FehérLóFia alászáll: az alvilág pont olyan, mint Szombathely

A Mesebolt Bábszínház sajtóreggelijén minden a megszokott, otthonos koreográfia szerint zajlik: van kávé, tea, friss sütemény, megvan a mesebeli porcelán cukortartó is. De mindjárt kibillenünk ebből az otthonos biztonságból: a meseboltos társulat alvilági utazásra készül, mert mielőbb vissza kell adni a világnak a fényt. Kovács Géza, a Mesebolt igazgatója, a készülő FehérLóFia-előadás rendezője azt mondja, hosszú évek óta tervezi a magyar népmesekincs „legösszetettebb és leggyönyörűbb darabjának" színrevitelét: várta azt a helyzetet, azt a pillanatot, amely alkalmas lesz a FehérLóFia megrendezésére.

IDŐ VAN! És íme: a pillanat itt van, minden tekintetben. Van erős társulat, vannak elhivatott alkotótársak, ráadásul a világállapot is egy „FehérLóFia-szerű" hős – nevezzük megváltónak? – után kiált. Olyan időket élünk, amikor valakinek vállalnia kell az alvilági alászállást, hogy a visszaszerzett fény által a világ rendje helyrebillenjen. Persze a meseboltos előadás nem feledkezik meg arról, hogy az ember „eleve fényből és sötétségből van összegyúrva". Éppen ezért nem veszít aktualitásából a FehétLóFia soha. A mítoszok birodalmában gyökerező történet (amelynek számtalan változata létezik, és nem csak a magyar folklórban) a rendező értelmezésében olyan alapkonfliktusokról beszél (hősiesség-gyengeség, káosz-rend, élet-halál, fény-sötétség stb.), amelyek végigkísérik az emberiség történetét.

ARCHAIKUS ÉS KORSZERŰ

A meseboltos előadás tétje ilyenformán éppen az, hogy az archaikus mesében megtalálja és érvényesen fölmutassa a korszerűséget. A Mesebolt igazgatója számol azzal is, hogy „mindenkinek megvan a maga FehérLóFia-élménye és előképe". Ő maga Jankovics Marcell 1981-es egész estés, Arany László meséje nyomán készült rajzfilmjét hozza példának: bár ez a földolgozás kapott hideget-meleget, szerinte messze megelőzte korát, ami a megjelenítés eszköztárát illeti.

SZEMÉLYES

Mindehhez Kovács Géza „személyes mitológiájában" is fontos szerepet tölt be a FehérLóFia. A 90-es évek elején Kecskeméten (ahol nagyrészt az ő teremtőmunkájának köszönhetően jött létre az ország első professzionális bábszínháza, a Ciróka), Rumi László rendezésében Kovács Géza maga is eljátszotta a történet címszerepét. Valójában azóta gondolkodik a figura megfejtésén. A szombathelyi előadás szövegkönyvét Kovács Géza régi munkatársa, Galuska László Pál jegyzi. A FehérLóFia volt (az írásmód is az ő találmánya), még gyakorló tanárként, az első színpadi munkája. Ez pedig azt jelenti, hogy a szöveg a meseboltos próbafolyamatban, Dobák Lívia dramaturg közreműködésével nyerte el végső formáját. Kovács Géza szerint azokat a pontokat kellett megragadni ebben az összetett történetben, amelyek erős szituációkba helyezve kiállják – akár a görög sorstragédiákhoz hasonlíthatóan – a színpadi feszültségteremtés próbáját.

A SZÜLŐK BŰNEI

Ilyen pont az apák (anyák) és fiúk összeütközése. A „gyerekek lakolnak a szülők bűneiért" problémája a modern idők szerzőit is foglalkoztatja, Kovács Géza előképként Strindberget és Ibsent említi (a WS Színház idei évadnyitó Ibsen-bemutatója, a Kísértetek az elő bizonyíték). Ezen a nyomvonalon rövidebb út vezet a FehérLóFiától a Star Warsig –, mint gondolnánk („én vagyok az apád").
A meseboltos FehérLóFia zenéjét Lázár Zsigmond szerezte, tervezője Oroszy Csaba, a filmbejátszásokért Kaczmarski Ágnes a felelős.

NINCS MEGÁLLÁS

Úgy tűnik, a két szombathelyi képzőművészt végképp beszippantotta a bábszínház: a Töviskirály-előadásban debütáltak (sőt Oroszy Csaba faragta a Triangulum bábjait), úgyhogy Kovács Géza szerint most már nincs megállás. A „csillagdimenziók felé" is nyitott, időtlen FehérLóFia-előadásban a filmbejátszások segítik elő az „itt és most" érzetének megszületését: a képek a graffitikkel kirakott szombathelyi alvilágba vezetnek. Ez a helyszínválasztás ad alapot a mesének: „Miénk ez a történet, miénk ez a tér."

KELL EGY BÁBSZÍNHÁZ

De éppen a technikai kívánalmak kényszerítik ki újra a nem szűnő, pusztába kiáltott óhajt: a professzionális Meseboltnak végre tényleg szüksége volna egy professzionális épületre. Ahogy Kovács Géza fogalmaz: a társulatnak folytonos átmeneti állapotban kell helytállnia.

Miközben a szó szellemi értelmében nagyon is van bábszínháza Szombathelynek. A FehérLóFia-előadásban Császár Erika, Gyurkovics Zsófia, Kőmíves Csongor, Takács Dániel, Janicsek Péter mv. és Helvaci Ersan David eh. lép színre; ő a címszereplő. Különös maszkos játék lesz, igazi próbatétel a színészeknek.

A Fehér Ló Fia-premier november 27-én (vasárnap) 16 órakor kezdődik a Meseboltban: az MMIK-ban. Hat éven felüliek részvételével kezdődhet a csillagközi, alvilági utazás. Több fényt!