Kultúra

2014.06.20. 15:40

Hogy látta volna Puskin?

Szombathely - Kétnapos tudományos konferenciát tartanak a Nyugat-magyaroszági Egyetem szlavisztika tanszékén.

Pócza Gabriella

A Szláv Történeti és Filológiai Társaság szervezésében pénteken felolvasóülés volt a Savaria Egyetemi Központ szlavisztika tanszékén. A helyi és vidéki előadók olyan témákat dolgoznak fel, mint Puskin virtuális biográfiái, Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő dinasztikus házassági kapcsolatai, a Raszputyin-jelenség, vagy a nők oroszországi állami oktatásának megkezdése. Dr. Szabó Tünde egyetemi docens, a társaság elnöke elmondta: céljuk, hogy megismertessék egymással kutatásaik eredményeit, és teret engedjenek a fiatalabb nemzedékeknek is. Ahogy az már az évek folyamán megszokottá vált, idén is a konferencia végeztével nyomtatott formában publikálni fogják az elhangzottakat.

Pénteken felolvasóülés vette kezdetét a Szláv Történeti és Filológiai Társaság szervezésében.

A konferenciára meghívottak a Nyugat-magyarországi Egyetem D épületében gyűltek össze, hogy megtartsák immár hagyománnyá vált ülésüket.

- Az általunk évente megrendezett tudományos fórum célja, hogy a tagok megoszthassák egymással eddig végzett kutatásaik eredményeit - mondta el dr. Szabó Tünde egyetemi docens, a társaság elnöke. Az eseményen nem csak a Savaria Egyetemi Központ oktatói vesznek részt, az ország több pontjáról is érkeznek előadók.

- A konferenciát bővítjük is. Igyekszünk teret engedni a fiataloknak, köreinkben doktoranduszok is szép számmal találhatók - tette hozzá dr. Szabó Tünde.


Pirger Orsolya előadásában A Galavljov család című regényt mutatta be a jelenlévőknek (Fotó: Pócza Gabriella)

 

Az elnök asszony megnyitóját követően Kroó Katalin Turgenyev Nemesi fészek című regényét elemezte az egyén életrajz története szemszögéből. Őt követte Kalavszky Zsófia, aki Puskin virtuális biográfiáit tárta a hallgatóság elé, melyben többek között elhangzott az írót övező nyúl-legenda is. Ezután orosz nyelvű felszólalás vette kezdetét, majd Bodnár Erzsébet Alekszandra Pavlovna nagyhercegnőről tartott ismertetőt. Ebben az is elhangzott, hogy Pavlovna nagymamája, II. Katalin révén milyen dinasztikus házassági kapcsolatok teljesítésére kényszerült. Érdekesség, hogy a nagyhercegnő a magyarok körében is nagy népszerűségnek örvendett. A történelmi szálon tovább haladva Bebesi György a Raszputyin-jelenségről tartott olykor a hallgatóságot megnevettető előadást. Megtudtuk, hála az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő miszticizmusnak és állítólagos természetfeletti képességeinek, Raszputyin könnyedén felmászhatott a ranglétrán. A férfi ugyanis jóslási tehetséggel bírt, önkéntes prédikátorként járta az országot, és nagy népszerűségnek örvendett.

Végül egy feltaláló is szerepet kapott az előadássorozatban. Gyimesi Zsuzsanna arról a Lev Thereminről tartott ismertetőt, aki elektromos alapokon nyugvó hangszerével, a thereminnel megalkotta a ma ismert szintetizátor ősét, továbbá ő találta fel a poloskát is. A délutáni szekciót megelőzően éves közgyűlést tartottak, majd kezdetét vette az újabb előadássorozat. Sorra került többek között Pozsgai István, aki a 12 13. századi vlagyimir szuzdali építészeti plasztikákat ecsetelte, valamint Szaniszló Orsolya, aki a nők állami oktatásának megkezdéséről beszélt. Ezalatt a földszinti teremben Fresli Mihály Kulturális modellek - a kultúraközi kommunikáció új útjai címmel tartott előadást, majd a fiatalabb nemzedékek felszólalásai következtek. Az előadásokat követően az egyetem ének tanszékén Villányi Eszter, Farkas Erzsébet és Máriás Zsolt közreműködésével a hallgatóság bepillantást nyerhetett az orosz dalok hangzásvilágába is.

A konferencia szombaton tovább folytatódik. Olyan témák kerülnek terítékre, mint A hétköznapi erőszak alakváltozatai Viktor Jerofejev prózájában, Ludolf Müller és a szovjet kultúrpolitika, továbbá a Vera Zaszulics per következményeire is fény derül.

Ezek is érdekelhetik