Kultúra

2014.07.04. 18:15

Aladdin története a vasi bábozók előadásában

„A gyémánt, a gyémánt a világ ura”, dúdolgat Rumi László rendező, keleties dallamok tekergőznek az MMIK színháztermében. Kinn perzselő péntek délután, benn megkezdődik a Mesebolt Bábszínház Csodalámpa-próbája. Hétfőn este 7-kor a kőszegi Jurisics-várban lesz a bemutató.

Ölbei Lívia

Hagyománya van már, hogy a szombathelyi Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház a nyári szezonban tető alá hoz egy-egy előadást.A „tető alá” most szó szerint értendő: ezúttal nem a Jurisics-vár belső udvarán, hanem a lovagteremben lesz a premier. Azért ott, mert a Csodalámpa olyan finom és sokrétű látványhatásokkal él (homokvarázs és más csodák), amelyek zárt térben érvényesülnek igazán.

Nem nehéz kitalálni, hogy Aladdin-történetről van szó. A közismert arab népmesét a fiú és a bűvös lámpa kalandjairól (az Ezeregyéjszaka történeteiből) sokan, sokféleképpen földolgozták már, a Mesebolt számára Szálinger Balázs írta meg a legújabb Aladdin-változatot. A végleges színpadi szövegkönyv megszületésében természetesen erőteljesen közreműködött az előadás rendezője, Rumi László – és Khaled-Abdo Szaida dramaturg.

Csodalámpa-próba az MMIK-ban, Rumi László rendező vezetésével. A paraván mögött: Kovács Bálint, Kőmíves Csongor, Takács Dániel. Kovács Bálint

A meseboltos Aladdin-történetnek az a specialitása, hogy benne az arab népmesére egyszer csak rákopírozódik – vagy az arab népmesén egyszer csak áttűnik – a magyar népmesék szerkezete. Ahogy Rumi László mondja: „A mi verziónkban Aladdin a klasszikus népmesehősöket jellemző személyiségfejlődésen megy át, a szerelméért sikeresen kiállt próbatételek révén válik felnőtté. Mi úgy fogtuk föl, hogy a dzsinn-erő mindenkiben megvan, csak föl kell szabadítanunk az életünk során. Aladdinnak az a feladata, hogy ismerje föl magában, és használja jól ezt az erőt. Akkor lehet utcagyerekből szultán, akkor nyerheti el a szerelmét”

„Rakjuk össze a karácsonyfa-nénit.” Dénes Emőke, Császár Erika – és aki nem látszik: Lehőcz Zsuzsa.

Kovács Géza, a Mesebolt igazgatója (aki egyébként a 80-as évek közepén Rumi Lászlóval és Pályi Jánossal együtt alapította meg a világjáró bábjátékos Maskarás együttest); szóval Kovács Géza azt szokta mondani, hogy a Mesebolt tehetséges, fiatal társulata rendszerint úgy hoz létre előadásokat, hogy közben tanul is. Rumi László szerint az Aladdin-előadásban az eddig tanultakra van szükség: nagy, összmunkás koncentrációban. A szövegmondás, az éneklés, a kézibábok pontos mozgatása mellett (megesik, hogy egyetlen figurát két játékos kelt életre egy-egy szituációban) a színpadkép-váltásokat is a színészek oldják meg. A szétszedhető, összerakható, alak- és funkcióváltó díszlet a komplex színházi varázslat része a világot jelentő kerek játéktérben (tervező Grosschmid Erik). És mert a meseboltosok a hangszerekkel is jól bánnak, mindezeken felül akár muzsikálhatnának is – de ahhoz már nincs se elég kezük, se elég idejük. A zenéket azért megtanulták, és egyszer biztos meg is szólaltatják (talán keleti kávézó-hangulatban). Az előadáshoz Monori András írt zenét.

Kovács Bálint Fotók:Szendi Péter

A Csodalámpát öt éven felülieknek ajánlják, ami azt jelenti, hogy bátran jöhetnek a felnőttek is. Rumi Lászlónak az a saját nézői tapasztalata, hogy egy jó (báb)előadás – erős látvánnyal, hiteles színészekkel, jó történettel – mindenkit megérint: „Kit érdekel, hogy hány éves.” A Mór már gyakorol: „Varázs, varázs, homokvarázs / Ha nem látok, akkor te láss, / Mondj nekem egy fiúnevet / A lámpáshoz ki elvezet.” A fiú neve: Aladdin. De milyen lesz, hogyan jelenik meg ebben az Aladdin-történetben a dzsinn? A premierig maradjon meglepetés. Kezdés július 7-én este 7-kor a kőszegi lovagteremben.

Ezek is érdekelhetik