Kultúra

2016.07.23. 07:13

Tablet vagy könyv? - A professzor művei már a neten is elérhetők

Az Országos Széchenyi Könyvtár a Magyar Elektronikus Könyvtárba (MEK) vett fel, tett közzé a Kőszegen élő dr. Lőrincz Zoltán művészettörténet professzor 17 könyvéből nyolcat. Nem sokan dicsekedhetnek ezzel Vas megyében.

Némethy Mária

A Biblia a magyar festészetben; Jézus példázatai a magyar festészetben; Szent Márton ábrázolások a romanikában; Szent Márton, Savaria szülötte; A református templom Kőszegen; Tóth Csaba festészete, 1991-1996; Die reformierte Kirche in Kőszeg; Die Kirche als Kunstwerk.

A Kőszegen élő dr. Lőrincz Zoltán egyetemi tanár, művészettörténet professzor művei közül ezek olvashatók már elektronikus formában is, mert bekerültek a Magyar Elektronikus Könyvtárba, népszerű nevén a MEK-be. A kiváló professzor magyarországi tanulmányai mellett teológiát tanult Svájcban (Zürichben), művészettörténetet Angliában (Birminghamben), egy szemeszteren pedig vendégtanár volt a Bécsi Egyetemen.

- Hogyan élte meg, amikor kiderült, hogy bekerültek művei a Magyar Elektronikus Könyvtárba?

- Minden kutató, tanár, könyvíró úgy gondolom, örömmel éli meg az ilyen sikereket. Ráadásul művészettörténeti kiadványokat nem nagyon lehet találni a Magyar Elektronikus Könyvtár kínálatában. Ma már általános, hogy egy tabletet viszünk a nyári nyaralásra, és éppen a hangulatunknak megfelelően választunk irodalmat. Elektronikusan ez számtalan lehetőséget nyújt az olvasáshoz. Bár őszintén szólva én inkább cipelem magammal az olvasásra szánt könyveimet. S talán bizakodjunk abban, hogy lesznek nyaralók, akik éppen egy művészettörténeti kiadványt szeretnének elektronikusan olvasni vakációzásuk idején.

Kiállításmegnyitón prof. dr. Lőrincz Zoltán, Dóczi Virág és Tóth Csaba festőművészek Kőszegen

- Az ön teljes életművének, 17 kötetének a fele olvasható így már az interneten. Tud arról valamit, milyen alapon válogatták ki ezeket?

- Bevallom őszintén, erről semmiféle információm nincs. De két nagy kutatási területem van: a kortárs szakrális építészet és Szent Márton. Valószínűleg ez döntő lehetett a válogatásban. Ugyanakkor „A Biblia a magyar festészetben", illetve „Jézus példázatai a magyar festészetben" területen még egyetlen művészettörténész sem publikált ilyen összefoglalóan. „Tóth Csaba festészete, 1991-1996" című kötet kiválasztását pedig úgy gondolom, motiválhatta, hogy mindketten Vas megyében élünk.

- Szent Márton jubileumi évét éljük, s ön írásban, róla előadásokat tartva is foglalkozott/foglalkozik vele. Van-e hiánya a jubileumi évvel kapcsolatban?

- Hálát adhatunk Istennek, hogy ebben az évben megünnepelhettük a Szent Márton évet. De ugyanakkor hiányolom, hogy még mindig nincs Szombathelynek egy köpenymegosztó kompozíciója. Erről ismerik meg a szentet Európában. Nem hiszem el, hogy erre ne lett volna pénz. Azt is sajnálom, hogy a színházban a Szent Márton darab lekerült a műsorról, pedig nagyon izgalmas kérdéseket feszegetett: az állam és az egyház (hit) kapcsolatát. Mindenkinek meg kellene néznie! De szeretjük a kényes kérdéseket kerülni, és nem kibeszélni, megbeszélni.

- Most éppen min dolgozik a professzor úr?

- Szent Márton is azt mondta "...nem vonakodom a munkától..." A jubileumi év kapcsán számtalan előadást tartok a szentről. A 2017. évet a kormány a Reformáció Évének (1517-2017) nyilvánította, ezen a területen is van néhány feladat még: tanulmány, könyvrészlet írása, előadások tartása.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!