Bolyongani óraszám a beatnikek világában

A budapesti Ludwig Múzeumban november 9-én különös kiállítás nyílt. Az Allen Ginsberg munkássága és személyisége köré épített virtuális, multimédiás tárlat betekintést nyújt a beatnemzedék legendás történetébe, amely az 1940-es években vette kezdetét New Yorkban és San Franciscóban, és amely aztán különféle formában futótűzként terjedt el világszerte.

„Helló, Beatnikek! Nem egy klasszikus értelemben vett kiállítást láthatunk itt, a falakon sorakozó műtárgyakkal. Ez inkább vizuális és akusztikus antológia: élményszerűen megtapasztalhatunk egy vetített képekkel teli fantasztikus világot, s virtuálisan bebarangolhatjuk a második világháború alatt New Yorkban kibontakozó, majd 1955-től világszerte elterjedt jelentős multikulturális mozgalmat" – a kurátor, Jean-Jacques Lebel szavai ezek.

Allen Ginsbergnek és a többi beatnik alkotónak állandó témája volt a háború elleni protestálás

Ismert és ismeretlen filmek, nyilvános felolvasások, felvételek, sohasem látott riportok, szövegek ismertetik meg a sötét termekben függő vetítővásznak közt bolyongó látogatót Jack Kerouac, William Burroughs, Gregory Corso, Michael McClure, Gary Snyder, Peter Orlovsky, illetve természetesen Allen Ginsberg világával.

Vérbeli lázadók voltak, egy ma már kihalófélben levő faj képviselői. A társaság folyamatosan tiltakozott. Tiltakoztak a vietnámi háború ellen, a Wall Street és a Pentagon ellen, az atombomba, a nukleáris ipar, és általában a kulturális és politikai imperializmus minden formája ellen.

Ezeket egyenesen disznóságnak tartották. Egy 1968-as chicagói tüntetésre konkrétan egy visító, élő malacot vitt magával Allen Ginsberg, William S. Burroughs és Jean Genet. Elnökjelöltnek.

Ginsbergék generációja új nyelvet és életformát vezetett be a második világháború után. Alkotói módszereikben sem követték a klasszikus mintákat.

Az egyik vásznon végigfut Kerouac leghíresebb munkája, az Úton. Egy lendülettel írta, éjt nappallá téve. Összeragasztott egy „végtelenített" tekercset, hogy menet közben ne kelljen mindig a papírok befűzésével vesződnie.

Egy másik teremben látható Jean-Jacques Lebel korábban be nem mutatott, Párizsban forgatott Ginsberg-interjúja. A felvétel négy óra hosszú.

A kiállítás három franciaországi és egy német intézmény együttműködésével valósult meg. Ezen európai helyszínek után érkezett Budapestre, az amerikai bemutatót még szervezik. A „Beat-nemzedék / Allen Ginsberg" 2014. január 12-éig látogatható a Ludwig Múzeumban.