Kitüntették Fábián Lászlót

Fábián Lászlót legutóbb a zsennyei Békássy-konferencián hallhattuk: sok más mellett elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az I. világháborúban huszárként elesett, európai látókörű zsennyei költő, Békássy Ferenc egyre inkább a közös emlékezet része.

Életrajz

Fábián László (Zsennye, 1940. május 9.) író, költő, esztéta.

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz szakán szerzett diplomát 1964-ben, ahol szakszemináriumokként hallgatta Hont Ferenc, Benedek Marcell és Füst Milán esztétikai stúdiumait.

Az egyetem elvégzése után a MAFILM dramaturgja lett és egyúttal a Filmtudományi Intézet kutatója. Elsősorban filmesztétikában mélyedt el, és 1964 óta TIT-előadóként is foglalkozott filmesztétikával, mind képzőművészettel a Művészeti Szakosztály keretein belül. 1968-ban hívta meg a Debreceni Egyetem (KLTE), hogy képzőművészeti szakszemináriumot vezessen népművelés szakos hallgatóknak, majd az ELTE Eötvös Kollégiumában adott műfordítói órákat ugyancsak szakszeminárium keretében. Ekkor már főállásban a Csepel Művek Munkásotthonának (művelődési központ) művészeti vezetője volt.

1973-76 között a Népművelési Intézet művészeti főelőadójaként elsődlegesen a képzőművészet, a fotó és a film területét irányította. Ekkor szervezték meg – Bak Imre festőművésszel – az országos kisgaléria-hálózatot; ennek keretein belül alakították – Fajó János festőművésszel – a Józsefvárosi Galériaprogramját, amely Budapesti Műhely képzőművészeti csoport törekvéseit támogatta. Ugyanebben az időben szervezője és tíz éven át igazgatója volt az esztergomi fotóbiennálénak is, amely a magyar fényképezés korszerű törekvéseit volt hivatva összefogni.

1976-tól a Film, Színház, Muzsika című lap munkatársa, rovatvezetője, olvasószerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese lett. S ebben az évben az Iparművészeti Főiskola (ma: MIE) Szilikátipari Főtanszaka is meghívta előadónak, ahol éveken át a szecessziótól napjainkig tekintette át a képzőművészet történetét. Az 1980-as évek legelején szoros kapcsolata alakult ki a Nyugat-Berlinben akkor formálódó Zeitgeist-mozgalommal, a német transzavantgárddal, és számukra rendezett kiállítást a budapesti Fészek Klubgalériájában, ahol korábban is számos kiállítás létrehozásában vett részt. 1985-ben az Iparművészeti Főiskola Textil Tanszéke vette át egyetemi adjunktusként, ott tanított szakelméletet és szakesztétikát.

A Film, Színház, Muzsika megszűnte után 1990-ben a Heti Magyarország főszerkesztő-helyettese lett, majd 1991 végétől 1995 januárjáig az Új Magyarország főszerkesztője. Ezt követően először az Életünk főszerkesztő-helyettese majd igazgató-főszerkesztője lett. A rádió Láttuk, hallottuk című kritikai műsorának úgyszólván kezdeteitől munkatársa volt, ott aktuális képzőművészeti, iparművészeti és építészeti kérdéseket tárgyalt.

2004-től alapítója és szervezője a Cicelle Aranyháromszög Művészeti és Kulturális Társaságnak, amely Kulturális eseményeket rendez Rum, Rábatöttös és Zsennye térségében.