Kultúra

2011.08.18. 15:04

II. János Pál pápa arcképe az oltáron

Augusztus 20-án a miskolci minorita templomban szentelik fel az első olyan oltárt Magyarországon, amelyen a nemrég boldoggá avatott Karol Wojtyla, vagyis II. János Pál pápa arcképe is helyet kap.

MTI

A hármasoltáron középen az Isteni Irgalmasság képe látható, baloldalt Szent Fausztina nővér, az eredeti kép megfestetője, a kultusz elterjesztője, jobboldalt pedig II. János Pál pápa, Fausztina szentté és az irgalmasság ünneppé emelője.
   
A lengyel Fausztina a múlt században élt, János Pált idén avatták boldoggá, így ez új ikonográfiai egység az évezredes keresztény kultúrában - tájékoztatta az MTI-t Szunyogh László építész, belsőépítész, az oltár tervezője.
   
A miskolci minorita templomnak eddig is erős kötődése volt a lengyelekhez: Irgalmas Jézus-képpel és Szent Fausztina-ereklyével is rendelkezik. II. János Pál boldoggá avatása kapcsán határozta el a képviselőtestület, hogy az Irgalmasság-képet és az ereklyét egy-egy új Fausztina- és Wojtyla-képpel kiegészítve, egységesen, oltárrá szervezve állítja fel.
   
Az új oltár a klasszicista környezethez illeszkedik, de részleteiben mai motívumokat is tartalmaz. Augusztus 20-án, a 18 órai szentmise keretében szenteli fel Jan Zajac krakkói segédpüspök, az Isteni Irgalmasság Bazilikájának igazgatója.


Idén a győri megyéspüspök mondja a szentbeszédet a bazilika előtti szentmisén

Idén Pápai Lajos győri megyéspüspök mondja az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepi szentmisén a szentbeszédet; a budapesti Szent István-bazilika előtti téren rendezendő eseményen a közjogi méltóságok mellett jelen lesz Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius is.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai közösen mutatják be a Szent István-bazilika előtti téren, de a szentbeszédet idén a győri megyéspüspök mondja az augusztus 20-i ünnepi szertartáson.
   
Az eseményre meghívták mások mellett a közjogi méltóságokat, a kormány tagjait, illetve a diplomáciai testület tagjait.
   
A szertartás után kezdődik a Szent Jobb-körmenet, amely a Szent István tér-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi tér-Zrínyi utcán haladva tér vissza a bazilika előtti térre. A körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert szerzetes- és lovagrendek, az apostoli élet társaságai, valamint a plébániák zarándokcsoportjai vonulnak majd.
   
Az idei évben fennállásának 80. évfordulóját ünneplő Katolikus Karitász is részt vesz az ünnepségen, hogy együtt adjanak hálát a segélyszervezet által végzett több évtizedes szolgálatért. A karitász munkatársai és önkéntesei Écsy Gábor országos igazgatóval és az egyházmegyei vezetőivel együtt vonulnak majd a körmenetben, egységes öltözékben, a szervezet zászlaja mögött - közölte a karitatív szervezet.
   
Az állami ünnepség szombat reggel a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődik a Kossuth téren, és az esti ünnepi tűzijátékkal zárul.
   
Az e naphoz kapcsolódó népi hagyományok, az aratás végét köszöntő aratókoszorú készítése és a kenyérszentelés 1092-ben egészült ki a Szent István-ünneppel; VII. Gergely pápa utasítására I. László király (1077-1095) rendelte el az akkor már szentté avatott elődje ünnepének megtartását.
   
Az I. Szent István király (1000-1038) kézfejereklyéjeként tisztelt Szent Jobb kultusza hivatalos ünneppé 1424-ben emelkedett. Az ereklyét Mária Terézia (1740-1780) hozatta vissza Magyarországra 1771-ben, amelynek bemutatását minden év augusztus 20-ára rendelte el, és napját hivatalos nemzeti ünnepnappá nyilváníttatta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!