európai Bizottság érvényt tud szerezni szigorú követelményeknek. Ha azonban egy állam már belül van, akkor alig akad eszköz arra, hogy a kívánt színvonalat tartani lehessen. Ez éppúgy érvényes Magyarországra, mint Romániára vagy Bulgáriára" - állapította meg Clemens Wergin.
   
Meglátása szerint a fejlemények hosszú ideje előre láthatóak voltak. Az Európai Parlament meghallgatást tartott a médiatörvényről, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet pedig már korán éles bírálattal illette a jogszabályt. Fölmerül a kérdés, vajon mire való az Európai Unió elnöke, a bizottság elnöke meg a többi brüsszeli EU-főnök, ha egy sem akad közöttük, aki idejekorán megkísérelne csillapítani egy ilyen válságot. Az Ausztria elleni, az FPÖ kormányra kerülése miatt elrendelt szankciók ugyan arra szolgálnak példával, hogyan nem szabad eljárni. A művészet az lett volna, ha korán sikerül csillapítani a válságot, és nyomást gyakorolni Orbán Viktor miniszterelnökre. Most már bekövetkezett a kár Európában."
   
Lehet-e, kell-e Európának rezzenéstelenül szemlélnie a magyarországi fejleményeket? - tette föl a kérdést a  Der Tagesspiegel kommentátora. A helyzet a liberális berlini újságot is az Ausztria elleni EU-szankciókra emlékezteti, amit nem nevez bátorítónak. Ám a folyamat szerinte olyan súlyos, hogy az Európai Parlament fellépését kívánja. A testületnek el kell érnie, hogy Orbán Viktor állást foglaljon a kérdésben. Ha Európa értékközösséget jelent, amint azt mindenki újra meg újra hangsúlyozza, akkor Orbánnak magyarázatot kell adnia arra, hogyan egyeztethető össze az új médiatörvény a véleménynyilvánítás szabadságával - írta a Der Tagesspiegel.

OLDALTÖRÉS: Az Európai Hírügynökségek Szövetsége aggódik a magyar médiatörvény miatt

Az Európai Hírügynökségek Szövetsége aggódik a magyar médiatörvény miatt

Az Európai Hírügynökségek Szövetsége aggódik a magyar médiatörvény miatt

Az Európai Hírügynökségek Szövetsége aggódik a magyar médiatörvény miatt

Az Európai Hírügynökségek Szövetsége (EANA) a magyar kormányhoz és parlamenthez írt levelében csütörtökön aggodalmát fejezte a magyar médiatörvény miatt.

"Az EANA elnöksége 2010 nyara óta figyelemmel kíséri a magyar kormánynak az ország médiatörvényének megváltoztatására tett intézkedéseit. Az EANA elnöksége csatlakozik ahhoz a nagy számú médiához és emberi jogi szervezethez, amely mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ország médiával kapcsolatos törvénykezése elfordul a médiaszabadság alapvető elveitől" - áll a levélben, amelyet Erik Nylén, az EANA titkára juttatott el az MTI-hez.
   
"Hangsúlyozni kell, hogy ezek az új médiatörvények, amelyek nagyobb ellenőrzést biztosítanak a kormányzati szerveknek a média fölött és utat nyitnak azelőtt, hogy az újságírókat rákényszerítsék forrásaik felfedésére, stb., olyankor kerülnek alkalmazásra, amikor a magyar kormánynak át kell vennie az Európai Unió elnökségét.
   
Egy olyan médiatörvény alkalmazása, amely ha visszaélnek vele, alkalmas a média elnyomására és sérti a médiaszabadság és az elfogulatlan hírközlés alapvető elveit, nem csupán Magyarországot érinti, hanem az egész európai közösséget is - fogalmazott Mika Petterson, az EANA elnöke, az STT-Lehtikuva finn hírügynökség főszerkesztője és vezérigazgatója.
   
Az EANA 31 európai ország hírügynökségeit tömöríti és együttműködési és tájékozódási fóruma a hírügynökségi tevékenységnek. Az EANA alapokmánya hangsúlyozza, hogy a tag hírügynökségek támogatják a sajtószabadság és az elfogulatlan hírközlés elveit.
   
A szervezet elnöksége sürgeti a magyar kormányt, hogy védje a közszolgálati és egyéb média függetlenségét" - hangzik a levél.

OLDALTÖRÉS: Az LMP azt kéri, hogy az államfő ne írja alá a médiatörvényt


Az LMP azt kéri, hogy az államfő ne írja alá a médiatörvényt


Az LMP azt kéri, hogy az államfő ne írja alá a médiatörvényt


Az LMP azt kéri, hogy az államfő ne írja alá a médiatörvényt

Az LMP levélben fordult Schmitt Pál államfőhöz, amelyben azt kérik, hogy ne írja alá a médiatörvényt - mondta csütörtöki parlamenti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely.

A frakcióvezető-helyettes közölte, miután úgy gondolják, hogy "Magyarország nemzetközi tekintélyét már csak a köztársasági elnök úr tudja megmenteni ebben a történetben", ezért csütörtökön levélben fordult Schmitt Pálhoz, amelyben azt kéri, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény ügyében kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
   
A politikus úgy fogalmazott, hogy "rég nem volt ilyen rossz híre Magyarországnak a nemzetközi sajtóban és az európai politikában". Leszögezte, hogy ennek senki nem örülhet, akinek fontos az ország jövője, de úgy gondolja, hogy a kialakult helyzetért egyértelműen a kormánypártok a felelősek.
   
Azt mondta, a Fidesz képviselőin kívül mindenki világosan látja, hogy a törvény nem méltó Magyarországhoz. Szavai szerint "mindenki tudja rajtuk kívül", hogy az elfogadott médiaszabályozás "messze nem európai". Hozzátette, hogy a szabályozás "súlyosan sérti a szólás szabadságát és mindent  megtesz azért, hogy olyan médiamonopóliumokat hozzon létre, amiket az európai médiaszabályozás éppen lebontani szeretne".
   
Hangot adott annak a véleményének, hogy a kormány azt kapja a nemzetközi sajtótól és politikától, "amit megérdemel". Hangsúlyozta, hogy levelét viszont azért írta, mert semmilyen módon nem akarnak ahhoz hozzájárulni, hogy az ország megítélése még rosszabb legyen.
   
Arra a kérdésre, hogy Jánosi György volt szocialista képviselő, előző ciklusban benyújtott javaslata lényegében ugyanilyen megszorításokat tartalmazott volna, azt felelte, meglátása szerint jelentős különbségek vannak a két eset között. Hozzátette, hogy nem akarja megvédeni a szocialistákat, mert a 2008-ban elindult médiaszabályozási folyamatot is nagyon rossznak tartja.
   
Kijelentette, "furcsa érzésük van" amiatt, hogy a szocialisták egy olyan törvényt bírálnak, amihez hasonlóban ők is gondolkodtak, de akkor "messze nem ilyen törvényről volt szó".

OLDALTÖRÉS: Harminc napon belül határozna a jogorvoslatról a bíróság

Harminc napon belül határozna a jogorvoslatról a bíróság

Harminc napon belül határozna a jogorvoslatról a bíróság

Harminc napon belül határozna a jogorvoslatról a bíróság

Harminc napon belül kell döntenie a bíróságnak a médiatanács hatósági határozatainak felülvizsgálatáról, ha a parlament elfogadja azt a zárószavazás előtti módosító indítványt, amelyet az alkotmányügyi bizottság az egyes cégjogi és társasági jogú tárgyú törvények módosításához nyújtott be csütörtökön.

Az indítvány kimondja, hogy a jogorvoslati eljárásokban mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz. A médiatörvény keddre virradóra elfogadott - kihirdetésre váró - szövege mindössze annyit rögzített, hogy az eljárást soron kívül lefolytatni.
   
A csütörtökön benyújtott módosító javaslat értelmében a felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
   
A Balsai István bizottsági elnök által aláírt indítvány indoklása szerint a médiatanács hatósági határozatai ellen indítható bírósági eljárások gyors befejezése közérdek és az érintett médiaszolgáltató méltányolható magánérdeke is, ezért szükséges rövid határidőt megállapítani.
   
A médiatörvény alapján a keresetlevél benyújtásának önmagában nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására, de a keresettel támadott médiahatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése kérhető a bíróságtól.

OLDALTÖRÉS: Alexander Lambsdorff felhívása a német külügyminiszterhez

 

 

 


Alexander Lambsdorff felhívása a német külügyminiszterhez

Az Európai Parlament egy német képviselője levélben kérte fellépésre a német külügyminisztert a magyar médiatörvény kapcsán - adta hírül szerdán a dpa német hírügynökség. A Die Welt című konzervatív napilap csütörtöki számában megjelenő hír szerint - amelyből a dpa hírügynökség már szerdán este rövid részletet közölt egy összefoglaló jelentésében - Alexander Lambsdorff (FDP) arra szólította fel Guido Westerwellét, hogy járjon közben az Európai Uniónál Magyarország elleni szankciók érdekében. Ellenkező esetben - így a liberális EP-képviselő az újságnak - "tekintélyelvű rothadás vonul be az Európai Unióba".
   
A német hírügynökség értesülése szerint Norbert Lammert, a Bundestag elnöke levélben fordult magyar kollégájához, Kövér László házelnökhöz, és aggodalmának adott hangot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!